adozona.hu
AVI 1997.7.88
AVI 1997.7.88
Kötelezettségvállalás esetén adójogi szempontból vagyoni szolgáltatás nem szűkíthető le a vállalt kötelezettség pénzbeni teljesítésére [1989. évi XLV. tv 34. § (1) bek. b) pont, Ptk. 594. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes terhére megállapított adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot törölni rendelte. Az indokolás szerint a felperes által teljesített szolgáltatás a Ptk.-ban meghatározott kötelezettségvállalás közérdekű célra definíciójának teljes körűen megfelelt. Az illetékes állami felügyelő szerv a jóváhagyást megadta és az ingyenes vagyoni szolgáltatás is megvalósult a felperes részéről. A felperes ugyanis egy vállalkozói szerződés ke...
AVI 1997.7.88 Kötelezettségvállalás esetén adójogi szempontból vagyoni szolgáltatás nem szűkíthető le a vállalt kötelezettség pénzbeni teljesítésére [1989. évi XLV. tv 34. § (1) bek. b) pont, Ptk. 594. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes terhére megállapított adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot törölni rendelte. Az indokolás szerint a felperes által teljesített szolgáltatás a Ptk.-ban meghatározott kötelezettségvállalás közérdekű célra definíciójának teljes körűen megfelelt. Az illetékes állami felügyelő szerv a jóváhagyást megadta és az ingyenes vagyoni szolgáltatás is megvalósult a felperes részéről. A felperes ugyanis egy vállalkozói szerződés keretén belül végzett a megrendelők részére munkát, és a részére járó vállalkozói díj kifizetését nem kérve azt felajánlotta közérdekű célra. A jogszabályban írt feltételeknek a felperes teljesítése az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megfelelt. Az alperes által hivatkozott kétszeres elszámolás fogalmilag kizárt, mivel az szja-törvény értelmében a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg összjövedelmet csökkentő tételként számolható el.Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a Ptk. rendelkezéseiből következően a vagyoni szolgáltatás nem szűkíthető le a vállalt kötelezettség pénzbeni teljesítésére.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az alperes sem vitatta, hogy a felperes ténylegesen a Ptk. szerint közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülő vagyoni szolgáltatást teljesített, azonban ezért semminemű ellenszolgáltatásban nem részesült. A szolgáltatás ellenértéke a felperesnél bevételként nem jelentkezett, azt nem könyvelte el, bevallásában sem szerepeltette, tehát jogosulatlanul vonta le a vállalkozói tevékenysége során keletkezett összjövedelméből. Amennyiben a restaurálás ellenértékét a megrendelők kifizették volna a felperesnek, és a felperes ezen összeg terhére fordított volna pénzösszegeket közérdekű célra, akkor a kötelezettségvállalással a felülvizsgálati kérelem szerint mint jövedelemcsökkentő tétellel lett volna szembe állítható. A felperes azonban valójában az egyéb, más munkái kapcsán keletkezett jövedelmét csökkentette, ezáltal kétszeresen csökkent az összjövedelme és ez jogsértő. Az alperes értelmezése szerint a személyi jövedelemadó-törvény csupán azt az esetet kívánta kedvezménnyel preferálni, amelynél a magánszemély a jövedelemhez tárgyiasult formában hozzá is jutott, tehát az a rendelkezésére állt.
A felperes ellenkérelme szerint az irányadó törvényi rendelkezés alapján lehetőség volt arra, hogy ha a magánszemély ténylegesen a jövedelemhez nem jutott hozzá - úgy hogy ennek összegét nem kérte a megbízójától - ezt az összeget mint összjövedelem-csökkentő tényezőt a közérdekű kötelezettségvállalás címén az adóbevallásban figyelembe vehette. Ezt követően került sor a szja-törvény módosítására, amikor ennek lehetőségét kizárták.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 34. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondta, hogy az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható tétel a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) fordított összeg.
A Ptk. korábban hatályos rendelkezése szerint a magánszemélyek és jogi személyek kötelezettséget vállalhattak, hogy az általuk meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesítsenek [Ptk. 593. §-ának (1) bekezdése].
A Ptk. 594. §-ának (1) bekezdése előírta, hogy a kötelezettségvállalás érvényességéhez a célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyását kell kérni.
Helyesen mutat rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy az adótörvény a Ptk. Fogalom-meghatározására utalt vissza. A felperes által teljesített szolgáltatás a Ptk.-ban meghatározott kötelezettségvállalás közérdekű célra definíciójának teljes mértékben megfelel. Az illetékes állami felügyelő szerv a jóváhagyást megadta és az ingyenes vagyoni szolgáltatás is megvalósult a felperes részéről.
Helyesen utal a jogerős ítélet indokolása arra is, hogy a Ptk. rendelkezéseit figyelembe véve a vagyoni szolgáltatás nem szűkíthető le a vállalt kötelezettség pénzbeni teljesítésére.
Az alperes által hivatkozott kétszeres elszámolás fogalmilag azért kizárt, mivel a szja-törvény a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeget összjövedelem-csökkentő tényezőként jelölte meg, így az ezzel kapcsolatos alperesi érvelés nem helytálló.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.582/1996. sz.)