adozona.hu
AVI 1997.9.116
AVI 1997.9.116
Az adóhatóság a bírság összegének meghatározásakor figyelembe veheti azt a körülményt, hogy az adózó által egyszer már elkövetett mulasztás ugyanolyan módon megismétlődött [1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatóságának revizorai 1996. április 12-én a nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték az adózónál. Miután megállapították, hogy felperes részéről értékesítése kapcsán nyugtaadási kötelezettség ellenére nyugta adására nem került sor, felperest a tapasztalt mulasztás miatt 200 000 forint bírság megfizetésére kötelezték. A hatóság a határozata meghozatala során súlyosbító körülményként értékelte, hogy felperest 1996. február 28-án már ilyen jellegű mulasztás elköveté...
AVI 1997.9.116 Az adóhatóság a bírság összegének meghatározásakor figyelembe veheti azt a körülményt, hogy az adózó által egyszer már elkövetett mulasztás ugyanolyan módon megismétlődött [1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
Az APEH megyei igazgatóságának revizorai 1996. április 12-én a nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték az adózónál. Miután megállapították, hogy felperes részéről értékesítése kapcsán nyugtaadási kötelezettség ellenére nyugta adására nem került sor, felperest a tapasztalt mulasztás miatt 200 000 forint bírság megfizetésére kötelezték. A hatóság a határozata meghozatala során súlyosbító körülményként értékelte, hogy felperest 1996. február 28-án már ilyen jellegű mulasztás elkövetése miatt 100 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezték.Az alperesi határozat hivatkozott az 1990. évi XCI. számú törvény (Art.) 74. §-ának (12) bekezdésében foglaltakra, amely értelmében az adóhatóság, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal 100 000 forintig, a mulasztás ismétlődése esetén azonban az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
Az elsőfokú közigazgatási határozattal szemben felperes fellebbezéssel élt, fellebbezését azonban alperes határozatával elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Ezt követően került sor felperes részéről a rendelkezésére álló törvényes határidőn belül kereseti kérelem benyújtására. A felperes álláspontja szerint alperes törvénysértő módon járt el, mert már az elsőfokú határozat meghozatalánál sem tárta fel, és nem vizsgálta teljes körűen az enyhítő és súlyosbító körülményeket, annak ellenére, hogy felperes több alkalommal hangsúlyozta és az alkalmazottaival megkötött munkaszerződésben is kikötötte, hogy a munkavállalók kötelesek minden esetben készpénzes számlát vagy nyugtát adni.
A felperes előadta, hogy mivel vállalkozásával kapcsolatos egyéb elfoglaltságai miatt nem lehet személyesen állandó jelleggel az elárusítóhelyen, így és ezért vált szükségessé számára alkalmazott foglalkoztatása. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy az adóhatóság a mulasztási bírságot összegszerűségében is indokoltnak látta, mert a határozatában kiterjeszkedett arra is, hogy a felperes által folytatott magatartás, vagyis a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása lehetőségeket szolgáltat esetlegesen bevételeinek eltitkolására, és ezért nem vélelmezhető a felperestől az elvárható gondosság és jóhiszeműség.
A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozatlan.
A próbavásárlás során felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes alkalmazottja részéről a kiszolgálás során nyugta kiállítására nem került sor. Ezt a tényt egyébként a felperes sem vitatta.
Az 1992. évi LXXXIV. számú törvény (áfa-törvény) 70. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig az értékesítésről amennyiben egyszerűsített számla nem került kiállításra, minden esetben nyugtát kell kiállítani.
A felperes által szintén nem vitatott tény, hogy 1996. február 28-án már elkövetésre került egy ilyen jellegű mulasztás, amely miatt felperest, mint adózót 100 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Tény továbbá az, hogy felperes részéről ezen határozat tekintetében bírósági felülvizsgálat nem indult, így a 100 000 forint mulasztási bírság terhére jogerősen került kiszabásra.
Az az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. számú törvény (Art.) 74. §-ának (12) bekezdése értelmében pedig az adóhatóság, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal 100 000 forintig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
A bíróság a perbeli esetben megállapította tehát, hogy felperes terhére első alkalommal, azaz egy ízben már 100 000 forint mulasztási bírság kiszabása történt. A felperes tekintetében továbbá ez a mulasztási bírság összeg jogerőssé vált. A bíróság megállapította továbbá azt is, hogy felperesnél a mulasztások ismétlődtek, mégpedig ugyanolyan módon, vagyis felperes részéről a nyugtaadási kötelezettség teljesítése nem történt meg.
Az alperesi határozat a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a már általa egyszer megállapított mulasztás ugyanolyan módon ismétlődött, így határozatában rögzítette, hogy ez az adózói magatartás veszélyezteti más, az adókötelezettség fogalmába tartozó előírások teljesítését.
A bíróság az alperessel megegyezően állapítja meg, hogy ez az adózói magatartás valóban veszélyezteti az adókötelezettség teljesítését oly módon, hogy a nyugtaadási kötelezettség folyamatos nem teljesítése a bevétel eltitkolásához vezethet.
(Kecskeméti Városi Bíróság 4.P.22.633/1996. sz.)