AVI 1997.6.81

Az adóperben is irányadó az a szabály, hogy az ítéletben foglalt döntésnek a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre ki kell terjednie [Pp. 213. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság az APEH hatósági főosztálya megyei hatósági osztály 1994. június 6. napján kelt 4. számú határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az adóhatóságnak a gyógyszertárak, illetve a felperes elszámolási rendjét teljes körben kell vizsgálnia, és a vizsgálat eredményétől függően kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a próbavásárláskor kapott nyugták adóigazgatási azonosításra alkalmasak-e vagy sem. ...

AVI 1997.6.81 Az adóperben is irányadó az a szabály, hogy az ítéletben foglalt döntésnek a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre ki kell terjednie [Pp. 213. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az APEH hatósági főosztálya megyei hatósági osztály 1994. június 6. napján kelt 4. számú határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az adóhatóságnak a gyógyszertárak, illetve a felperes elszámolási rendjét teljes körben kell vizsgálnia, és a vizsgálat eredményétől függően kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a próbavásárláskor kapott nyugták adóigazgatási azonosításra alkalmasak-e vagy sem. Amennyiben adóigazgatási azonosításra alkalmasak, úgy mulasztási bírság nem szabható ki, ellenkező esetben a mulasztási bíróság jogalapja fennáll. Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette és azt megváltoztatva a II. r. alperes 4. számú határozata elleni keresetet elutasította. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság azáltal, hogy a felperesnek a II. r. alperes 3. számú határozatát támadó keresetét nem bírálta el, megszegte a Pp. 213. §-a (1) bekezdésének azonos előírásait, miszerint ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A megyei bíróság szerint az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait e mulasztással megsértette, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a II. r. alperes 3. számú határozata tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság azért nem döntött a 1.-i gyógyszertér vizsgálatának ügyében, mivel az I. r. alperes nem megfelelő módon továbbította a felperes kereseti kérelmét. A felülvizsgálat utal arra, hogy a II. r. alperes jogi képviselője sem tagadta ezt a tényt a tárgyaláson. Ennek alapján megállapítható, hogy a l.-i gyógyszertár vizsgálatával kapcsolatosan hozott 4. számú határozatot támadó felperesi keresetlevél is megérkezett az elsőfokú bírósághoz. Az alperesi mulasztás folytán az elsőfokú bíróság az ítélet megjelölése szerint kizárólag a 4. számú határozatot bírálta el, de ténylegesen 3. számú határozat tekintetében hozott döntést. A felülvizsgálat szerint azt a tényt, hogy a 3. számú határozatot bírálta el az elsőfokú bíróság bizonyítja az a körülmény, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás a Z. K. L. utcai gyógyszertárra vonatkozott. A Z. K. utcai gyógyszertárban lefolyt vizsgálatot pedig a 3. számú határozat és nem 4. számú határozat zárja le. A felperes szerint a részítélet hozatalának törvényi feltételei nem álltak fenn, mivel két önálló tényállású, önálló kereseti kérelmet terjesztett elő a felperes. A 3. számú határozatot az alperesek úgy tekintették, mintha nem támadta volna a felperes keresettel és a bírságot az elsőfokú eljárást lezáró ítélet előtt csatolt levél tanúsága szerint már be is szedte.
A felülvizsgálati kérelem utal arra is, hogy az eljárt adóhatóságok nem megfelelő módon alkalmazták az irányadó jogszabályokat. A 6/1993. (II. 9.) PM számú rendelet 20. §-ának (1) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy a hatósági előírásoknál alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgépek 1995. december 31-ig tovább üzemeltethetők a központi elszámolás alá vont kiskereskedelmi egységekben, amelyek önálló adóalanyisággal nem rendelkeznek. A felperes álláspontja szerint a gyógyszertár is ilyennek minősül. Ebből következik hogy a jogszabály alkalmazásának törvényi akadálya nem volt.
Az alperes ellenkérelmében indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság részítéletét ítéletnek tekintette, azt a 4. számú határozat tekintetében - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 213. §-ának (1) bekezdése értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött az l.-i gyógyszertár vizsgálatának ügyében, mivel az I. r. alperes nem megfelelő módon továbbította a felperesi kereseti kérelmet. Ugyanakkor megállapítható, hogy a l.-i gyógyszertár vizsgálatával kapcsolatban született 4. számú határozatot támadó kereset is megérkezett az elsőfokú bíróságra. Az elsőfokú bíróság az ítélet megjelölése szerint a 4. számú határozatot bírálta felül, de valójában a 3. számú határozat tekintetében hozott döntést. Ezt a tényt igazolja, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás a Z. K. Lajos utcai gyógyszertárra vonatkozott. A Z. K. utcai gyógyszertárban lefolytatott vizsgálat a 3. számú határozattal kerül lezárásra. Az elsőfokú bíróság így a két önálló kereseti kérelem közül csak az egyiket bírálta el, és a 4) számú határozat tekintetében döntés nem született.
A tévedések nyilvánvaló oka az, hogy az alperes által hozott határozatok szövege szó szerint megegyezik, és figyelembe kell venni azt is, hogy az I. r. alperes azon kereseti kérelmet is továbbította az elsőfokú bírósághoz, amelyről azt állította, hogy hozzá meg sem érkezett. Az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a keresetlevéllel támadott ügy tényállása tekintetében lefolytatott bizonyítási eljárás és az alperes által becsatolt iratok között ellentét van.
Helyesen utal a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a részítélet hozatalának törvényben írt feltételei nem állottak fenn.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság részítéletét ítéletnek tekintette, azt a 4. számú határozat tekintetében az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
A megismételt eljárás során dönteni kell a felperes kereseti kérelme tárgyában a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.081/1996. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.