adozona.hu
AVI 1997.2.24
AVI 1997.2.24
I. Jogszabálysértő a mérlegelési jogkörben hozott adóhatározat, ha az indokolásból nem állapíthatók meg azok a szempontok, amelyek figyelembevételével az adóhatóság döntését meghozta. II. A mulasztási bírság kiszabásakor értékelni kell a mulasztás súlyát is [1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes megyei igazgatóságának revizorai 1994. október 20, napján a felperes Sz., D. elágazásnál lévő "C." üzemanyagtöltő állomásán nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték.
A próbavásárlás úgy történt, hogy a hivatali gépkocsiba M. László alkalmazott 95 oktánszámú benzint tankolt 3010 Ft értékben. A vételárat a revizor átadta az alkalmazott részére, majd ezt követően elköszöntek egymástól és az alkalmazott egy másik személygépkocsi töltését kezdte meg. A vásárlásról nyugtát ne...
AVI 1997.2.24 I. Jogszabálysértő a mérlegelési jogkörben hozott adóhatározat, ha az indokolásból nem állapíthatók meg azok a szempontok, amelyek figyelembevételével az adóhatóság döntését meghozta.
II. A mulasztási bírság kiszabásakor értékelni kell a mulasztás súlyát is [1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
Az alperes megyei igazgatóságának revizorai 1994. október 20, napján a felperes Sz., D. elágazásnál lévő "C." üzemanyagtöltő állomásán nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték.A próbavásárlás úgy történt, hogy a hivatali gépkocsiba M. László alkalmazott 95 oktánszámú benzint tankolt 3010 Ft értékben. A vételárat a revizor átadta az alkalmazott részére, majd ezt követően elköszöntek egymástól és az alkalmazott egy másik személygépkocsi töltését kezdte meg. A vásárlásról nyugtát nem állított ki. A revizorok félreálltak a gépkocsival, majd igazolták magukat és a történtekről jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyv felvétele ideje alatt az alkalmazott nyugtát állított ki a revizorok által vásárolt üzemanyag ellenértékéről. A jegyzőkönyvet az alkalmazott és revizorok írták alá.
Az elsőfokú közigazgatási szerv az 1994. november 14. napján kelt határozatában nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 100 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a felperessel szemben az áfa-törvény 70. §-ának (1) bekezdése és az Art. 74. §-ának (12) bekezdése alapján.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. január 20. napján kelt másodfokú határozatában az áfa-törvény 70. §-ának (1) bekezdése és az Art. 74. §-ának (16) bekezdése alapján a felperesi fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperesi mulasztás ténye a felvett jegyzőkönyv alapján egyértelműen megállapítható és bizonyított, ehhez nem volt szükség további bizonyítási eljárást lefolytatni, egyebekben pedig az alperes olyan körülményt nem talált, amelynek mérlegelése következtében a kiszabott bírság összegének mérséklése indokolt lenne.
A felperes keresettel kérte az alperes jogerős határozatának bírósági felülvizsgálat keretében történő hatályon kívül helyezését, és az alperes kötelezését új eljárás lefolytatására, valamint a perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes jogi tévedésben volt, mivel az Art. 51. §-ának (4) bekezdése alapján a tényállás tisztázása bizonyítási eljárás lefolytatása útján az alperes feladata. Az alperes azonban nem tisztázta kellőképpen a tényállást, nem hallgatta meg és nem szembesítette az ellenőrzést lefolytató revizorokkal a felperesi alkalmazottat és az ellenőrzéskor a helyszínen jelen lévő, kívülálló vásárlót.
A felvett jegyzőkönyv pedig nem fedi álláspontja szerint a valóságot, mivel a felperes alkalmazottja szándékozott a vásárlásról nyugtát kibocsátani, amit a vásárlás befejezésekor közölt is a revizorokkal, akik azonban erre időt sem hagyva igazolták magukat. Jogszabálysértő a közigazgatási határozat azért is, mert az alperes az Art. 74. §-ának (16) bekezdése figyelmen kívül hagyásával hozta meg határozatát, és az első mulasztást követően rögtön a bírság maximális összegét szabta ki.
Az alperes nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte, előadta, hogy a tényállást a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően tartalmazza, az további kiegészítésre nem szorul, ennek alapján pedig az alperesi határozat a vonatkozó jogszabályokon alapul.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során abból a szempontból vizsgálta felül az alperes határozatát, hogy az alperes eleget tett-e a tényállás-tisztázási kötelezettségének, illetve a jogkövetkezmények alkalmazása során a felperesi mulasztás körülményeit megfelelően mérlegelte-e.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát kibocsátani, a 70. § (1) bekezdése szerint pedig, ha a 43. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kibocsátani.
Az adóhatósági ellenőrzés és próbavásárlás szabályait az Art. 6. fejezete tartalmazza. Az 56. § (4) bekezdése szerint próbavásárlás esetén az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen.
Az ellenőrzési jogosultságot próbavásárlás befejezésekor kell igazolni és ezzel egyidejűleg az eladóhoz áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.
Az Art. 62. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az adóhatóság jegyzőkönyvbe foglalja a megállapításait. A jegyzőkönyv az adózó azonosításához szükséges adatokat, vizsgálat által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítást tartalmazza.
A bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ellenőrzést lefolytató revizorok kétséget kizáró módon meggyőződtek a próbavásárlás befejezését követően arról, hogy a felperesi alkalmazottnak az ellenérték megfizetéséről nem állt szándékában nyugtát kibocsátani, és ezen megállapítást követően fedték csak fel magukat, illetve készítették el a helyszíni jegyzőkönyvet. A nyugta utólagos kiállítása a mulasztás kimentésére nem alkalmas cselekmény.
Az Art. 51. §-ának (4) bekezdése szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.
Az alperes az ellenőrzés során megállapított tényállást a próbavásárlással és az azt követően felvett, a revizorok, valamint az alkalmazott által aláírt jegyzőkönyvvel hitelt érdemlően bizonyította, ezért határozata ebben a vonatkozásban nem jogszabálysértő. A bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy az alperes a felperes által felajánlott bizonyítást az eljárás során mellőzte, önmagában nem ad alapot a határozat jogszabálysértő voltának megállapítására akkor, ha az ily módon megállapított tényállás más bizonyítási eszközökkel hitelt érdemlően alá van támasztva.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezve, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, melyet a megyei bíróság is irányadónak tekintett.
A jogszabályok helytálló alkalmazásával érdemben is helyes az a megállapítása, hogy a felperes nyugtaadási kötelezettségét elmulasztotta, ezért a mulasztási bírság kiszabása a perbeli esetben helytálló.
Tévesen helyezkedett ugyanakkor arra az álláspontra, hogy az alperesi határozat a mulasztási bírság összegszerűsége tekintetében is a jogszabályoknak megfelel.
Az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A jogszabálysértés mind anyagi, mind eljárási jogszabálysértés lehet. Eljárási jogszabálysértés az is, hogy ha a mérlegelési jogkörben hozott határozatokból nem állapíthatóak meg azok a szempontok, amelyek figyelembevételével a közigazgatási szervhatározatát meghozta. A bírósági eljárás során ugyanis ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott szempontok okszerű mérlegelésével jutott-e megfelelő következtetésre a közigazgatási szerv.
A perbeli esetben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 74. §-ának (2) bekezdése szerint a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság összege első alkalommal 100 000 Ft-ig terjedhet, a (16) bekezdés szerint pedig a bírság kiszabásánál az adóhatóságnak mérlegelni kell a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Az alperes jogerős határozatában csupán arra hivatkozott, hogy az adózó alkalmazottja nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Nem tért ki azonban arra, hogy az általa elkövetett mulasztás milyen súlyú.
A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes jogerős határozatából, mindezekre figyelemmel az alkalmazott mérlegelés szempontjaira és annak okszerűségére következtetni nem lehet, ezért az alperesi határozat megalapozatlan. A megalapozatlanság pedig olyan súlyos eljárási jogszabálysértés, mely alapot ad a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésre. A megyei bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes jogerős határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezve az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A megismételt eljárásban az alperesnek a mulasztási bírság kiszabása során az Art. 74. §-ának (16) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával részletesen meg kell jelölnie a bírság összegének kiszabásánál figyelembe vett valamennyi körülményt, így azokat is, melyek a felperes mulasztását enyhítik, és azokat is, melyek a szigorúbb intézkedés alkalmazására alapot adnak. Mindezeket figyelembe véve kell megállapítani a mulasztási bírság összegét.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.21.294/1996. sz.)