AVI 1997.8.103

Az adóhatóság saját mulasztásának következményeit nem háríthatja át az adózóra, és köteles a tényállást tisztázni [1990. évi XCI. tv 51. § (7) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Felperes a perben nem álló P. és Társa Kft. közvetítésével megállapodást kötött a perben nem álló V. Zoltánnal, melynek alapján V. Zoltán 1995, márciusi kezdéssel, decemberi befejezéssel 5 300 000 Ft bruttó vállalkozói díjért vállalta a felperes részére egy 20x10 m2-es borház és magtár megépítését. V. Zoltán az adóhatóság nyilvántartásában X adószámmal szerepelt korábban, azonban ezt az adószámot tévedésből az adóelszámolási iroda törölte és megszűntként tartotta nyilván, adószámát Y számra v...

AVI 1997.8.103 Az adóhatóság saját mulasztásának következményeit nem háríthatja át az adózóra, és köteles a tényállást tisztázni [1990. évi XCI. tv 51. § (7) bek.].
Felperes a perben nem álló P. és Társa Kft. közvetítésével megállapodást kötött a perben nem álló V. Zoltánnal, melynek alapján V. Zoltán 1995, márciusi kezdéssel, decemberi befejezéssel 5 300 000 Ft bruttó vállalkozói díjért vállalta a felperes részére egy 20x10 m2-es borház és magtár megépítését. V. Zoltán az adóhatóság nyilvántartásában X adószámmal szerepelt korábban, azonban ezt az adószámot tévedésből az adóelszámolási iroda törölte és megszűntként tartotta nyilván, adószámát Y számra változtatta. Erről a tényről az adóhatóság egyéb szerveit nem tájékoztatta V. Zoltán az X szám alatt 1992. március 20. napján adatmódosítást is közölt az adóhatósággal.
A felperesnek elvégzett munkáról V. Zoltán 5 285 861 Ft bruttó értékű részszámlát állított ki a felperes részére 1995. december 28. napján, az X adószámot tüntetve fel.
A felperes 1995. december hónapra l 531 000 Ft előzetesen felszámított általános forgalmi adót igényelt vissza.
Az APEH igazgatósága áfa és kiutalás előtti adók és támogatások ellenőrzési osztálya a felperesnél áfa adónemben ellenőrzést végzett az 1995. december hóra vonatkozóan. Az ellenőrzés eredményeként az 1996. március 14. napján kelt határozatával a felperes visszaigényléséből l 057 000 Ft jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg, és 529 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte. Határozatát azzal indokolta, hogy a V. Zoltán által kiállított számla, mivel azon az X. szám van feltüntetve, melyet az adóelszámolási iroda megszűntként tart nyilván, nem létezik, így a számla hiteltelen, emiatt a felperesnek általános forgalmiadó-visszaigénylési jogosultsága hiteltelen számla alapján nincsen.
A felperes a határozat ellen fellebbezett, hivatkozva arra, hogy a visszaigénylése alapját képező számla a törvényi rendelkezéseknek megfelel, az abban feltüntetett összeg a számla kiállítójának megfizetésre került, V. Zoltán engedéllyel rendelkezik, és a munka is elvégzésre került.
Az alperes az 1996. május 3. napján kelt határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérve, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az általános forgalmiadó-visszaigénylése jogos. - Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
A bíróság az alperes 1996. május 3. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az indokolás szerint a bíróságnak az üggyel összefüggésben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy egy létező adóalany által az általa ismert adószám feltüntetésével, de az adóhatóság által megváltoztatott adószámmal szereplő személy alanya-e az általános forgalmi adónak, és így háríthat-e át adót az általa kiállított számla alapján vagy sem.
A felperes tanúkkal kívánta bizonyítani azt, hogy a számlában szereplő teljesítés ténylegesen végbement, hogy a számlát létező adóalany állította ki, aki szerepel az adózók nyilvántartásában és erről adatmódosító lapot, valamint az általa kiállított számláról adóbevallást is kiállított és továbbított az alperesnek. Hivatkozott arra, hogy a közvetítőként fellépő P. és Társa Kft. az adott kivitelezéssel kapcsolatban rá eső általános forgalmi adót bevallotta és befizette, de ugyanezt tette V. Zoltán is.
Az alperes ellenkérelmében is hivatkozott arra, hogy olyan adószám, mely a vitatott számlán szerepel, a nyilvántartásában nincsen, 9. sorszám alatt az ezzel kapcsolatos V. Zoltántól származó adóbevallásokat, valamint az adóelszámolási iroda nyilvántartásait is csatolta, hivatkozva arra, hogy az adóelszámolási iroda nyilvántartásain, valamint V. Zoltán adóbevallásán eltérő az adószám, így az adó visszaigénylésére a felperes részéről, mivel nem létező adószámmal kiállítani számlát nem lehet, nincsen.
A bíróság V. Zoltán tanúvallomására is figyelemmel megállapította, hogy a vitatott számlára eső általános forgalmi adót V. Zoltán a 9. sorszámú alperesi iratok tanúsága szerint 1995 áprilisában, júliusában, októberében, 1996. február 13. napján általános forgalmi adót vallott be, amely bevallásokon X. adószám szerepel. Ezeket az adóelszámolási iroda az adószámot megváltoztatva Y. sorszám alatt bevételezte.
Mindezek alapján nem felel meg azon alperesi állítás, hogy V. Zoltán évek óta nem teljesíti adóbevallási kötelezettségét, hiszen az alperes egyik szervének elírása folytán az adószám önkényes megváltoztatására került és ezt az alperes sem az adózóval, sem egyéb társszerveivel nem közölte.
Az alperes soha nem vitatta, hogy ténylegesen végbement az az ügylet, amely a számlában szerepelt és nem vitatta a számlában szereplő ellenértéket sem. Hivatkozott viszont a Legfelsőbb Bíróság tárgyi ügyben hozott ítéleteire, amelyek szerint a felperes adó-visszaigénylése nem jogos.
A bíróság ezzel szemben irányadónak a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.997/1996. számú ítéletében foglaltakat (Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár 1997. évi 1. szám 19. eset) tartotta. Eszerint az általános forgalmi adó visszaigénylése abban az esetben jogos, ha valóságosan végbement gazdasági eseményt tartalmaz a róla kiállított számla, a számlában szereplő termékértékesítés, illetőleg szolgáltatás ellenértékét, ideértve az adót is, a vevő megfizette, és a másik adóalany jogosult volt az adó áthárítására.
A bíróság azt állapította meg, hogy mindezen feltételeknek a V. Zoltán által kiállított számla megfelel, mivel az a tény, hogy V. Zoltán más adószámon nyújtotta be adóbevallását, mint amit az alperes nyilvántartásaiban szerepeltet, nem szüntette meg V. Zoltán adóalanyiságát, márpedig az áfa-tv 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a felperest mint adóalanyt megillette az a jog, hogy a reá áthárított adót az általa fizetendő adóból levonja, illetőleg visszaigényelje.
A bíróság mindezek alapján azt állapította meg, hogy az alperes nem tisztázta a tényállást, hiszen V. Zoltán tanúkénti meghallgatása esetén ezek a tények, amelyek a perben tisztázásra kerültek, már az adóigazgatási eljárás során is tisztázhatók lettek volna, ezzel megszegte az adóigazgatási rendjéről rendelkező - többek módosított - 1990. évi XCI. törvény 51. §-ának (7) bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét. Másrészről az alperes saját mulasztását (a számla kiállítója adószámának önkényes megváltoztatását) kívánta a felperes terhére érvényesíteni.
(Pécsi Városi Bíróság 13.P.22.208/1996. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.