adozona.hu
AVI 1997.6.78
AVI 1997.6.78
Az adóhatóság az ellenőrzés és a döntéshozatal során olyan okiratokat is figyelembe vehet, amely nem a konkrét adókötelezettség tekintetében jutott a birtokába [1990. évi XCI. tv. 55. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte az összegszerűség vizsgálata tekintetében és ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, mivel a rendelkezésre álló egyéb adatok kétségessé teszik a felperesi bizonylatokból megállapítható tényeket. A bíróság megállapítása szerint a becslés alkalmazása jogszerű volt, azonban az...
AVI 1997.6.78 Az adóhatóság az ellenőrzés és a döntéshozatal során olyan okiratokat is figyelembe vehet, amely nem a konkrét adókötelezettség tekintetében jutott a birtokába [1990. évi XCI. tv. 55. § (2) bek.]
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte az összegszerűség vizsgálata tekintetében és ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, mivel a rendelkezésre álló egyéb adatok kétségessé teszik a felperesi bizonylatokból megállapítható tényeket. A bíróság megállapítása szerint a becslés alkalmazása jogszerű volt, azonban az összegszerűség tekintetében megalapozatlan az adóhatóság döntése.Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság a városi bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az alperes nem a jelen adóügy vizsgálatával összefüggésben birtokába jutott adatok alapján hozta meg döntését. A becslési eljárás során a konkurens cégtől adatokat szerzett be és mesterkélt kilométer, illetve fuvarszám feltételezése mellett marasztaló döntést hozott. A felperes szerint törvénysértő módon jártak el a bíróságok a diszpécserkönyvek bizonyítékként történő értékelésekor, mivel figyelmen kívül hagyták az Art. 55. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ugyanis olyan okiratokat vontak be a döntés meghozatala körébe, ami nem az adókötelezettség keletkezése tekintetében jutott az adóhatóság birtokába, és egyébként is csak a vizsgált időszak egy szűk keresztmetszetére vonatkozik, továbbá eredetben sem állt rendelkezésre.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 60. §-ának (1) bekezdése értelmében az ellenőrzés megszakítása nélkül becslés alkalmazható, ha az Art. 59. §-ában meghatározott módon az adó alapja nem állapítható meg, vagy az adóhatóság rendelkezésére álló, jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására. Az adóhatóság birtokába jutott dokumentumok kétségessé teszik a felperes bizonylataiból kitűnő adatokat.
Alaptalanul hivatkozik a felperes a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy az Art. 55. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést megsértett az adóhatóság, mivel olyan okiratokat vont be a döntés meghozatal körébe, amely nem az adókötelezettség keletkezése tekintetében jutott az adóhatóság birtokába. Az Art. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében az ellenőrzés során a bizonylatok, könyvek és nyilvántartások bevonhatók. A törvényi tilalom hiányában az ellenőrzés során más adózó iratait is bevonhatja az adóhatóság, azaz a döntés meghozatalánál figyelembe veheti a más adózónál található dokumentumokat és adatokat. A tényállás megállapítása során az adóhatóság figyelembe vehet minden olyan tényt, adatot, és körülményt, amely az adózó valós adóalapjának megállapításához felhasználható.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I.27.211/1996. sz.)