adozona.hu
AVI 1997.5.66
AVI 1997.5.66
A törvény által biztosított adómentesség igénybevételének feltételeit alacsonyabb szintű jogszabály is meghatározhatja. [1991. évi XC. tv 7. § (1) bek., 106/1988. (XII. 26.) Mt. r. 9. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás utal arra, hogy a munkáltatói támogatás a lakáscélú kölcsön nyújtására felhatalmazott pénzintézet útján folyósítható. Önmagában nem elégséges az indokolás alapján a munkáltatói támogatás adómentes felvételéhez a munkáltató azon elhatározása, hogy dolgozóját munkáltatói támogatásban részesíti. Ehhez további feltételt szab meg a jogszabály, ezért az alpere...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás utal arra, hogy a munkáltatói támogatás a lakáscélú kölcsön nyújtására felhatalmazott pénzintézet útján folyósítható. Önmagában nem elégséges az indokolás alapján a munkáltatói támogatás adómentes felvételéhez a munkáltató azon elhatározása, hogy dolgozóját munkáltatói támogatásban részesíti. Ehhez további feltételt szab meg a jogszabály, ezért az alperesi hatóság jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítletét helybenhagyta. Az indokolás szerint a megyei bíróság jogi álláspontja az elsőfokú bíróságéval azonos és teljes egészében osztotta az alperes jogi okfejtését.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperes megítélése szerint 1991. évi XC. törvény 7. §-ának (1) bekezdése minden külön feltétel nélkül adómentességet biztosít, ezért a törvény rendelkezése alapján nem volt feltétel, hogy a munkáltatói lakáskölcsön biztosítása pénzintézeten keresztül történjen. A felperes szerint a törvény indokolása mellett maga az irányadó rendelet sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a nem pénzintézeten keresztül folyósított támogatás nem minősülne munkáltatói támogatásnak. Az alperes ellenkérelmében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatára és a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
Az indokolás rámutat, hogy a 106/1988. (XII. 26.) Mt rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói támogatás a lakáscélú kölcsön nyújtására felhatalmazott pénzintézet útján folyósítható.
Helyesen utal a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a munkáltatói támogatás adómentes felvételéhez nem elégséges a munkáltatónak az az elhatározása, hogy dolgozóját munkáltatói támogatásban kívánja részesíteni. Az adómentesség további feltétele az is, hogy a munkáltató a támogatást az erre kijelölt pénzintézet útján folyósítsa.
Arra is helyesen utal a megyei bíróság ítélete, hogy a 106/1988. (XII. 26.) MT számú rendelet a perbeli lakásépítési támogatás kifizetése idején hatályban volt, ezért azt az 1991. évi XC. törvény erre utaló kifejezett rendelkezése nélkül is alkalmazni kellett.
Mivel a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem tudott olyan jogszabálysértést felhozni, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá tette volna, a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasította és a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I.28.162/1995. sz.)