adozona.hu
AVI 1997.6.80
AVI 1997.6.80
A másodfokú adóhatóság új eljárást elrendelő határozata kiterjed az ellenőrzés megismétlésére is [1957. évi IV. tv 66. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint megállapítható, hogy a felperes bevétel elérése érdekében rendszeresen a saját nevében végzett értékesítést. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felperes egyéni vállalkozóként az áfa alanyának 1987. december 4-én bejelentkezett, saját kezűleg írta alá ezt a nyilatkozatot, amelyben az áfáról szóló törvény 14. §-ának (1) bekezdése szerint szabályozott áfa-alanyiságot választott.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett....
AVI 1997.6.80 A másodfokú adóhatóság új eljárást elrendelő határozata kiterjed az ellenőrzés megismétlésére is [1957. évi IV. tv 66. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint megállapítható, hogy a felperes bevétel elérése érdekében rendszeresen a saját nevében végzett értékesítést. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felperes egyéni vállalkozóként az áfa alanyának 1987. december 4-én bejelentkezett, saját kezűleg írta alá ezt a nyilatkozatot, amelyben az áfáról szóló törvény 14. §-ának (1) bekezdése szerint szabályozott áfa-alanyiságot választott.Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés vizsgálata során a jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével jutott arra a megállapításra, hogy az elsőfokú adóhatóság által lefolytatott ismételt ellenőrzés jogszabályi rendelkezést nem sért. A fellebbezésnél az első adóellenőrzésre 1991. június 3-a. és június 11-e között került sor. Az ellenőrzési eljárás lezárult, ezért az 1988-1989-1990-es adóévek ellenőrzéssel lezárt időszaknak tekintendők. Az ismételt adóellenőrzésre 1993. március 20. és 31-e között került sor. Ezt vette alapul az elsőfokú határozat és az alperes keresettel támadott határozata is. A megyei bíróság megítélése szerint ebből következően a garanciális eljárásjogi szabályok megsértése miatt a határozatok törvénysértőek.
Az ítélet indokolása arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóhatóságnak az elsőfokú határozatot megsemmisítő döntése új ellenőrzési eljárás lefolytatására nem ad alapot, csak az ismételt adóigazgatási eljárás lefolytatását és az újabb határozat meghozatalát teszi lehetővé. Az adóhatóság azonban a törvényi korlátozások megsértésével, így újabb eljárásjogi szabálysértéssel hozta meg a döntését a jogerős ítélet indokolása szerint.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül. Az alperes megítélése szerint a másodfokú adóhatóság új eljárást elrendelő határozata kiterjed az ellenőrzési eljárás megismételhetőségére is, tehát ilyen esetben nincs ellenőrzéssel lezárt időszak. Az új eljárás esetében az egyéves időkorlátnak nincs szerepe, hiszen nincs viszonyítási alap, azaz olyan jogerős határozat, vagy adóigazgatási eljárás lefolytatása nélkül befejezett ellenőrzési eljárás, amely megkötné az eljáró adóhatóság kezét.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése szerint az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt időszakot - a törvényben írt kivételekkel - csak azért vonhatja ismét ellenőrzés alá, hogy a korábbi ellenőrzés megállapításainak véghajtását megvizsgálja.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szól1957. évi IV. törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A (3) bekezdés értelmében a felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
Az Áe.</a> idézett rendelkezéséből következően a tényállás tisztázatlansága esetén a felettes szerv a felülvizsgált határozatot megsemmisítheti és az ügyben eljárt elsőfokú hatóságot új eljárásra utasíthatja. A tényállás tisztázására adóügyben is úgy kerülhet sor, hogy az adóhatóság bizonyítási eljárást folytat le, és ez a szabály irányadó az új eljárás lefolytatása esetén is. Amennyiben tehát a felettes szerv az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítja, a tényállást tisztázni kell és ennek során új adatok és tények beszerzésére is sor kerülhet. Helyesen utal az alperes a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy a másodfokú adóhatóságot megilleti az új eljárás elrendelésének a joga, és ebbe az ellenőrzés folyamata is beleértendő. A konkrét esetben az történt, hogy az adóhatóság határozatával az eredetileg vitatott határozatot visszavonta, az alapul szolgáló elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az egy éven belül hozott módosító határozattal a korábbi jogerő hatályát vesztette, így sor kerülhetett a tényállást teljes körű felderítésére és új határozat hozatalára.
Az Art. 79. §-ának (7) bekezdésében szereplő rendelkezés arra az esetre vonatkozik, amikor a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem kerül sor új határozat hozatalára. Az adott esetben erről nincs szó, hiszen az adózó ügyében az első határozat 1991. október 11. napján született és a másodfokú hatóság ezt a határozatot egy éven belül, 1992. február 4-én változtatta meg, megsemmisítve a korábbi elsőfokú határozatot, új eljárás lefolytatását elrendelve.
A Legfelsőbb Bíróság tehát egyetért az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett azon állásponttal, hogy az 1992. február 4. napján kiadmányozott másodfokú adóhatósági határozat alapján az Art. 79. §-ának (7) bekezdésében tilalmazott jogsértés nem valósult meg, hiszen nem létezett olyan határozat, amelyhez képest számítható lenne a törvényben írt egyéves határidő.
Összegezve megállapítható, hogy a másodfokú adóhatóság új eljárást elrendelő határozata kiterjed az ellenőrzés megismétlésére is, tehát ilyen esetben nem beszélhetünk ellenőrzéssel lezárt időszakról. A határozat megsemmisítése esetén a törvényben szereplő egyéves időtartamnak nincs jelentősége, hiszen a megsemmisített határozat nem jelent viszonyítási alapot, és az is kétségtelen, hogy ilyen esetben nem alkalmazható az Art. 96. §-ának (7) bekezdésében szereplő rendelkezés.
Helyesen utal a felülvizsgálati kérelem arra, hogy az újabb határozat meghozatala esetén az egyes adónemek szerinti kedvezőtlenebb megállapítás nem kifogásolható akkor, ha valamennyi adóhiány összesített egyenlege az adózóra nézve kedvezőbb. Ennek alapján kell tehát vizsgálni, hogy az adózóra nézve az újabb határozat terhesebb megállapításokat tartalmaz-e vagy sem. A kérdés megítélésénél tehát nem az egyes adónemeket kell vizsgálni, hanem összességében kell értékelni a határozatot.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.062/1995. sz.)