adozona.hu
AVI 1997.7.98
AVI 1997.7.98
Az áfát is magában foglaló vételár képezi a vagyonátruházási illeték alapját [1990. évi XCIII. tv 102. § (1) bek. e) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. szeptember hó 8. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az Sz. és Vidéke ÁFÉSZ-től az Sz. V. u. 31. szám alatti ingatlant 1 600 000 Ft+25% áfa, mindösszesen 2 000 000 Ft-ért.
A megyei illetékhivatal 1992. május 25. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 123 500 Ft illetékfizetési kötelezettséget írt elő.
A fizetési meghagyás ellen a felperes fellebbezést nyújtott be az alpereshez, hivatkozással arra, hogy álláspontja szerint az áfa nem képezheti az ...
A megyei illetékhivatal 1992. május 25. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 123 500 Ft illetékfizetési kötelezettséget írt elő.
A fizetési meghagyás ellen a felperes fellebbezést nyújtott be az alpereshez, hivatkozással arra, hogy álláspontja szerint az áfa nem képezheti az illetékkiszabás alapját, forgalmi értéket nem képező tényező, s ennek megfelelően kérte az alperestől az illetékkiszabás módosítását.
Az alperes 1994. január 31-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felperes fellebbezését elutasította.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, melyben az alperes által hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az illetékkiszabás alapja csak és kizárólag az 1 600 000 Ft-os forgalmi érték. Az áfával növelt vételár forgalmi értékként történő felszámítása közgazdaságilag és jogilag is megalapozatlan kitétel, az áfa nem képezi és nem is képezheti a forgalmi érték részét. A forgalmi érték az az ár, ami az ingatlanok adásvétele során árként általában elérhető. Az árnak azért nem része az áfa, mert azt a költségvetéstől a társaság visszaigényelte, az általános forgalmi adó után az illetékkiszabás jogsértő. Az ingatlan eladója pedig az áfát a költségvetés felé befizette.
Az alperes írásban csatolt ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozással arra, hogy az átruházott vagyon forgalmi értéke képezi a visszterhes vagyonátruházási illeték alapját, mely jelen perbeli esetben 2 000 000 Ft volt, mely összeget az elsőfokú hatóság, az illetékhivatal a szerződés szerint elfogadott és ennek alapján helyesen határozta meg az illetékkiszabás alapjául szolgáló összeget és a fizetendő illeték mértékét is.
A bíróság a keresetet elutasította.
Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén - az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.
A forgalmi adó az előállítás, forgalmazás kapcsán rakódik a termékre, az árura, s így ártényezőként befolyásolja a termékek árát, értékességét.
A vagyonszerzési illeték a vagyontárgy forgalmi értékéhez kapcsolódik és a vagyonszerzés időpontjában egyszeri vagyonadóként terheli a vagyontárgy megszerzőjét.
A fentiek alapján tehát az első- és másodfokú hatóság nem sértett jogszabályt, amikor az áfát is magában foglaló vételár figyelembevételével állapította meg a fizetendő vagyonszerzési illetéket, s ezért a bíróság a keresetet - mint megalapozatlant - elutasította a rendelkező részen foglaltak szerint.
(Gyulai Városi Bíróság 9.P.20.190/1997. sz.)