adozona.hu
AVI 1997.7.89
AVI 1997.7.89
Az üzleti partner helytelen megválasztásából eredő kockázat az adózót terheli [1992. évi LXXIV. tv 32. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint, mivel a felperes nem adóalanytól vásárolt ezért helyesen állapította meg az adóhatóság, hogy az adólevonási jog nem gyakorolható. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a felperestől elvárható lett volna, hogy meggyőződjön üzleti partnere létezéséről, a számla kibocsátójának adóalanyiságáról.
A jogerős í...
AVI 1997.7.89 Az üzleti partner helytelen megválasztásából eredő kockázat az adózót terheli [1992. évi LXXIV. tv 32. § (1) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint, mivel a felperes nem adóalanytól vásárolt ezért helyesen állapította meg az adóhatóság, hogy az adólevonási jog nem gyakorolható. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a felperestől elvárható lett volna, hogy meggyőződjön üzleti partnere létezéséről, a számla kibocsátójának adóalanyiságáról.A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a szövetkezet alakilag megfelelő számla ellenében fizette meg az áfát és a gázolaj árába foglalt fogyasztási adót. A felperes utalt arra is, hogy a C. Bt. az adóhatósághoz bejelentkezett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy az 1992. évi LXXIV. törvény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. A 35. § (1) bekezdése szerint az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a felperes nem adóalanytól vásárolt, így nem lehet szó egy másik adóalany által áthárított általános forgalmi adóról, tehát az adólevonási jog gyakorlására jogszerű lehetőség nem volt. A C. Bt. az országos cégnyilvántartásban nem szerepelt, így adóalanynak nem minősült, tehát a törvényben írt feltételek nem állapíthatók meg. Helyesen utalt a megyei bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperestől elvárható lett volna, hogy meggyőződjék üzleti partnere adóalanyiságáról, és a vizsgálódást a szerződés megkötése előtt kellett volna elvégeznie. Mindezek elmulasztásából eredő kockázat valóban a felperest terheli.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.172/1996. sz.)