adozona.hu
AVI 1997.11.149
AVI 1997.11.149
A vámhatóság az üzlethelyiség végleges lezárása tekintetében a jogszabályi feltételek fennállása esetén nem mérlegelhet (1993. évi LXVIII. tv 66. § (3) bek. c) pont).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozó által üzemeltetett M. E. út 22. szám alatti "B. Büfé" üzlethelyiségben a vámhivatal 1996. július 13. napján jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzéskor a helyszínen jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvi megállapítások alapján a vámhivatal határozatában a felperest jövedéki törvénysértésért 20 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte, egyben 14 üveg szeszes ital elkobzását rendelte el.
Az elsőfokú hatóság rendelkezett arról is, hogy 1992. szeptember 2. napjától, a f...
AVI 1997.11.149 A vámhatóság az üzlethelyiség végleges lezárása tekintetében a jogszabályi feltételek fennállása esetén nem mérlegelhet (1993. évi LXVIII. tv 66. § (3) bek. c) pont).
A felperes egyéni vállalkozó által üzemeltetett M. E. út 22. szám alatti "B. Büfé" üzlethelyiségben a vámhivatal 1996. július 13. napján jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzéskor a helyszínen jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvi megállapítások alapján a vámhivatal határozatában a felperest jövedéki törvénysértésért 20 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte, egyben 14 üveg szeszes ital elkobzását rendelte el.Az elsőfokú hatóság rendelkezett arról is, hogy 1992. szeptember 2. napjától, a felperesi üzlethelyiséget véglegesen lezárja.
A határozat indokolása szerint, a jövedéki ellenőrzés során 14 üveg szeszesitalon a termékjelölő címke fénymásolt, az eredetitől eltérő színű volt. Az üvegben található szeszes ital zavaros, szennyezett. A palackok hamis zárjeggyel voltak ellátva, a felperes a szeszes italok származását igazolni nem tudta.
Nyilatkozata szerint általa ismeretlen személytől vásárolta július elsején 300 Ft/üveg áron. A termékekről számlát nem kért és azt az eladó nem is adott. A termék a jövedéki törvény 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg f) pontja alapján jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül.
Erre tekintettel a jövedéki törvény 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az elsőfokú hatóság jövedéki bírságot alkalmazott, valamint a törvény 66. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az üzlethelyiség végleges lezárását rendelte el.
A felperes fellebbezése alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának indokolása szerint, a felperes fellebbezésében a hamis zárjeggyel ellátott szeszes italok forgalmazása miatti végleges lezárást sérelmezte. A jövedéki törvénysértés ténye a felperes nyilatkozatával bizonyított, a vásárlás körülményeiből, illetőleg a számla nélküli vásárlásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a jövedéki törvény szabályainak megsértésével tudatosan tisztázatlan eredetű szeszes italokat vásárolt, amelyet kiskereskedelmi forgalomba is hozott.
A törvénysértés szándékossága egyértelműen neki felróható, ezért az elárusító helyet a jövedéki törvény 66. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az addig folytatott tevékenység tekintetében véglegesen be kellett zárnia a vámhivatalnak.
A felperes határidőben az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A kereset alperes határozatának felülvizsgálatára és az üzlet lezárására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésére irányult.
A felperes arra hivatkozott, hogy nem volt tudomása arról, hogy az általa vásárolt szeszes italok hamis zárjeggyel vannak ellátva.
A rajtuk lévő zárjegyek semmiben sem különböztek a valóditól, szabad szemmel nem lehetett megállapítani a különbséget. A felperesnek nem volt szándékában, hogy hamisított zárjeggyel ellátott szeszes italt hozzon forgalomba, mivel nem tudta, hogy a zárjegyek hamisak. Megélhetését az üzlethelyiségben végzett vállalkozással biztosította, nem volt érdekében, hogy ettől a jövedelemtől magát megfossza.
Az alperes érdemi nyilatkozatában határozati indokait fenntartva a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak a következők miatt:
A bíróság ítéletében az alperes határozatának törvényességéről döntött, tehát arról, hogy a határozat mennyiben felel meg az arra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
A perbeli jogvita lényegét a felperes által üzemeltetett M. E. út 22. üzlethelyiség végleges lezárására vonatkozó vámhivatali rendelkezés jogszerűsége képezte.
A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állást, hogy az alperes határozata - a felperes kereseti kérelmének korlátai között - nem minősül jogszabálysértőnek.
A felperes a jövedéki törvénysértés tényét nem vitatta, az alkalmazott jövedéki bírságot időközben megfizette.
A bíróság tényként kezelte a felperes jövedéki törvénysértését, mivel az eljárás irataiból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes által üzemeltetett üzletben jövedéki ellenőrzés során összesen 14 üveg hamis zárjeggyel ellátott szeszes italt találtak az eljáró pénzügyőrök.
A jövedéki törvény 66. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint, ha bármelyik jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, nagy- és kiskereskedő zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba, a vámhivatal e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelőüzemet, a telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelő, a termeltető, importőr, nagy- és kiskereskedő raktárát és tárolóhelyét) a cselekmény elkövetője elől az addig folytatott tevékenysége tekintetében véglegesen lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem érinti.
A bíróság álláspontja szerint ténykérdés, hogy a felperes hamis zárjeggyel ellátott terméket vásárolt meg, s a hamis zárjeggyel ellátott termék beszerzése a felperesnek felróható.
A bíróság nem vitatja, hogy a felperesnek a vásárlás időpontjában, illetőleg azt követően nem volt tudomása arról, hogy a termékek hamis zárjeggyel vannak ellátva, azonban a felperes nem járt el körültekintően a vásárláskor, s a vásárlás körülményeire tekintettel a megvásárolt áru miatt felelőssége egyértelműen fennáll.
A felperes az ellenőrzés során azt nyilatkozta, hogy korábban problémája a termékekkel nem volt, mindig nagy cégektől vásárolt, a számlák rendelkezésre állnak. A felperes a jövedéki termékek forgalmazását saját kockázatára és felelősségére végzi, s tevékenységéhez egyértelműen hozzátartozik a jövedéki jogszabályok előírásainak megismerése. Erre a körülményre tekintettel, ha egy általa ismeretlen személytől számla nélkül vásárolt, azt kell megállapítani, hogy neki felróható okból jutott hamis zárjeggyel ellátott termékhez, amire tekintettel felelőssége a jövedéki törvény 66. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint mindenképpen fennáll.
A bíróság kiemelte, hogy a vámhivatal az üzlethelyiség végleges lezárása körében a jogszabályi feltételek fennállása esetén nem mérlegelhet, tehát a törvény erejénél fogva kötelező elrendelni az üzlet bezárását, amennyiben a hamis zárjeggyel kapcsolatos felróhatóság egyértelműen megállapítható.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokaira tekintettel hagyta helyben a Pp. 254. §-nak (3) bekezdésében foglaltak alapján.
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 4.Pf.20.871/1997. sz.)