adozona.hu
AVI 1997.3.39
AVI 1997.3.39
A jogerős ítélet okszerű mérlegelése adóperben sem támadható eredményesen felülvizsgálati kérelemmel [Pp. 270. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság ellenőrzést végzett a felperesnél az 1991-1992. adóévekre vonatkozóan. Az ellenőrzés alapján határozatában az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 2 500 000 Ft adókülönbözetet, 1 250 000 Ft adóbírságot és 1 751 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását in...
AVI 1997.3.39 A jogerős ítélet okszerű mérlegelése adóperben sem támadható eredményesen felülvizsgálati kérelemmel [Pp. 270. § (1) bek.].
Az elsőfokú adóhatóság ellenőrzést végzett a felperesnél az 1991-1992. adóévekre vonatkozóan. Az ellenőrzés alapján határozatában az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 2 500 000 Ft adókülönbözetet, 1 250 000 Ft adóbírságot és 1 751 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a perbeli jogvita lényegét annak eldöntése képezte, hogy a felperes és a Gy.-i Vállalkozó Takarékszövetkezet által 1991. október 1. napján megkötött szerződés alapján végzett tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e. Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványának helyt adva megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt annak megállapítása céljából, hogy a felperes által kötött szerződések és a tevékenység eredményeként létrejött szellemi termék ismeretében a felperes által végzett tevékenység tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés kategóriájába besorolható-e, illetve az Szj. melyik kódszáma alá tartozó tevékenységnek tekinthető. Mivel az áfa-törvény alapján az áfa-kötelezettség megállapításakor a KSH besorolása az irányadó, a bíróság elfogadta a felperesi tevékenységnek a KSH által Sztj. 712-27. műszaki-gazdasági szolgáltatás főcsoportja szerinti minősítését a felperesi álláspontot elvetve.
Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy az adóhatóságok a közigazgatási eljárásban eleget tettek a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségüknek, így jogsértés ebben a tekintetben sem állapítható meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a KSH által adott besorolásnak megfelelően maga is úgy minősítette a felperesi tevékenységet, hogy az áfa-fizetési kötelezettséget von maga után. A szerződés elnevezése a besorolás szempontjából jelentőséggel nem bír, ezzel szemben a szerződésben vállalt ténylegesen végzett szolgáltatás tartalma alapján kell a besorolást elvégezni. Mindezeket figyelembe véve a felperes által kifejtett konkrét tevékenység nem minősül kutatási-fejlesztési tevékenységnek a jogerős ítélet értelmében.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Megítélése szerint téves a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalása, amely szakvéleményében a kérdéses tanulmányt a műszaki-gazdasági szolgáltatás főcsoportjába sorolta be. A felperes a tanulmány elkészítését tudományos kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek és mint ilyet 0% adókulcsosnak tekintette. A felülvizsgálati kérelem kiegészítése szerint az eljáró bíróságok a Pp. 164. §-a alapján mérlegelési jogkörben hozták meg a döntést, de ennek során nem voltak figyelemmel az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértőjének szakvéleményére, amelyben a hivatkozott szerződéssel kapcsolatban kifejtésre került, hogy az adott tanulmány teljes mértékben megfelel egy alkalmazott kutatásnak, amely azáltal koncepcionális tanulmányként a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíthető. A felülvizsgálat szerint megalapozatlan a bíróság mérlegelése, mivel az indokolása kötelezettségét szegte meg, hiszen a rendelkezésre álló adatok közül azokat vette figyelembe, amelyekre hivatkozik, más, ezzel ellentétes bizonyítékokat nem értékelt, így a mérlegelés megkérdőjelezhető és jogszabálysértőnek tekintendő.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a törvény másként nem rendelkezik a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
A Pp.</a> idézett rendelkezése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogsértésre hivatkozva lehet kérni, azaz meg kell jelölni, hogy a felülvizsgálni kért határozat mely jogszabály milyen rendelkezését sérti. A jogsértés megvalósulhat anyagi és eljárásjogi jogszabály megsértésében is. A Legfelsőbb Bíróság 2. sorszámú végzésében foglalt felhívásra a felperes a jogszabálysértést megjelölte és álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 164. §-ában foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján a jogerős ítélet okszerű mérlegelése felülvizsgálati kérelemmel eredményesen nem támadható. A konkrét ügyben az első-és másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy miért tekinthető irányadónak a KSH besorolása, amely egyébként nem köti a bíróságot. A jogerős ítélet azt is részletezte, hogy miért szükségtelen igazságügyi szakértő véleményének beszerzése. Ilyen körülmények között a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet okszerű mérlegelését támadja, noha az első- és másodfokú bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének és a bizonyítékokat megfelelően mérlegelve hozta meg döntését. A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezést sem, hiszen a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint bírálta el.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.101/1995. sz.)