adozona.hu
AVI 1997.8.100
AVI 1997.8.100
Nem minősül adóalanynak az áfa-törvény alkalmazása során az a társaság, amelynek bejegyzése a jogügylet idején folyamatban volt és utóbb nyilvántartásba vételét a cégbíróság megtagadta [1992. évi LXXIV. tv 4. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta akképpen, hogy 609 500 Ft adóbírság megfizetése alól mentesítette a felperest, az ezt meghaladó kereseti kérelmet (áfa-hiány, késedelmi pótlék és mulasztási bírság) elutasította és rendelkezett a kereseti illeték és perköltség vonatkozásában is.
Indokolásában a városi bíróság kifejtette azon jogi álláspontját, hogy mivel P. Bt. - akitől a felperes nagy tételben vásárolta a gázolajat - nem minősül adóalanynak, ezáltal n...
AVI 1997.8.100 Nem minősül adóalanynak az áfa-törvény alkalmazása során az a társaság, amelynek bejegyzése a jogügylet idején folyamatban volt és utóbb nyilvántartásba vételét a cégbíróság megtagadta [1992. évi LXXIV. tv 4. § (1) bek.]
A városi bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta akképpen, hogy 609 500 Ft adóbírság megfizetése alól mentesítette a felperest, az ezt meghaladó kereseti kérelmet (áfa-hiány, késedelmi pótlék és mulasztási bírság) elutasította és rendelkezett a kereseti illeték és perköltség vonatkozásában is.Indokolásában a városi bíróság kifejtette azon jogi álláspontját, hogy mivel P. Bt. - akitől a felperes nagy tételben vásárolta a gázolajat - nem minősül adóalanynak, ezáltal nem lehet szó másik adóalany által történő áfa-áthárításról sem, vagyis tehát nincs meg a jogszabályi feltétele a felperesnek az adó visszaigénylésére.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és ennek megfelelően az alperesi határozat hatályon kívüli helyezését kérte, valamint az alperes perköltségben való marasztalását.
Indokolásában kitért arra, hogy amennyiben a P. Bt. a cégbejegyzés megtagadásának megtörténte előtt gazdasági tevékenységét megkezdi - márpedig ez a számlák alapján kétségtelen -, akkor az adójogviszonyok tevékenységének megkezdésével létrejönnek és nem szűnnek meg visszamenőleges hatállyal sem, ha a bejegyzést megtagadják, figyelemmel az 1988. évi VI. tv 25. §-ának és 26. §-ának rendelkezéseire.
Hivatkozott a fellebbezésében arra is, hogy az adóhatóság a bizonyítási kötelezettséget is megfordította, holott azt egyetlen esetben sem kifogásolta, hogy a számlákban megjelölt gazdasági esemény (gázolajvásárlás) valójában megtörtént.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, annak jogszerűségére hivatkozva, valamint perköltség viselésére kötelezni a felperest.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1994. január-szeptember közötti időszakra vonatkozó áfa-visszaigénylés jogosságát vizsgálta. A vizsgálat során a revízió megállapította, hogy a számlákat kibocsátó P. Bt. a bejelentett telephelyén, székhelyén nem található, az adófolyószámlájára befizetéseket nem teljesített és a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmét 1994. szeptember 16-án elutasította.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. 4. §-ának (1) bekezdése akképpen rendelkezik, hogy adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és a saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.
Az áfa-törvény 35. §-ának (1) bekezdése pedig akképpen rendelkezik, hogy az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható, ilyen dokumentum az a) pont szerint a számla is. A 32. § (1) bekezdésének a) pontja pedig akképpen rendelkezik, hogy az adóalanyt megilleti a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés során egy másik adóalany rá áthárított:
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg - jön létre. Az eladó P. Bt. cégjegyzés iránti kérelmét a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság jogerősen elutasította, ezért a már hivatkozott áfa-törvény 4. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalanyiságról az ő esetében nem lehet beszélni, még azokban az időpontokban sem, amikor a gazdasági tevékenységet ugyan már megkezdte, tőle a számlák szerint történt is gázolajvásárlás, de ez még önmagában az előzőekben kifejtettek értelmében áfa-alanyiságot nem keletkeztet, ahogyan azt a felperes állítja.
A Gt. 25. és 26. §-aira való felperesi hivatkozás a jelen közigazgatási perben irreleváns, mivel ezek a rendelkezések a gazdasági jellegű cselekmények polgári jogi következményeit rendezik, arra az átmeneti időre, amikor a társaság a tevékenységet megkezdte, de még a cégbíróság a bejegyzést nem hagyta jóvá. Ezek a jogviszonyok tehát nem közigazgatási jogviszonyok és nem a közigazgatási jogviszonyok megoldását célozzák. Az erre az időszakra vonatkozó, de nem a felperest, hanem az eladót, a P. Bt-t érintő közigazgatási jogviszonyok rendezését az Art. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése szabályozza, vagyis tehát a felperes vonatkozásában ezeket nem lehet figyelembe venni.
A felhívott jogszabályi rendelkezésekből viszont az is következik, hogy a felperes esetében nincs az áfa-törvény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében olyan másik adóalany, aki rá a forgalmi adót jogszerűen áthárította volna, így nem illette meg a felperest a számlákban feltüntetett áfa-összegek visszaigénylése még akkor sem, ha ezek a számlák alakilag megfeleltek a törvény 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontjában felsorolt formai követelményeknek.
Nem osztja ezért a megyei bíróság a felperes azon fellebbezési álláspontját sem, hogy az alperes áthárította a bizonyítási kötelezettségét, hiszen éppen az alperes bizonyította azt a perben releváns körülményt, hogy nem lehet beszélni másik adóalanyról adójogilag, és ezáltal a forgalmi adó áthárításáról még akkor sem, ha a számlákban rögzített gazdasági esemény (vásárlás) a valóságban meg is történt.
Ezzel összefüggésben kíván rámutatni a megyei bíróság arra, hogy az áfa-törvény 44. §-ának (4) bekezdése értelmében a számlában feltüntetett adatok valódiságáért (jelen perben a P. Bt. áfa-jogalanyiságáért) a számlát kibocsátó a felelős.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv 84. §-ának (2) bekezdése és a 88. §-ának (1) bekezdése akképpen rendelkezik, hogy a számviteli bizonylatok megsértéséért való felelősségre a Ptk. általános felelősségi szabályait kell alkalmazni, ami azonban nem tárgya a jelen közigazgatási peres eljárásnak.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Pf.20.422/I996. sz.)