adozona.hu
AVI 1997.7.99
AVI 1997.7.99
Illetékügyben is csak a fellebbezéssel támadott határozatot megelőző eljárást vizsgálhatja a felettes szerv, de nem teheti vizsgálat tárgyává a már jogerőre emelkedett, megelőző eljárásban hozott határozatot [Áe. 61. § (1) bek., 66. § (2) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994. március 1. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a T. Ingatlanforgalmazási és Vállalkozási Kft. tulajdonát képező m.-i 7393 számú tulajdoni lapon nyilvántartott 1793/1. hrsz.-ú természetben M. Cs. u. 15. szám alatt lévő "üzem" megjelölésű ingatlan 15 200 000 Ft vételárért.
Az illetékhivatal az ingatlan forgalmi értékét az adásvételi szerződésben foglaltaktól eltérően 40 885 000 Ft-ban állapította meg, és ennek alapján a 314.679-01-94 számú fizetési meghagyásában 3...
AVI 1997.7.99 Illetékügyben is csak a fellebbezéssel támadott határozatot megelőző eljárást vizsgálhatja a felettes szerv, de nem teheti vizsgálat tárgyává a már jogerőre emelkedett, megelőző eljárásban hozott határozatot [Áe. 61. § (1) bek., 66. § (2) és (3) bek.].
A felperes 1994. március 1. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a T. Ingatlanforgalmazási és Vállalkozási Kft. tulajdonát képező m.-i 7393 számú tulajdoni lapon nyilvántartott 1793/1. hrsz.-ú természetben M. Cs. u. 15. szám alatt lévő "üzem" megjelölésű ingatlan 15 200 000 Ft vételárért.Az illetékhivatal az ingatlan forgalmi értékét az adásvételi szerződésben foglaltaktól eltérően 40 885 000 Ft-ban állapította meg, és ennek alapján a 314.679-01-94 számú fizetési meghagyásában 3 270 800 Ft visszterhes vagyonátruházási és 2000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Ezt követően határozatával az elsőfokú határozatot módosította és 2 054 800 Ft törlését rendelte el, egyben kikötötte, hogy az ingatlan forgalmi értékét a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül vizsgálni fogja.
E módosítást követően az elsőfokú hatóság a fizetési meghagyást ismét módosította és ismételten előírta a vevő terhére 2 054 800 Ft-ot határozatával. E határozat ellen benyújtott fellebbezést az alperes alaptalannak találta és azt elutasította, egyidejűleg határozatában rendelkezett a határozatok megsemmisítése tárgyában. Döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság az érték meghatározásánál nem volt figyelemmel arra, hogy ugyanezen ingalant az előző tulajdonos két hónappal korábban 1994 januárjában vásárolta, és annál a jogügyletnél a jogerős fizetési meghagyásban 35 000 000 Ft szerepelt. Ez az összeg tekinthető megalapozottnak, hiszen két vétel között eltelt hét hónap alatt értéknövelő beruházást az ingatlanon nem végeztek, illetőleg értékcsökkenés nem következett be. Erre figyelemmel az illetékalap-megállapítást tartalmazó fizetési meghagyást annyiban változtatta meg, hogy 491 400 Ft illeték törlését rendelte el.
A két utóbb keletkezett módosító határozat megsemmisítésének indokát az alperes abban adta, hogy egy éven belül a felülvizsgálatra az illetéktörvény értelmében csak akkor kerülhet sor, ha azt az illeték kiszabásakor a fizetési meghagyásban rögzítik. A fizetési meghagyás ellen benyújtott keresetet az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta, az alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet a felperes keresetét azért találta alaposnak, mert - osztva az elsőfokú bíróság jogi álláspontját - megállapította, hogy a megyei illetékhivatal határozatával jogosult volt módosítani a fizetési meghagyást. Az a tény, hogy ugyanarra az ingatlanra rendelkezésre állt egy-két hónappal korábbi forgalmiérték-megállapítás, nem zárja ki, hogy az illetékhivatal az illetékalap megállapítása érdekében az általa szükségesnek vélt eljárást lefolytassa. Miután az illetékhivatal határozata nem jogszabálysértő, ezért annak megsemmisítésére az alperesnek kellő indoka nem volt, így az alperesi határozat az első módosító határozatot megsemmisítő részében jogszabályt sértett.
Ugyancsak helytállónak minősítette a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a határozattal kapcsolatos okfejtését is, mely szerint ez a módosítás az Áe. 61. §-ának (3) bekezdésében írt szabályok megsértésével történt, ezért e tekintetben az alperes helyesen döntött a megsemmisítésről. A megyei bíróság megállapította, hogy az illetékhivatal 1994. december 6-án kelt határozata jogerőre emelkedett, ennek alapján a felperes az 1 218 000 Ft illetéket be is fizette. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslat igénybevételére nem került sor, és felügyeleti intézkedés körében való megváltoztatására sem merült fel adat.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben lényegében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte. A rendkívüli perorvoslat igénybevételét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (tévesen 1981. évi I. törvényként jelölve) 61. §-a (3) bekezdésének, illetve az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 78. §-ának (2) bekezdésének megsértésében jelölte meg.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt a jogerős ítélet megsértette-e. Az Áe. 61. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozat jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja. A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. A határozat módosítására vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Helyesen állapította meg az alperes a keresettel támadott határozatában, hogy a második módosító határozat meghozatalának törvényi feltételei nem álltak fenn, ezért az a határozat törvénysértő, ezért megsemmisítése indokolt volt. Tévesen értelmezte azonban az Áe. 66. §-ának (3) bekezdését, amikor a második módosító határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során az első - jogorvoslattal nem támadott, így jogerőre emelkedett - módosító határozat visszavonása tárgyában is intézkedett. Az Áe. 66. §-ának (2) bekezdése szerint a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a fellebbezéssel támadott határozatot megelőző eljárást vizsgálhatja a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv, azonban nem teheti vizsgálat tárgyává a megelőző eljárás során hozott de már jogerőre emelkedett határozatot.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.472/1996. sz.)