adozona.hu
AVI 1997.9.112
AVI 1997.9.112
Biztosítási szerződés esetén visszavásárlásról csak a biztosítási szerződés megszűnése esetén lehet szó [1989. évi XLV. tv 33. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes jogerős határozatában egyéb megállapítások mellett 1 822 000 forint adóhiánynak minősülő személyi jövedelemadó-különbözetet és ezzel összefüggésben adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a felperes terhére. A határozatot azzal indokolta, hogy a felperes jogelődje és a beavatkozó között 1991. december 17. napján a munkavállalók javára kötött biztosítási szerződés feletti rendelkezési jog a biztosítottak részére 1992. július és augusztus hónapokban keletkezett. Ez időpontba...
AVI 1997.9.112 Biztosítási szerződés esetén visszavásárlásról csak a biztosítási szerződés megszűnése esetén lehet szó [1989. évi XLV. tv 33. § (3) bek.].
Az alperes jogerős határozatában egyéb megállapítások mellett 1 822 000 forint adóhiánynak minősülő személyi jövedelemadó-különbözetet és ezzel összefüggésben adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a felperes terhére. A határozatot azzal indokolta, hogy a felperes jogelődje és a beavatkozó között 1991. december 17. napján a munkavállalók javára kötött biztosítási szerződés feletti rendelkezési jog a biztosítottak részére 1992. július és augusztus hónapokban keletkezett. Ez időpontban fizették ki részükre a biztosítási szerződés alapján felvehető kölcsönösszegeket, személyi jövedelemadó-előleg levonása nélkül. Az alperesi álláspont szerint a biztosítási díj több mint 60%-át kitevő összeg kölcsönnek nem tekinthető, mert bár a biztosítási szerződés tartalmazza a kölcsön igénylésének és visszafizetésének feltételeit, a szerződés záradéka a szerződő felet, azaz a felperes jogelődjét a visszafizetés alól mentesítette. Az ügylet ezért kizárólag úgy minősíthető, hogy a biztosítottak éltek a rendelkezési jogukkal és részvisszavásárlás történt.A felperes keresetében az alperes jogerős határozatával megállapított személyi jövedelemadó-hiány és járulékai tekintetében kérte a bírósági felülvizsgálatot, előadva, hogy a biztosítottak a biztosítás felett rendelkezési jogot nem szereztek, így 1992. évben fizetési kötelezettségük sem keletkezett. A beavatkozó e vonatkozásban ugyancsak az alperesi határozat jogszabálysértő voltára hivatkozott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Ítéletét azzal indokolta, hogy a biztosítási szerződés záradékára figyelemmel a biztosítottak a kölcsönnek nevezett összeg felvételénél valójában visszavásárlási jogukkal éltek, így a biztosítás feletti rendelkezési joguk megnyílt, az alperesi határozat ezért jogszabályt nem sértett.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset teljesítését. Fellebbezésüket azzal indokolták, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg azt, hogy a biztosítottak a kölcsönnek nevezett összeg felvételével valójában a visszavásárlási összeget vették fel, így a biztosítás feletti rendelkezési joguk megnyílt. A folyósított kölcsönnek, illetve a lejáratkor esedékes biztosítási összegbe való betudásának semmi köze sincs a biztosítás visszavásárlásához. A visszavásárlás alapvetően a biztosító és a szerződő, azaz a felperes relációjában jöhetett volna szóba. Azért sem minősülhetett a kölcsön folyósítása a visszavásárlási összeg kifizetésének, mert a biztosítások ezután is tovább éltek.
A megyei bíróság ítélete szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, melyet a megyei bíróság is irányadónak tekintett. A helyesen megállapított tényállásból azonban téves jogi következtetésre jutott. A peres felek között az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a vitatott. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 33. §-ának (3) bekezdése szerint a magánszemély munkáltatója által viselt, a dolgozó javára kötött élet- vagy nyugdíjbiztosítás díja után adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a magánszemély a biztosításra rendelkezési jogot szerez.
A törvény 67. §-ának 28. pontja kimondja, hogy a rendelkezési jog megszerzésének az minősül, ha a magánszemély a biztosítást megszüntetheti, visszavásárolhatja, értékesítheti.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a rendelkezési joga a biztosítottak részvisszavásárlás folytán nyílt meg. A visszavásárlás jogintézményét a Ptk. 565. §-a szabályozza, melynek (1) bekezdése szerint, ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Ebből következően visszavásárlásról csak a biztosítási szerződés megszűnése (pl. felmondás, hatálytalanság) esetén lehet szó. A perbeli esetben azonban a biztosítási szerződések nem szűntek meg, az ún. részvisszavásárlás intézményét a Ptk. nem ismeri. A felperes jogelődje és a beavatkozó által kötött biztosítási szerződés záradéka nem a szerződések megszüntetéséről és a visszavásárlási összeg kifizetéséről, hanem a kölcsön-visszafizetés szerződésben foglalt feltételeinek megváltoztatásáról rendelkezik.
A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a felperest terhelő személyi jövedelemadó-hiány és annak járulékai tekintetében jogszabályt sértett, mert az 1989. évi XLV. törvény 33. §-a (3) bekezdésének és a 67. §-a 28. pontjának téves értelmezésén alapul. A megyei bíróság ezért az elsőfokú keresetet elutasító ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és e vonatkozásban az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. A rendelkezésre álló adatokból a késedelmi pótlék számításának alapja és időtartama nem állapítható meg, mert az ellenőrzési jegyzőkönyv szerint az 1 749 000 forint adóhiány után számítható fel, a közigazgatási határozat azonban 2 388 000 forint pótlékalapot jelöl meg. A jegyzőkönyv bírságszámítási lapot nem tartalmaz, ezért e vonatkozásban a határozat megváltoztatásához szükséges adatok nem állnak a bíróság rendelkezésére. A késedelmi pótlék számítása tekintetében ezért az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.20.439/1997. sz.)