adozona.hu
AVI 1997.2.22
AVI 1997.2.22
A becslés alkalmazhatósága szempontjából figyelembe vehető minden olyan adat, tény és körülmény, amely bizonyítékként elfogadható [1990. évi XCI. tv 60. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte az összegszerűség vizsgálata tekintetében, és a becslés jogalapja vonatkozásában előterjesztett keresetet elutasította. Az indokolás szerint az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, hiszen a rendelkezésre álló bizonyítékok kétségessé teszik a felperes bizonylataiból megállapítható adatok valódiságát.
Az ítélet ellen a felperes fellebbez...
AVI 1997.2.22 A becslés alkalmazhatósága szempontjából figyelembe vehető minden olyan adat, tény és körülmény, amely bizonyítékként elfogadható [1990. évi XCI. tv 60. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte az összegszerűség vizsgálata tekintetében, és a becslés jogalapja vonatkozásában előterjesztett keresetet elutasította. Az indokolás szerint az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, hiszen a rendelkezésre álló bizonyítékok kétségessé teszik a felperes bizonylataiból megállapítható adatok valódiságát.Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolása alapján helyes a becslés jogalapja kérdésében meghozott döntés, azonban az összegszerűség pontos meghatározása érdekében az adóhatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet sérti az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-ának (3) bekezdésében, és az 55. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 60. §-ában írt rendelkezéseket. A felperes álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság megsértette az Art. 1. §-ának (6) bekezdésében a méltányos eljárás követésére vonatkozó törvényi előírásokat, hiszen iratai, bevallásai alkalmasak voltak az adó alapjának és mértékének meghatározására. A bíróságok a felülvizsgálati kérelem szerint megsértették az Art. 55. § (2) bekezdésének rendelkezéseit is, hiszen okiratokat vontak be a döntés meghozatal körébe, ami nem az adókötelezettség keletkezése tekintetében jutott az adóhatóság birtokába, és egyébként is csak a vizsgált időszak egy szűk keresztmetszetére vonatkoznak. Törvénysértő módon állapította meg a felperes szerint azt is a jogerős ítélet, hogy a becslés törvényi feltételei fennállnak, hiszen az Art. 60. §-ának (3) bekezdése értelmében becslés esetén az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés feltételei fennállnak.
Az alperes ellenkérelmében indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az Art. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében az ellenőrzés megszakítása nélkül becslés alkalmazható, ha az Art. 59. §-ában meghatározott módon az adó alapja nem állapítható meg, vagy ha az adóhatóság rendelkezésére álló jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására.
Az Art. 60. §-ának (3) bekezdése szerint becslés esetén az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából valamennyi lényeges tényt, körülményt, bizonyítékot figyelembe kell venni és együttesen kell értékelni.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a beszerzett bizonyítékok kétségessé teszik a felperes bizonylataiból megállapítható adatok helyességét. A V. Taxi nyilvántartás, a diszpécserkönyvben található felperesre vonatkozó bejegyzések, a felperes által lekönyvelt adatok és a taxistársak nyilatkozatai egymással összevetve és összehasonlítva a felperesi adóbevallással ellentmondásokat tartalmaznak, így az adóhatóság okkal kérdőjelezte meg az adóbevallás helyességét. Nem állapítható meg az sem, hogy az adóhatóság a méltányos eljárás alapelvét megsértette volna. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott le a tényállás felderítése érdekében, és a szakértő megállapításait is figyelembe véve helyesen észlelte azokat a körülményeket, amelyek megalapozták a becslés alkalmazhatóságát.
Alaptalanul hivatkozik a felülvizsgálati kérelem arra is, hogy az adóhatóságok, illetve a bíróságok alkalmatlan bizonyítékot vettek figyelembe a döntés meghozatala során. A becslés alkalmazhatósága szempontjából ugyanis nem kizárólag a hiteles okmányok vehetők figyelembe, hanem minden olyan adat, tény, körülmény, amely bizonyítékként elfogadható. Ilyen körülmények között a diszpécserkönyv adatainak figyelembevétele helyes és megalapozott volt.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.210/1996. sz.)