adozona.hu
AVI 1997.6.83
AVI 1997.6.83
Vita esetén tisztázni kell, hogy a vámárut államközi szerződés vagy külkereskedelmi szerződés alapján importálták-e [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rend. 74. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a C.-T. Kereskedelmi és Ügynöki Kft-vel fennálló bizományosi szerződés alapján 1991-ben Romániából bútorokat hozott be, melynek során az árunyilatkozaton államközi szerződés keretében rubelelszámolásban beérkező vámáru vámmentes vámkezelését kérte 45 520 kódszám alatt.
Az elsőfokú vámhivatal az árunyilatkozatokon a vámkezeléseket a kérelemnek megfelelően elvégezte.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 1992. évben a felperesnél ellenőrzést tartott, melynek során megállap...
AVI 1997.6.83 Vita esetén tisztázni kell, hogy a vámárut államközi szerződés vagy külkereskedelmi szerződés alapján importálták-e [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rend. 74. § (1) bek. a) pont].
A felperes a C.-T. Kereskedelmi és Ügynöki Kft-vel fennálló bizományosi szerződés alapján 1991-ben Romániából bútorokat hozott be, melynek során az árunyilatkozaton államközi szerződés keretében rubelelszámolásban beérkező vámáru vámmentes vámkezelését kérte 45 520 kódszám alatt.Az elsőfokú vámhivatal az árunyilatkozatokon a vámkezeléseket a kérelemnek megfelelően elvégezte.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 1992. évben a felperesnél ellenőrzést tartott, melynek során megállapítást nyert, hogy a perbeli vámáruk nem államközi megállapodás alapján kerültek behozatalra.
Az elsőfokú vámhivatal az 1992. május 25-én kelt határozataival a felperest 99 208 Ft vám és ezen összeg mint vámhiány 50%-ának megfelelő vámbírság megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felperes jogosulatlanul vett igénybe vámmentességet, mivel a vámáru nem államközi szerződés keretében került behozatalra.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1993. június 16-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálat keretében való hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a perbeli árubehozatalra kiadott minisztériumi engedély minden esetben államközi megállapodáson alapuló engedélyként volt értelmezhető. Sérelmezte a közigazgatási határozat módosítását is, előadva, hogy az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy a felperes által kötött bartellmegállapodás nem minősül államközi megállapodásnak, így a felperest - a perbeli áruk tekintetében - vámmentesség nem illeti meg. Mivel pedig az utólagos ellenőrzés során vált ismertté, hogy nem vámmentes áru vámmentesen került a belföldi forgalom számára vámkezelésre, így - ténybeli azonosság hiányában - nem sértett jogszabályt a vámhatóság, amikor az elévülési időn belül utólag kötelezte a felperest a vámbírság megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rámutatva, hogy a felperes a perbeli árukat közvetlen árucserével járó bartellügylettel hozza be, ez pedig a fennálló jelentős magyar aktívum csökkenését nem eredményezte, így vámmentesség alapjául nem szolgálhat.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetnek helyt adó határozat hozatala iránt. Állítása szerint a másodfokú bíróság ítélete megalapozatlan és ezért törvénysértő, mert az illetékes minisztérium állásfoglalását elmulasztotta beszerezni annak felderítése céljából, hogy a perbeli áruk importjára államközi szerződés keretében került-e sor. Hivatkozott továbbá a felperes az 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet alapján őt megillető vámmentességre, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 74. §-ának h) pontjában és 2. számú mellékletének 4. pontjában foglaltakra.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes a perbeli áruk vámkezelését olyan tartalmú árunyilatkozattal kérte, amely szerint azok államközi szerződés keretében érkeztek be. Ezzel szemben az utóellenőrzés nem felel meg a valóságnak, így a vámhatóság megtévesztése miatt a vámáruk jogellenesen kerültek forgalomba, tehát jogosan történt a felperes fizetési kötelezettségének a megállapítása.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint a vámkiszabás idején alkalmazandó, a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondta, hogy vámmentes a külkereskedelmi áruforgalomban a rubel ellenértékért államközi megállapodás alapján bármely országból, valamint a Román Szocialista Köztársaságból rubelelszámolásban behozott vámára.
A 26/1990. (XII. 27.) PM-NGKM rendelet a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 74. §-a (1) bekezdésének a) pontját 1991. január 1. napjával hatályon kívül helyezte, de a 44. §-ának (4) bekezdésében kimondta, hogy a 74. § (1) bekezdésének - hatályon kívül helyezett - a) pontját, valamint a rubelellenértékért államközi megállapodás alapján beérkező vámárura vonatkozó vámeljárási szabályokat alkalmazni kell az 1991. december 31-éig államközi megállapodás végrehajtásaként beérkező vámárura.
Az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak rubelelszámolásban történő behozataláról szóló 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet alapján áruk a Magyar Köztársaság rövid lejáratú rubelkövetélése mértékéig - kizárólag külön eseti egyedi engedéllyel - transzferábilis és klíring rubelelszámolás alapján is importálhatók. Az ily módon behozott áru - a rendelet 3. §-a szerint - mentes a vám, a vámkezelési díj, az eljárási és statisztikai illetékfizetési kötelezettség alól.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása során döntő jelentősége volt annak a ténynek, hogy a felperes a vámárukat a vámáru-nyilatkozattal ellentétben nem államközi szerződés alapján, hanem külkereskedelmi szerződés alapján importálta bartellügylet keretében. A felperes tehát árut árura cserélt olyan magánjogi szerződés alapján, amelynek teljesítéseként devizamozgásra nem került sor, így fel sem merülhetett a kormányrendeletben hivatkozott rövid lejáratú rubelkövetelés mértékének csökkentése a jelen jogügylet kapcsán.
A felperessel szemben általános forgalmi adó megállapításra nem került, ezért vámfizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvényben foglaltak jelentőséggel nem bírnak.
A felperes a részben valótlan árunyilatkozatával az eljáró vámhatóságot - a vámáru vámszempontból lényeges körülményét illetően - megtévesztette. Ezért a vámhatóság az utólagos vámellenőrzés során jogszerűen meghozott határozattal állapította meg a felperes terhére a fizetési kötelezettséget.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.864/1996. sz.)