adozona.hu
AVI 1997.10.135
AVI 1997.10.135
Jövedéki engedély nélkül importált terméknek minősülhet az a gázolaj is, amelyet személygépkocsi üzemanyag-tartályában hoznak be az országba [1993. évi LVIII. tv 67. § a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per adatai szerint a vámhivatal a felperes lakásán jövedéki ellenőrzést tartott és ennek során 1995. június 22-én kelt határozatával elkobzott 1355 liter gázolajat és 360 liter benzint, elkobzott továbbá 59 üveg Kaiser vodkát, amelynek a megsemmisítését is elrendelte. A jövedéki törvénysértés miatt 213 915 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az indokolásban hivatkozott az 1993. évi LVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint a felperes jövedéki alanynak minős...
Fellebbezés folytán az alperes az 1995. július 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát kérte.
A városi bíróság 1996. február 14-én kelt ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a jövedéki bírság összegét 172 875 Ft-ra leszállította. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban megállapította, hogy a lefoglalt 1355 liter gázolajat a felperes Ukrajnából hozta be. Nevezett így nyilatkozott a vámhatóság előtt felvett jegyzőkönyvben. De ezt erősítette meg a felperes édesanyjának a kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv is.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperestől lefoglalt 1355 liter gázolaj már kereskedelmi mennyiségnek minősül, így ahhoz az utasforgalomban személygépjármű tankjában vámmentesen behozott jövedéki termékhez fűződő kedvezmények nem kapcsolódnak.
A nagy mennyiségre tekintettel a felperesi gázolaj-behozatal jövedéki termék importjának minősül, amelyet a felperes engedély nélkül végzett.
Utalt az elsőfokú bíróság a Jtv. 67. §-ának a) pontjára, amely szerint a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül az a termék, amelyet jövedéki engedély nélkül... importáltak.
Hivatkozott továbbá az elsőfokú bíróság a Jtv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a 6. §-ának 5. pontjára és a 8. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a jövedéki tevékenység engedélyköteles.
A felperes által engedély nélkül importált 1355 liter gázolaj jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül, ami után a Jtv. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a jövedéki bírság kiszabása indokolt volt.
Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a lefoglalt 59 üveg szeszes ital után kiszabott jövedéki bírság is megalapozott volt.
Ugyanakkor a lefoglalt 360 liter benzin tekintetében megalapozatlannak találta a 41 040 Ft bírság kiszabását. E tekintetben igazolást nyert, hogy a benzint B. B. vásárolta, így az ő tulajdonát képezte. Így a jövedéki törvénysértés erre vonatkozóan a felperes terhére nem volt megállapítható. Ezért a rendelkező rész szerint határozott.
A felperes fellebbezésében a gázolaj-behozatal miatt kiszabott bírsággal kapcsolatosan tartotta sérelmesnek az ítéletet. Előadta, hogy az Ukrajnából származó gázolaj a 150 liter mennyiséget nem haladta meg.
A megyei bíróság 1996. június 28-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásban utalt arra, hogy irányadónak fogadta el az alperes és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. Eszerint a felperes a személyes meghallgatása során elismerte, hogy a Mercedes típusú gépkocsijának üzemanyagtartályában hordta át Ukrajnából - naponta egy-két alkalommal - a lefoglalt gázolajat. Utalt továbbá a másodfokú bíróság arra is, hogy a lefoglalt üzemanyag kereskedelmi mennyiségnek minősül, amelyet a felperes engedély nélkül tárolt. A gázolajat a jövedéki ellenőrzés alól elvonta. A termék adózott voltát okmányokkal igazolni nem tudta.
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján 10. sorszám alatt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a megyei bíróság jogerős ítélete ellen. Ebben a Pp. 272. §-ának (2) bekezdése alapján kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, mert az jogszabálysértő.
A jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a Pp. 163. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendelt el. Az erre vonatkozó indítvány ellenére az elsőfokú bíróság nem hallgatta meg tanúként édesanyját.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló - az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított - 1952. évi III. törvény 275/A. §-a alapján a bíróságnak az a feladata, hogy a felülvizsgálati kérelem keretei között megvizsgálja, miszerint a jogerős ítélet a felperes által hivatkozott [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése] jogszabálysértést tartalmazza-e vagy sem.
A Pp. 163. §-ának (1) bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a bíróság bizonyítást rendel el.
A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy a bíróság megsértette a bizonyítás, illetve a bizonyítékok értékelésére és mérlegelésére vonatkozó Pp.</a>-szabályokat. A Pp. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. Evvel az eljárási szabállyal összhangban döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy a jövedéki eljárás során tett tanúvallomás jegyzőkönyvének ismeretében mellőzi a felperes édesanyjának tanúkénti megidézését.
A másodfokú bíróság a bizonyítékokat újból értékelte. Ez az eljárás megfelelt a Pp. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Ítéletét a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésével összhangban hozta meg, amely szerint a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A jogerős ítélet tehát sem a Pp. 163. §-ának (1) bekezdése, sem más lényeges eljárási szabályba nem ütközött. A Legfelsőbb Bíróság olyan jogszabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
(Legf. Bír. Kfv.II.28.256/1996. sz.)