AVI 1997.6.74

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során tisztázni kell, hogy a kifizetés a jogszabály által megjelölt célra történt-e (1991. évi XC. tv 7. § (1) bek. 30. pont).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperesek különböző összegű ingyenes juttatást kaptak a felperesi beavatkozótól. A felperesek az alapítványi juttatást az adóhatóságnak nem vallották be jövedelemként. Az adóhatóság első- és másodfokú határozata adóhiány, bírság és késedelmi pótlék fizetésére kötelezte a felpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a jogerős adóhatósági határozat egyik felperese vonatkozásában sem sért jogszabályt. Az ítélet...

AVI 1997.6.74 Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során tisztázni kell, hogy a kifizetés a jogszabály által megjelölt célra történt-e (1991. évi XC. tv 7. § (1) bek. 30. pont).
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperesek különböző összegű ingyenes juttatást kaptak a felperesi beavatkozótól. A felperesek az alapítványi juttatást az adóhatóságnak nem vallották be jövedelemként. Az adóhatóság első- és másodfokú határozata adóhiány, bírság és késedelmi pótlék fizetésére kötelezte a felpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a jogerős adóhatósági határozat egyik felperese vonatkozásában sem sért jogszabályt. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett rész tekintetében helybenhagyta. Az indokolás értelmében az elsőfokú bíróság az ügy érdemében helyes döntést hozott, azonban a megyei bíróság a jogi indokolást részben módosította. A megyei bíróság álláspontja szerint a betegségnek konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározott cél megvalósuljon. A konkrét esetben ez a beszerzett szakvélemények alapján nem állapítható meg és tágabb értelemben sem lehet kimondani, hogy egy Trabant gépkocsi kivonása a forgalomból konkrét egészségügyi célt szolgált volna. A gépkocsi kivonása környezetvédelmi célokat szolgált. Az ítélet indokolása arra is utal, hogy önmagában nem perdöntő az alapító okiratban megjelölt cél sem. Az alapító okiratból egyébként sem tűnik ki az, hogy konkrét egészségügyi célra hozták volna létre az alapítványt.
A jogerős ítélet ellen a III. r. felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy 400 000 Ft összegű alapítványi befizetést teljesített és a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az alapítvány rendelkezett az APEH hozzájárulásával, így az alapítvány támogatója személyi jövedelemadó-alapját a befizetett összeggel csökkenthette. A III. r. felperes álláspontja szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta kellő alapossággal a tényállást és azt a körülményt, hogy noha a kiadási pénztárbizonylaton a III. r. felperes neve szerepel, de az összeg ténylegesen a fiát illeti.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy az 1991. évi XC. törvény 7. §-a (1) bekezdésének 30. pontja értelmében adómentes a magánszemélynek az alapítványból történő bármilyen kifizetés, ha az megfelel a kormányrendeletben meghatározott céloknak.
Az 1/1989. (I. 1.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól minden alapítványból és kötelezettségvállalás keretében szociális, egészségügyi gyermek- és ifjúságvédelmi vagy művelődési célra, illetve diák- vagy szabadidősport szervezésére juttatott, illetve a 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott célokra az említett rendelet hatálya alá eső személyek részére kifizetett összeg. A rendelet értelmében egészségügyi cél az, amely valamely betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve a magánszemély habilitációjára, illetőleg rehabilitációjára irányul.
Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a felperesi beavatkozó által adott juttatás környezetvédelmi célokat szolgál, hiszen a környezetszennyező gépkocsik kivonása a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és károsodások egyes okait szünteti meg. A felperesek részére biztosított juttatás tehát nem egészségügyi célt szolgált, hiszen a közvetlen cél nem valamely konkrét betegség megelőzése, illetve gyógyítása volt.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az összeget nem a III. r. felperese fia, hanem maga a III. r. felperes vette fel, így az adóhiány és a bírság megállapítására jogszerűen került sor. Helyesen utalt a jogerős ítélet indokolása arra is, hogy nincs jelentősége a felperesi beavatkozó alapító okiratban megjelölt célnak, noha kétségtelen, hogy az alapító okiratból sem állapítható meg konkrét egészségügyi cél kitűzése.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.893/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.