adozona.hu
AVI 1997.12.150
AVI 1997.12.150
A befektetési kedvezmény csak akkor jár, ha az állami tulajdonú üzletrészt magánszemély vásárolja meg [1991. évi XC. tv 35. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság az 1993. évre lefolytatott ellenőrzés alapján megállapította, hogy a felperes befektetési kedvezményt vett igénybe az M. Kft. törzstőkeemelésére teljesített befizetés alapján. Az elsőfokú adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a felperes az adókedvezmény igénybevételére nem volt jogosult, emiatt terhére 96 594 Ft adóhiánynak minősülő személyi jövedelemadó-különbözetet állapított meg, amely után 48 297 Ft adóbírságot szabott ki és 5448 Ft késedelmi pótlékot is megállapított. A ...
AVI 1997.12.150 A befektetési kedvezmény csak akkor jár, ha az állami tulajdonú üzletrészt magánszemély vásárolja meg [1991. évi XC. tv 35. § (1) és (2) bek.].
Az elsőfokú adóhatóság az 1993. évre lefolytatott ellenőrzés alapján megállapította, hogy a felperes befektetési kedvezményt vett igénybe az M. Kft. törzstőkeemelésére teljesített befizetés alapján. Az elsőfokú adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a felperes az adókedvezmény igénybevételére nem volt jogosult, emiatt terhére 96 594 Ft adóhiánynak minősülő személyi jövedelemadó-különbözetet állapított meg, amely után 48 297 Ft adóbírságot szabott ki és 5448 Ft késedelmi pótlékot is megállapított. A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint ténykérdés, hogy a felperes a K.-M.-i T. Vállalat Gy. Üzemének állami privatizációjában mint magánszemély ténylegesen nem vett részt, ott tulajdonjogot nem szerzett. A felperes sem vitatta, hogy a vagyonügynökség által meghirdetett pályázaton mint magánszemély önállóan nem vett részt, tulajdonjogot nem szerzett az állami vagyonból. Ezen a tényen az ítélet szerint az sem változtat, hogy a privatizációs eljárás elbírálását megelőzően meghatározott összeget az M. Kft-hez befizette és ezzel üzletrésztulajdonossá vált. A befizetésre a döntés alapján annak érdekében került sor, hogy az M. Kft. a T. Vállalat üzletrészét privatizációs eljárás keretében megvásárolja, befizetésével majd a törzstőkének a kft. taggyűlése általi emelésével az üzletrész tulajdonosává vált, de ezáltal még nem vett részt a privatizációs eljárásban mint magánszemély.Az elsőfokú bíróság ítélete értelmében nem vitatható, hogy az adásvételi szerződés az M. Kft. és a K.-M.-i T. Vállalat között jött létre, mint ahogy a kölcsönszerződés is az M. Kft. és az A. Rt. között köttetett meg. A felperesi szándéknyilatkozattól függetlenül tehát ténylegesen a privatizációs eljárásban és ezzel az állami vagyonrész vásárlásában a felperesi törzstőkeemelés segítségével is az M. Kft. mint gazdasági társaság vett részt. Az ítélet utal arra, hogy a törvény a befektetési kedvezmény igénybevételét akkor tette lehetővé a privatizációs eljárás keretében, ha az állami tulajdonban lévő üzletrészt magánszemély vásárolja meg. Az üzletrész megvásárlására azonban a kft. mint önálló jogi személy által került sor.
A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy beszerezték a vagyonügynökség és az M. Kft. között létrejött adásvételi szerződést, amely szerint a M. Kft. privatizáció alá eső vagyona mindösszesen 2 070 000 Ft volt üzletrészben, míg az üzletrészen kívüli állami vagyon értéke földértékben 12 902 000 Ft, felépítményi értékben pedig 138 039 000 Ft. A felperes álláspontja szerint ezzel bizonyította azt, hogy többek között ő sem üzletrészt vásárolt, hanem a megvásárolt állami vagyonból a befektetés arányában reá eső részt vásárolta meg úgy, mint naturális vagyont. A hivatkozott törvényhely azoknak nyújt adókedvezményt, akik állami tulajdonú vagyon tulajdonjogát szerzik meg. Annak nincs jelentősége a felperes álláspontja szerint, hogy később a kft. a megvásárolt vagyont - törzstőke-felemelés útján - bankhitel igénybevétele miatt részben törzstőkésítette.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
Az indokolás rámutat, hogy az 1991. évi XC. törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében összjövedelem-csökkentőként levonható a befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános kibocsátású zárt végű befektetési jegy, valamint a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének közvetlenül a kibocsátótól történő első megszerzésére az adott évben kifizetett összeg.
A törvény 35. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésében említett részvény az, amelyet a részvénytársaság állami tulajdonú hányadából a magánszemély részére értékesít. A törvény 3. §-ának 38. pontja alapján a 35. § alkalmazásában a részvénytársaság állami tulajdonú hányadából a magánszemély részére értékesített részvénnyel esik egy tekintet alá az állami tulajdonban lévő kft. üzletrészének a privatizáció keretében a magánszemély által történő megvásárlása.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az állami tulajdonú üzletrészt nem a felperes mint magánszemély, hanem az önálló jogi személyiséggel rendelkező M. Kft. vásárolta meg. A pályázaton a kft. vett részt, az állami vagyonrészt a privatizációs eljárás keretében a kft. szerezte meg, tehát a tulajdonjog a kft-t illette.
A felperes is elismerte, hogy az összeget törzstőkeemelésként fizette be a kft-be, tehát a privatizációs eljárás során a vevő nem magánszemély volt, hanem egy gazdasági társaság, amelynek a felperes tagja. Ilyen körülmények között jogszerűen minősítette a befektetési kedvezmény igénybevételét alaptalannak az adóhatóság, és az adóbírság megállapítására is törvényes lehetőség volt.
A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá tette volna, ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint határozott.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.561/1996. sz.)