adozona.hu
AVI 1997.4.56
AVI 1997.4.56
A naplófőkönyv szerinti eredmény akkor csökkenthető, ha a vásárolt nyitó leltári készletnél alacsonyabb a záró leltári készlet [52/1988. (XII. 24.) PM r. 4. sz. mell.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 1990. évre 339 000 Ft vállalkozási nyereségadó-különbözet, 1991. évre 62 000 Ft személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, amely egyúttal adóhiánynak is minősül. A felperes javára 1990. évre vonatkozóan 59 000 Ft személyi jövedelemadó-különbözet is megállapításra került. Az adóhatóság kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 401 000 Ft adóhiányt és 200 500 Ft adóbírságot. A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes...
AVI 1997.4.56 A naplófőkönyv szerinti eredmény akkor csökkenthető, ha a vásárolt nyitó leltári készletnél alacsonyabb a záró leltári készlet [52/1988. (XII. 24.) PM r. 4. sz. mell.].
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 1990. évre 339 000 Ft vállalkozási nyereségadó-különbözet, 1991. évre 62 000 Ft személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, amely egyúttal adóhiánynak is minősül. A felperes javára 1990. évre vonatkozóan 59 000 Ft személyi jövedelemadó-különbözet is megállapításra került. Az adóhatóság kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 401 000 Ft adóhiányt és 200 500 Ft adóbírságot. A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatározatok bírósági felülvizsgálatát kérte.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Mivel a felperes keresetében az adóhatározatok jogszerűségét a 62 000 Ft-ot kitevő személyi jövedelemadó-hiányra vonatkozó rész kivételével egészében vitatta, a bíróság a vállalkozási nyereségadó-hiányt eredményező megállapítások jogszerűségét külön-külön vizsgálta. Az 1990. évben a 14 200 Ft értékű tüzelőanyagnak a fűtésre történő felhasználásával kapcsolatban a bíróság megállapítása szerint nem volt jogszabálysértő a vállalkozási nyereségadó alapjának megemelése, azonban a közigazgatási határozatban kifejtett okfejtés nem helytálló. Az indokolás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a határozat érdemi része az adókihatást tekintve nem változik. Az adóhiány döntő részét kitevő 942 000 Ft-tal csökkentett készletérték-különbözettel kapcsolatban a bíróság rámutatott, hogy a felperes a naplófőkönyv szerinti eredmény módosítását az 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet 4. számú mellékletének 8. pontja szerint végezhette volna el. Ténylegesen 942 000 Ft-ot, mint az eredményét csökkentő értékkülönbözetet vett számításba a felperes akként, mintha a nyitókészlete ezen összeggel lett volna több mint a zárókészlete. A rendelet 4. számú mellékletének 8. pontja szerint a vásárolt készletek nyitó és év végi záró értékének különbségét vásárolt készletek állományváltozásaként kell figyelembe venni és ez szolgál alapul a naplófőkönyv szerinti eredmény módosításához. Csak akkor csökkenthető tehát az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a naplófőkönyv szerinti eredmény, ha a vásárolt nyitó leltári készletnél alacsonyabb a záró leltári készlet, akkor azonban ennek a különbözetével. A felperes a szigorú pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvitel szabályainak alkalmazásával csupán a tényleges pénz mozgását könyvelhette. Az 1990. évben ugyanakkor vásárolt és kifizetett nyitókészlete nem volt. Ilyen körülmények között a zárókészlet-különbözet elszámolása állományváltozásként a bíróság szerint nem lehetséges. Ezt a jogértelmezést a szabályozás logikája is alátámasztja, hiszen a ki nem fizetett, ténylegesen kiadással nem járó, tulajdonba nem került készlet nyitókészletként való figyelembevétele esetén a zárókészletet is csak ekként lehetne figyelembe venni, ez azonban ellentétes lenne a 62/1988. PM rendeletnek a vállalkozásokra vonatkozó leltározási és értékesítési szabályaival.
Az elsőfokú bíróság ítélete arra is utalt, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján az alkalmazottaktól levont személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék összegét termelési és kezelési költségként egyszer a bruttó bér összegében elszámolta a felperes, majd ismételten figyelembe vette az elszámolása során mint munkabérek közterhét, amely ugyancsak része a termelési és kezelési költségnek. Ez kétszeres elszámolást eredményezett, ezért az ítélet szerint helyesen járt az alperes, amikor 11 445 Ft-tal csökkentette a termelési és kezelési költségeket, ugyan ezzel az összeggel megnövelte az 1990. évi vállalkozási nyereségadó-alapot. A bíróság megállapítása szerint nem jogszabálysértő a bírságra vonatkozó rendelkezés sem.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint alaptalanul hivatkozik fellebbezésében a felperes arra, hogy a nyitókészlete vásárolt készletnek minősül, függetlenül a pénzügyi lebonyolítástól, mert teljes anyagi felelősséggel vette azt át, hiszen az ÁFÉSZ-től átvett készlet értékét nem fizette meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperes szerint a vásárolt saját készlet és az indukáláskor átvett készlet nem különíthető el, mivel a vásárolt készlet számviteli fogalom és a saját termelésű készlettől való elhatárolása szolgál, ilyenről pedig a felperes esetében nem lehet szó. Valójában a készletet a szerződéses partnertől teljes anyagi felelősséggel vette át, ezért a nyitókészlet vásárolt készletnek is minősül. A kimutatott adóhiány döntő részét kitevő 942 000 Ft-os csökkent készletérték-különbözet a felülvizsgálati kérelem szerint nem ellentétes az 52/1988. (X. 24.) PM számú rendelet 4. számú mellékletének 8. pontjával, hiszen ezek szerint a vásárolt készletek a nyitó és az év végi záróleltár értékének különbségét kell figyelembe venni. A nyitókészlet a felülvizsgálati kérelem alapján vásárolt készletnek minősül, függetlenül a pénzügyi lebonyolítástól, mert teljes anyagi felelősséggel vette át azt a felperes és a kifizetett eszközlekötési járulék sem mond ennek ellent. A felperes arra is utalt, hogy a vásárolt készlet számviteli fogalom is és a saját termelésű készlettől való elhatárolódását fejezi ki. Törvénysértőnek minősíti a bírság kiszabására vonatkozó rendelkezést is. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás szerint helyesen utalt az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperes a naplófőkönyv szerinti eredmény módosítását az 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet 4. számú mellékletének 8. pontja szerint végezhette volna el. A felperes ezzel szemben a 942 000 Ft-ot, mint eredményt csökkentő értékkülönbözetet vette számításba úgy, mintha a nyitókészlete ezen összeggel lett volna több mint a zárókészlet.
Arra is helyesen utal az elsőfokú bíróság ítélete, hogy a vásárolt készletek nyitó és év végi záró értékének különbségét a vásárolt készletek állományváltozásaként kell figyelembe venni, és ez szolgál alapul a naplófőkönyv szerinti eredmény módosításához. Valóban csak akkor csökkenthető a naplófőkönyv szerinti eredmény, ha a vásárolt nyitó leltári készletnél alacsonyabb a záró leltári készlet és ez esetben a naplófőkönyv szerinti eredmény a kettő különbözetével csökkenthető.
Nem osztotta a Legfelsőbb Bíróság a felperes azon álláspontját, hogy a nyitókészlet vásárolt készletnek minősül, függetlenül a pénzügyi lebonyolítástól, tekintettel arra, hogy teljes anyagi felelősséggel vette azt át. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a felperes az ÁFÉSZ-től átvett készlet értékét nem fizette meg, és erre tekintettel a kifizetett készlet tekinthető csupán vásárolt készletnek, azaz a vállalkozási nyereségadó alapja a vásárolt készletek állományváltozása címén nem csökkenthető.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.292/1995. sz.)