adozona.hu
AVI 1997.2.30
AVI 1997.2.30
Adóügyekben az illeték alapja a vitatott adókötelezettség összege, a jogkövetkezményként megállapított bírság és pótlék a pertárgy értékéhez nem számítható hozzá [1990. évi XCIII. tv 40. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és az alperes 1 256 000 Ft fogyasztásiadó-hiányt megállapító, ennek adókülönbözetként történő megfizetésére kötelező, továbbá az adóbírságot és a mulasztási bírságot megállapító rendelkezéseit hatályon kívül helyezte. A döntés ellen az alperes fellebbezett. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesi keresetet elutasította. A megyei bíróság kötelezte a felperest arra, hogy az államnak fizessen me...
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit támadta. A felperesi álláspont szerint a per főtárgyának a jogerős közigazgatási határozat adóhiányt megállapító és ennek megfizetésére kötelező rendelkezését kell tekinteni. Ehhez képest a bírságra és a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a per főtárgyának mintegy járulékai, ezért ezek összegét a pertárgy értékének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. A felperes a kereseti eljárási illeték összegét 75 360 Ft-ban, a fellebbezési eljárási illeték összegét ugyancsak 75 360 Ft-ban kérte meghatározni, és 12 960 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket lerótt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte.
Az indokolás rámutat, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 40. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás tárgya értékének meghatározásánál a főkövetelés járulékai figyelmen kívül maradnak.
A törvény 39. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a polgári peres eljárásban az illeték alapja - ha a törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának, az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész. Adóügyekben az illeték alapja kizárólag a vitatott adókötelezettség összege. Az adóhatóság által jogkövetkezményként megállapított bírság és pótlék összege a pertárgy értékhez nem számítható hozzá. Ettől természetesen eltér az az eset, amikor a fél a perben kifejezetten a bírság vagy a pótlék összegét vitatja, mivel ebben az esetben az illetékalap a bírság és a pótlék összege.
A konkrét ügyben a felperes az adókülönbözet megfizetésére kötelező rendelkezést vitatta, ezért a per főtárgyának az adóhiányt megállapító és ennek megfizetésére kötelező rendelkezést kellett volna tekinteni.
Ebből következően a megyei bíróság helytelenül állapította meg a kereseti és fellebbezési illeték összegét, így a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálattal nem támadott rendelkezéseit nem érintette és az illetékre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezve a kereseti illetéket 75 360 Ft-ban a fellebbezési eljárási illetéket pedig ugyancsak 75 360 Ft-ban állapította meg és ennek megfizetésére kötelezte a felperest. Mivel a felülvizsgálati kérelmen a felperes 12 960 Ft-ot lerótt a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási illeték összegét 62 400 Ft-ban határozta meg.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.881/1995. sz.)