adozona.hu
AVI 1997.8.111
AVI 1997.8.111
Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt szabály csak akkor alkalmazható, ha a hatóság késedelmes ügyintézése folytán a kötelezettet kár éri [1990. évi XCIII. tv. 68. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a tulajdonát képező B. G. u. 40. szám alatti ingatlant 1991. április 15-én kelt adásvételi szerződéssel 8 100 000 Ft-ért elidegenítette. Ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a felperes a B. Ö. u. 10/1. szám alatti társasházi öröklakást és garázst 8 000 000 Ft vételárért. A felperes a szerződést a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál 1991. április 22-én benyújtotta.
A Fővárosi Kerületek Földhivatala 1993. augusztus 30-án kelt határozatával a felperes tulajdonj...
A Fővárosi Kerületek Földhivatala 1993. augusztus 30-án kelt határozatával a felperes tulajdonjogát ezen ingatlanra bejegyezte, a szerződést a Fővárosi Illetékhivatalhoz 1993. szeptember 6-án megküldte.
A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyással 170 000 Ft vagyonátruházási és eljárási illeték fizetésére kötelezte a felperest.
A felperes jogorvoslati kérelmében a cserepótló kedvezmény alkalmazását, valamint a földhivatal késedelme miatt illetékalap-csökkentést kért.
A Fővárosi Illetékhivatal 1994. június 13-án kelt határozatával a fizetési meghagyást saját hatáskörben módosítva az úgynevezett csere pótló kedvezményre figyelemmel a felperest terhelő illeték összegét 24 000 Ft-ban állapította meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - megváltoztatását és a hivatal késedelme folytán további illetékmérséklést kért.
Az alperes a kereset benyújtását követően korábbi határozatát visszavonva 1995. január 14-én kelt határozatával összegszerűségében az elsőfokú határozatot ismét helybenhagyta, indokolásában úgy módosította, hogy a felperes által vett lakás és garázs értékét a szerződésen szereplő 7 700 000 és 300 000 Ft forgalmi értéken elfogadta, a cserepótló kedvezményt alkalmazta, a további mérséklést azonban elutasította.
A felperes erre az utóbbi határozatra is tekintettel keresetét úgy tartotta fenn, hogy valamennyi határozat felülvizsgálatával az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 68. §-ának (1) bekezdésben írt számítási mód alkalmazásával további illetékmérséklést kért.
Az elsőfokú bíróság az Itv. 3. §-ának (3) bekezdése, 68. §-a (1) bekezdése és a 102. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján azt állapította meg, hogy az illetékhatóság helytelenül járt el akkor, amikor az adásvételi szerződések kötését követő mintegy két év elteltével mind az eladott, mind a vett lakás kiszabáskori forgalmi értékét a vételárak figyelembevételével állapította meg. A kétéves forgalmi változásokat figyelembe kellett volna venni összehasonlító adatok alapján.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes keresetében és fellebbezésében is az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt számítási mód alkalmazásával is fizetendő illeték mérséklését kérte.
A másodfokú bíróság annyiban értett egyet a felperes fellebbezésében foglaltakkal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. A Pp. 215. §-ban írt tilalom a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított bírósági eljárás során is érvényesül. Önmagában az a tény, hogy a felperes az alperesi határozatok felülvizsgálata hatályon kívül helyezését kérte, nem jelentheti azt, hogy a határozatokat szélesebb körben, "hivatalból" vizsgálja felül a bíróság olyan vonatkozásban is, melyet a felperes keresetében nem kért.
Az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait az illetékhivatalnak illetékkiszabásra továbbítja.
A 68. §-ának (2) bekezdése úgy szól, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv bármilyen intézkedése mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő három hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a késedelmi pótléknak megfelelő mértékben, legfeljebb azonban 50%-kal mérsékli.
A (2) bekezdésben írt mérséklési lehetőséggel kizárólag az (1) bekezdésben megfogalmazott esetekben kell alkalmazni, ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben az illetékkiszabási hatóság a szerződési vételárakat elfogadva forgalmi értékként állapította meg, illetékalapként ez a számítási mód nem alkalmazható az illetékfizetésre kötelezett vagyonszerző ugyanis az Itv. 69. §-a szerint megjelölt és bejelentett forgalmi érték után mindenképpen köteles illeték fizetésére. Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt szabály csak akkor alkalmazható, ha a hatóságok késedelmes ügyintézése folytán a kötelezettet kár éri, az idő múlása ugyanis a forgalmi érték növekedésével járhat.
A perbeli esetben azonban a hatóság nem az Itv. 68. § (1). bekezdése szerint járt el, hiszen nem az iratok hozzá való megérkezésekor (1993.) irányadó forgalmi értékből kiindulva határozta meg a fizetendő illetéket, hanem a szerződéskori (1991.) értékből indult ki. Az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának hiányában viszont a 68. §-ának (2) bekezdése alkalmazásra sem kerülhetett sor.
(Fővárosi Bíróság 56. Pf. 33.544/1995. sz.)