adozona.hu
AVI 1997.9.119
AVI 1997.9.119
Az adóbírság mérséklése iránti kérelem elbírálásakor figyelembe kell venni, hogy az adózó jogértelmezési nehézség esetén tájékoztatást kért-e az adóhatóságtól [1990. évi XCI. tv 83. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság - a II. r. alperes által helybenhagyott - határozatával megállapította a felperes egyéni vállalkozónál az 1995 negyedik negyedévére lefolytatott általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzése alapján, hogy a bevallásban feltüntetett 143 000 Ft általános forgalmi adó visszaigénylése jogtalan, ezért a felperest - az előzőekben említett összeget mint bírságalapot figyelembe véve - 43 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte.
Az adóhatósági határozatok szerint a felper...
AVI 1997.9.119 Az adóbírság mérséklése iránti kérelem elbírálásakor figyelembe kell venni, hogy az adózó jogértelmezési nehézség esetén tájékoztatást kért-e az adóhatóságtól [1990. évi XCI. tv 83. § (1) bek.].
Az elsőfokú adóhatóság - a II. r. alperes által helybenhagyott - határozatával megállapította a felperes egyéni vállalkozónál az 1995 negyedik negyedévére lefolytatott általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzése alapján, hogy a bevallásban feltüntetett 143 000 Ft általános forgalmi adó visszaigénylése jogtalan, ezért a felperest - az előzőekben említett összeget mint bírságalapot figyelembe véve - 43 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte.Az adóhatósági határozatok szerint a felperes 1995. évben mezőgazdasági tevékenységet is folytatott, ezért az áfa-törvény 48. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti 1 000 000 Ft-os árbevétel-számítás kezdete esetében a 48. § (7) bekezdése alapján 1995. július 1. napja volt. Ezen időszaktól kezdődően pedig a felperes az 1 000 000 Ft-os árbevételt nem érte el, ezért az általános forgalmi adó visszaigénylése jogtalan volt. Az adózó jogellenes magatartásának kisebb súlyát mérlegelve az adóbírság mértékét az adóhatóság az előírt 50%-ról 30%-ra mérsékelte.
A felperes keresetében tartalmilag az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a felperes nem csupán mezőgazdasági tevékenységet folytatott, hanem emellett ipari szolgáltatást is teljesített, ezért esetében az általános forgalmi adó szempontjából az adóév a naptári évvel egyezik meg. A naptári évben pedig az 1 000 000 Ft-os árbevételt a felperes elérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. r. alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal részben megváltoztatta és a kiszabott 43 000 Ft adóbírságot törölte, míg a keresetet ezt meghaladó részében elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének - fellebbezéssel érintett - indokolásában kifejtette, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv 48. §-ának (7) bekezdése a jogalkalmazás számára nem kellően egyértelmű, ezért a felperes esetében alkalmazni kell az Art. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, azaz vizsgálni kell, hogy a felperes a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el, illetőleg milyen súlyú a felperes jogellenes magatartása (mérlegelve az eset összes körülményét). Az elsőfokú bíróság nézete szerint a felperessel szemben adóbírság jogszerűen nem szabható ki, amiatt mert
- a felperes áfa-bevallásának ellenőrzésére a kiutalást megelőzően sor került;
- jogalkalmazói törvényértelmezést igénylő kérdést kellett elbírálni, s a felperes eljárásának minősítése ezen kérdés megítélésétől függ;
- a vegyes tevékenységet folytató adóalanynak a tv 48. §-ának (7) bekezdése szempontjából való megítélése nem olyan jellegű kérdés, amellyel kapcsolatban elvárható lett volna a felperestől előzetes állásfoglalás kérése, tekintettel arra, hogy az áfa-bevallás kiutalás előtti ellenőrzésére is mód van;
- a szokásos mértékű tevékenység áfájának levonásáról van szó a perbeli esetben.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a tőle elvárhatóság mércéjét nem lépte túl, ezért adóbírsággal nem sújtható.
Az elsőfokú ítéletet a II. r. alperes támadta fellebbezéssel, kérve az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását.
Hangsúlyozta a fellebbezés, hogy az adóhatóság az Art. 73. §-ának (1) bekezdésére alapítottan eleve 30%-os mértékben határozta meg az adóbírság összegét az adózó jogellenes magatartásának kisebb súlyára tekintettel. Az adózótól elvárható körültekintés megítélése emellett a fellebbezési érvelés szerint nem függhet attól a ténytől, hogy az ellenőrzésre a kiutalás előtt vagy azután került-e sor. Az áfa-törvény 48. §-ának (7) bekezdése egyértelműen értelmezhető rendelkezést tartalmaz, melyből kiderül, hogy ezen jogszabályhely nem a csak mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, hanem minden - esetlegesen más tevékenységgel együtt - mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozik. A fellebbezési álláspont szerint az adózótól elvárható lett volna az előzetes állásfoglalás kérése, amennyiben a jogszabályt nem tudta egyértelműen értelmezni. Az adóhatóság mérlegelése alapján megállapított 30%-os mértékű adóbírság pontosan az az összeg, amely az adózó mulasztásával és az eset összes körülményével arányban áll - mutatott rá a fellebbezés.
A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
Mindenekelőtt azt bocsátotta előre a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése alapján kizárólag a fellebbezéssel érintett - az adóbírságra vonatkozó - részében bírálta felül.
A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak az adóbírság törlését eredményező álláspontjával és az ezt alátámasztó indokokkal.
Az Art. 72. §-ának (1) bekezdése az adó-visszaigénylés jogosulatlan voltának kiutalás előtti megállapítása esetére a jogosulatlanul igényelt összeg 50%-ában szabja meg az adóbírság mértékét. Az adóbírság az Art. 73. §-ának (1) bekezdése alapján - kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén - akkor mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó (intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy az adóbírság mérséklésére irányadó általános feltétel - az adózónak az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel való eljárása - megállapítható-e.
Az 1992. évi LIV. tv 48. §-a szövegének nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet az adózó kizárólagosan vagy más tevékenységgel együtt folytatja. Tekintettel arra, hogy a felperes e törvényhelyet nem a fenti módon értelmezte, a másodfokú bíróság álláspontja szerint elvárható lett volna tőle, hogy tájékoztatást, felvilágosítást kérjen az adóhatóságtól. Helytálló az a fellebbezési érvelés is, hogy az adóhatósági jogértelmezés- a szaklapban megjelent iránymutatás alapján- megismerhető, fellelhető volt. A felperes tehát akkor járt volna el az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel, amennyiben az áfa-törvény 48. §-ának (7) bekezdésének helyes értelmezése végett állásfoglalást, tájékoztatást kért volna az adóhatóságtól. Mivel a felperes ezt nem tette meg, ily módon a másodfokú bíróság álláspontja szerint az adóbírság mérséklésére okot adó generális feltétel esetében nem áll fenn. Az a tény, hogy az adóhatóság mindezek ellenére mérsékelte az adóbírságot, nem ad alapot a bírság bíróság általi további mérséklésére. Az előző álláspontból az következik, hogy érdektelenek az adóbírság mérséklésénél mérlegelendő egyéb körülmények is. (Megjegyezve, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által 1-4. pont alatt felsorolt körülményekből csupán a 4. pont alatti körülményt tartja valósnak és mérlegelendőnek.)
Az adóbírság kiszabása során tehát az adóhatóság nem járt el a felperes számára jogsértő módon, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet - nem fellebbezett részében azt nem érintve - részben megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
(Zala Megyei Bíróság 3.Kpf.20.269/1997. sz.)