adozona.hu
AVI 1997.5.73
AVI 1997.5.73
Az illetékkiszabásra történő bejelentési kötelezettséget a szerződés keltétől számított 30 napon belül kell teljesíteni [1990. évi XCIII. tv, 91. § (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. út 18. sz. alatti ingatlan tekintetében a felperes és a volt tulajdonos, valamint haszonélvező 1992. június 26. napján adásvételi szerződést kötöttek.
Eszerint a felperes a lakóház, udvar és kert megnevezésű 936 m2 alapterületű ingatlant 42 M Ft vételárért, magasépítésű iroda és lakóépület építése érdekében vette meg (szerződés 3., és 8. pontja), a felek rendezték a vételár kifizetésének rendjét (ütemezését) is, míg a 10. pontban rögzítésre került, hogy 1992. június 26. napján, tehát a ...
AVI 1997.5.73 Az illetékkiszabásra történő bejelentési kötelezettséget a szerződés keltétől számított 30 napon belül kell teljesíteni [1990. évi XCIII. tv, 91. § (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. § (1) bek.].
A B. út 18. sz. alatti ingatlan tekintetében a felperes és a volt tulajdonos, valamint haszonélvező 1992. június 26. napján adásvételi szerződést kötöttek.Eszerint a felperes a lakóház, udvar és kert megnevezésű 936 m2 alapterületű ingatlant 42 M Ft vételárért, magasépítésű iroda és lakóépület építése érdekében vette meg (szerződés 3., és 8. pontja), a felek rendezték a vételár kifizetésének rendjét (ütemezését) is, míg a 10. pontban rögzítésre került, hogy 1992. június 26. napján, tehát a szerződéskötés napján a tulajdonos és haszonélvező külön íven a felperesi tulajdonjognak a vétel jogcímén való jegyzéséhez alkalmas okiratot írtak alá azzal, hogy az ügyvédi letétbe került, és a felperes részére a vételárból való 23 MFt kifizetése után adható ki.
1993. november 24. napján az eladó - 12 M Ft és kamat felvételének elismerése mellett - írásban járult hozzá ahhoz, hogy a letétből a felperes a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot felvegye.
Az eredeti adásvételi szerződés 1993. július 7. napján, míg az átvételi elismervény, illetőleg eladói bejegyzési nyilatkozat 1993. november 24. napján a Fővárosi Kerületek Földhivatalnál benyújtásra került.
A szerződés 1994. április 24. napján érkezett meg a Fővárosi Illetékhivatalhoz, a felperesi tulajdonjog bejegyzése után.
A Fővárosi Illetékhivatal 1994. augusztus 12. napján kelt fizetési meghagyásában 840 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték, 1000 Ft eljárási illeték és 100 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére hívta fel a felperest.
A felperes fizetési kötelezettségének mellőzését kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlant újraértékesítési célból vásárolta meg, ez már megtörtént, míg a mulasztási bírság kapcsán hivatkozott arra, hogy már a bejegyzéshez szükséges nyilatkozat hiányában is benyújtotta a szerződést, így késedelembe nem esett.
A Fővárosi Illetékhivatal 1994. november 28. napján kelt határozatával felperes kérelmét elutasította.
Az alperes az 1995. március 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperest a cégbíróság vette nyilvántartásba; az 1993. május 26. napján fennállott állapotot tanúsító cégkivonat szerint felperes ingatlanforgalmazására, újraértékesítésre jogosult nem volt. A felperesi eredeti társasági szerződést módosító az 1993. június 3. napján kelt szerződés 3. pontjában a felperes 70210 TEÁOR kódszám, ingatlanközvetítés tevékenységi kör feltüntetését kérte a cégnyilvántartásba.
A cégbíróság az 1994. június 27. napján kelt végzésével jegyezte be a felperesi ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, -becslés (megbízásos alapon) 7020 tevékenységi kört a cégnyilvántartásba.
A felperes az alperesi határozatok megváltoztatását és perköltséget kért arra hivatkozással, hogy újraértékesítésre jogosult.
Az újraértékesítést kötelezés ellenére sem igazolta.
Az alperes a kereset elutasítását és perköltséget kért, álláspontja szerint határozata jogszerű volt.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás szerint a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság akkor helyezheti hatályon kívül (változtathatja meg) a közigazgatási szerv határozatát, ha a határozathozatal idején anyagi jogszabálysértés, vagy olyan súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban sem orvosolható (Legfelsőbb Bíróság PK 124. sz. állásfoglalása).
Az illetékekről szóló, a szerződéskötéskor hatályos 1990. évi CXIII. tv 26. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében mentes volt az ingatlan tulajdonjogának a cégbejegyzés szerint ingatlanforgalmazásra jogosult által újraértékesítés céljából való megszerzése.
A szerződéskötés idején a felperes a cégnyilvántartás szerint ingatlan-forgalmazásra jogosult nem volt, jóval a szerződéskötés után módosították e tekintetében a társasági szerződést, kérték e tevékenységi kör bejegyzését, és az jóval később is történt meg.
A szerződés szerint továbbá a felperes nem újraértékesítés, hanem beépítés céljából vásárolta az ingatlant.
A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint pedig mind a tevékenységi körnek, mind az újraértékesítési szándéknak - azaz a mentességi feltételeknek - már a szerződéskötéskor fenn kell állnia.
Továbbá a felperes állításával szemben, és a bíróság kötelezése ellenére sem igazolta az újraértékesítés megtörténtét sem. E tekintetben keresete tehát alaptalan volt. Ezen túlmenően a felperes bejelentési kötelezettségének sem tett eleget a tv 91. §-ának (1) bekezdése szerinti időben.
Az illetékkiszabásra történő bejelentési kötelezettséget ugyanis az 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés keltétől számított 30 napon belül, a szerződésnek a földhivatal részére való benyújtásával kel teljesíteni.
A felperesnek tehát az adásvételi szerződést 1992. június 26. napját követően 30 napon belül be kellett volna nyújtania azzal, hogy a bejegyzéshez szükséges előadói nyilatkozat csatolására később fog sor kerülni.
Nem ez történt, ezért a mulasztási bírságnak az illetéktörvény 82. §-a alapján történt kiszabása jogszerű volt.
Mindezek folytán a bíróság az alaptalan felperesi keresetet elutasította.
(Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.K.61.188/1995. sz.)