adozona.hu
AVI 1997.8.107
AVI 1997.8.107
A jogerős adóhatósági határozat végrehajtását felfüggesztő döntést a bíróság köteles megindokolni [Pp. 332. § (3) bek., KK 14. sz. állásfoglalás].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1995. évre vonatkozóan kiutalás előtti személyi jövedelemadó-ellenőrzést végzett a felperesnél. Ennek eredményeként az APEH megyei igazgatósága egyéni vállalkozók és magánszemélyek ellenőrzési osztálya elsőfokú határozatával a felperes terhére 60 000 Ft adókülönbözetet állapított meg. A megállapított adókülönbözetből kötelezte az adózót, hogy 1170 Ft adóhiányt fizessen meg, míg a jogtalanul igényelt 58 830 Ft adókülönbözet kiutalását elutasította.
A felperes fellebbezése folytán a...
A felperes fellebbezése folytán az alperes jogerős határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetlevelében az alperes fenti jogerős közigazgatási határozatának bíróság általi felülvizsgálatát és annak megváltoztatásával részére 60 000 Ft adókedvezmény megállapítását kérte. Egyben a másodfokú határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt is kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatának végrehajtását felfüggesztette, lényegében arra hivatkozással, hogy a "felperesi keresetlevélhez csatolt közigazgatási határozat és adásvételi szerződés és pénzfizetési bizonylatok alapján, a perben eddig rendelkezésre álló adatok alapján az alperesi határozat végrehajtása az ügy körülményeire figyelemmel a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járna." Utalt e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. sz. állásfoglalásának II. pontjában írtakra.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett és az elsőfokú végzés megváltoztatásával a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság döntését a KK 14. sz. állásfoglalás II. pontjában foglaltak szerint indokolta, de az alperesi álláspont szerint - különös tekintettel arra, hogy kiutalás előtti adóellenőrzésről van szó - az állásfoglalásban megjelölt feltételek egyike sem áll fenn. Arra is hivatkozott, hogy a perbeli esetben a felperesnek nem származik fizetési kötelezettsége a határozat végrehajtása kapcsán, így ez nyilvánvalóan nem jár a felperes számára súlyos következményekkel.
A felperes a fellebbezésre tett ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint a fellebbezés alapos annyiban, hogy az elsőfokú bíróság végzése érdemben nem bírálható felül, mivel az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget és ennek folytán nem állapítható meg, hogy a döntését mire alapozta.
Az elsőfokú bíróság által csak megjelölt és nem idézett, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. sz. állásfoglalása szerint a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését különösen akkor rendeli el, ha
a) a határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért, illetőleg
b) ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő, vagy egyéb jelentős körülmények indokolják, vagy
c) ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat.
Az adott esetben megállapítható, hogy az alperes a keresettel megtámadott jogerős határozatában 60 000 Ft adókülönbözetet állapított meg az adózó terhére, ebből 1170 Ft adóhiányt és a további 58 830 Ft kiutalását elutasította
Minthogy a felperes a keresetlevélben indokolás nélkül kérte a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a végrehajtást közérdek, illetve az ügyfél nyomós érdeke valóban indokolja-e. Vizsgálni kell, hogy a fél keresetében hivatkozott jogszabálysértés az ügy érdemi eldöntésében milyen hatással lehet, továbbá, hogy a közigazgatási határozat esetleges végrehajtása milyen következményekkel járna. Minthogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása e vonatkozásban mindössze annyit tartalmaz, hogy a becsatolt felperesi keresetlevél és csatolt közigazgatási határozatok és adásvételi szerződés, és pénzbefizetési bizonylatok alapján, a perben eddig rendelkezésre álló adatok alapján az alperesi határozat végrehajtása az ügy körülményeire figyelemmel a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járna, így nem állapítható meg, hogy a döntését mire alapította.
A megyei bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az új határozat hozatala során a Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott Közigazgatási Kollégiumának 14. sz. állásfoglalásában foglalt szempontoknak megfelelően a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a végrehajtás felfüggesztését különös méltánylást érdemlő, vagy egyéb jelentős körülmények indokolják-e, vagy mik azok a körülmények, amelyek megalapozzák, hogy a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. Nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy fél keresetében hivatkozott jogszabálysértés az ügy érdemi eldöntésére milyen hatással lehet, továbbá, hogy a közigazgatási határozat esetleges végrehajtása milyen jogkövetkezményekkel jár.
Az elsőfokú bíróság által meghozandó új határozat indokolásából a fenti körülmények vizsgálatának és indokának egyértelműen ki kell tűnnie, minthogy csak ezek pótlásával hozható megalapozott döntés a felperes által előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.20.149/1997. sz.)