adozona.hu
AVI 1997.8.109
AVI 1997.8.109
Az illetékhivatal köteles vizsgálni, hogy az Itv. módosított rendelkezéseit az adott ügyben alkalmazni kell-e [1990. évi XCIII. tv 12. § (1) bek. b) p.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az 1995. május 17-én kelt ajándékozási szerződéssel megszerezték a P. A. u. 11. sz. alatti lakásingatlan haszonélvezeti jogát, míg az unokájuk S. Szabina a tulajdonjogot szerezte meg ugyanakkor.
A polgármesteri hivatal megyei illetékirodája az 1996. február 28-án kelt határozatával a haszonélvezeti jog értékét 640 000 Ft-ban állapította meg, és 20%-os mértékű illetékkulcs alkalmazásával - a 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetékkel együtt - 130 000 Ft ajándékozási il...
A polgármesteri hivatal megyei illetékirodája az 1996. február 28-án kelt határozatával a haszonélvezeti jog értékét 640 000 Ft-ban állapította meg, és 20%-os mértékű illetékkulcs alkalmazásával - a 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetékkel együtt - 130 000 Ft ajándékozási illetéket szabott ki. A lakás forgalmi értékét l 500 000 Ft-ban, míg a garázsét 100 000 Ft-ban határozta meg az első fokon eljárt közigazgatási szerv.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az 1996. június 20-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, azzal az indokolással, hogy a szerződés benyújtásakori hatályos rendelkezés csak és kizárólag lakástulajdon-szerzés esetén teszi lehetővé a csökkentett illetékmérték alkalmazását.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának megváltoztatását kérték azzal, hogy csak 68 000 Ft ajándékozási illeték fizetésére kötelesek. Kérelmüket azzal indokolták, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékét a lakástulajdon szerzésével megállapított illetékkulcs alkalmazásával kell kiszámolni az 1995. évi XLVIII. tv 53. §-ának (1) bekezdése alapján, tekintve, hogy a közigazgatási eljárás a módosítás hatálybelépésekor folyamatban volt.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azzal védekezve, hogy a törvénysértést nem követett el, mivel a szerződés benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályokat megfelelően alkalmazta.
A bíróság az alperes 1996. június 20-án kelt határozatát akként változtatta meg, hogy a felperesek által fizetendő illeték összegét 68 000 Ft-ban határozta meg.
Az indokolás rámutat, hogy az 1995. június 15-én kihirdetett XLVIII. tv IV. fejezete módosította az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv-t (Itv.-t). Az Itv. módosított 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a III. csoportba tartozó minden más megajándékozott terhére a lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 10%. E törvényhely (2) bekezdése szerint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklési és ajándékozási illetékét az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcs alkalmazásával kell kiszámítani.
Az 1995. évi XLVIII. tv. 5. §-a akként rendelkezik, hogy a fenti módosító rendelkezéseket, az e törvény hatálybalépését követően illetékkiszabásra benyújtott, vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú és jogorvoslati eljárások esetén kell alkalmazni.
Az Itv. 12. §-a módosításokat tartalmazó 30. §-a kihirdetését követő 45. napon lépett hatályba.
A tényállás szerint az elsőfokú határozat 1996. február 28-án, a jogorvoslati eljárásban született alperesi határozat pedig 1996. június 20-án kelt, tehát a fenti törvény hatálybalépését követően. A bíróság álláspontja szerint ekkor az eljáró közigazgatási szerveknek már az Itv. 12. §-ának módosított rendelkezéseit kellett volna alkalmaznia.
A lakás-haszonélvezeti jog értéke 600 000 Ft, mely után 10%-os kulcs alkalmazásával 60 000 Ft, az egyéb ingatlan haszonélvezeti jogának értéke 400 000 Ft, és ezután 20% illetékkulcs alkalmazásával 8000 Ft ajándékozási illeték szabható ki. Így a felperesek által fizetendő ajándékozási illeték összege 68 000 Ft.
Az ítélet ellen fellebbezéssel az alperes élt, az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt.
A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg és az abból levont érdemi döntés is helyes, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva hagyta helyben a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján. A tárgyaláson kívüli elbírálás alapja a Pp. 340. §-ának (1) bekezdése.
A fellebbezési támadás kapcsán arra utal a másodfokú bíróság, hogy téves az alperesnek az Itv. 91. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozása, ugyanis az 1995. évi XLVIII. törvény 53. §-a határozza meg, hogy a módosító rendelkezések mikortól alkalmazandók, szóba sem jöhet az Itv. 91. §-a (1) bekezdésének a rendelkezése, mert nem a földhivatalhoz való benyújtás időpontjától kell alkalmazni az Illetéktörvényt módosító törvényi rendelkezést.
(Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.263/1997. sz.)