adozona.hu
AVI 1997.2.18
AVI 1997.2.18
Az áfa-visszaigénylés esetén vizsgálni kell, hogy az építési tevékenység valóban lakásépítésnek vagy bővítésnek minősül-e [1992. évi LXXIV. tv 78. § (1) bek. b) p.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei jogú város polgármesteri hivatal városi főépítész osztálya az 1993. augusztus 3-án kelt határozatával engedélyezte a felperesnek a M. A. E. u. 18. I. em. 10/A megjelölésű lakás két önálló lakássá való átalakítását.
A felperes 1993. december 27-én kérelmet terjesztett elő az elsőfokú adóhatóságnál általános forgalmi adó visszatérítése iránt. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes kérelmét elutasította azon indokolással, hogy 1993. január 1. napja után az általános forgalmi a...
AVI 1997.2.18 Az áfa-visszaigénylés esetén vizsgálni kell, hogy az építési tevékenység valóban lakásépítésnek vagy bővítésnek minősül-e [1992. évi LXXIV. tv 78. § (1) bek. b) p.].
A megyei jogú város polgármesteri hivatal városi főépítész osztálya az 1993. augusztus 3-án kelt határozatával engedélyezte a felperesnek a M. A. E. u. 18. I. em. 10/A megjelölésű lakás két önálló lakássá való átalakítását.A felperes 1993. december 27-én kérelmet terjesztett elő az elsőfokú adóhatóságnál általános forgalmi adó visszatérítése iránt. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes kérelmét elutasította azon indokolással, hogy 1993. január 1. napja után az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 75. és 78. §-a alapján lakásfelújításra és korszerűsítésre általános forgalmi adó nem igényelhető.
A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta, rámutatva, hogy a felperes által elvégeztetett lakásmegosztási átalakítási munkák lakáson belüli munkának minősülnek, ezen a jogcímen pedig - törvényi feltételek hiányában - adó-visszatérítésre nincs lehetőség.
A felperes az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetében annak megváltoztatását és az adó-visszatérítés iránti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte, állítva, hogy igénye az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 78. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megalapozott, azt az alperes törvénysértően utasította el.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes felülvizsgálni kért határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, mert véleménye szerint a perbeli munkák során elvégzett közműbekötésekre tekintettel az azzal kapcsolatos számlák általános forgalmiadó-tartalma mindenféleképpen visszaigényelhető, ugyanakkor a felperes által végzett építési munkát olyannak tekintette, amely által új lakás jött létre, a korábbihoz képest a lakásalap bővült, így a felperes az adó kivételes visszatérítésére jogosult, az arra irányuló igényt az alperes jogszabálysértően utasította el.
Az alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét helybenhagyta, egyben az indoklását megváltoztatva rámutatott, hogy a perben nem nyert tisztázást a felperes által az elsőfokú adóhatósághoz benyújtott visszatérítés iránti kérelem pontos tartalma. Nem állapítható meg, hogy a felperes lakásépítésre vagy közművesítésre, esetleg mindkettőre hivatkozva kérte a visszatérítést. Mivel a felperes a leválasztott két lakásban két önálló közműrendszert épített ki - az áfa-törvény 78. §-a (9) bekezdésének a) pontjában írtakra is figyelemmel -, ez adó-visszatérítést eredményezhet. Nem osztotta ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját a lakásépítéssel kapcsolatos általános forgalmi adó visszaigénylését illetően, mert úgy találta, hogy az átalakítás (átépítés) nem azonos a törvényben megjelölt lakásépítéssel, még akkor sem, ha önálló lakás kialakításával a rendelkezésre álló lakásalap bővült. Mivel pedig a felperes részéről lakásépítés vagy -bővítés nem történt, így az erre alapított adó-visszatérítési igény alaptalannak minősítette.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az áfa-törvénynek megfelelő határozat hozatalát kérte, állítva, hogy a másodfokú ítélet sérti az áfa-törvény 78. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, mert részéről új építés is történt, mivel szembetűnő szerkezeti változások jöttek létre. Az önkormányzati bérlakás fizikai és jogi értelemben megszűnt és két új önkormányzati bérlakás jött létre.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, továbbra is állítva, hogy a perbeli lakás két önálló lakássá történő átalakítása nem minősül lakásépítésnek.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 78. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írtak szerint az a természetes személy, építőközösség és társasházközösség (a továbbiakban együtt: jogosult), aki (amely) saját szervezetében vagy kivitelezésében lakást épít, bővít és közművesít, jogosult arra, hogy 1993. év január hónap 1. napjától 1994. év december hónap 31. napjáig az e tevékenységével összefüggésben a rá áthárított, illetve - termékimport esetén - az általa megfizetett adó összegét a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint az adóhatóságtól visszaigényelje.
Ezen törvényi rendelkezés értelmezése során a másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy lakásépítés az a tevékenység, melynek során valaki egy korábban nem létező vadonatúj építményt hoz létre. A felperes tevékenysége azonban ennek nem felelt meg, mert részéről nem lakásépítés vagy átépítés történt, hanem a már meglévő lakás olyan átalakítása, melynek eredményeként két önálló lakás került kialakításra. Mivel az ily módon létrejött két önálló lakás alapterülete azonos a korábbi egy db lakás alapterületével, így lakásbővítés sem történt. Valóban két új önkormányzati bérlakás jött létre, azonban ennek során áfa-visszatérítésre jogosító lakásépítés nem valósult meg.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettekre figyelemmel nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, tekintettel arra is, hogy az új eljárás során mód nyílik a közművesítéshez kapcsolódó költségek áfa-tartalmának visszaigénylésére.
(Legf. Bír. Kfv.II.28.234/1995. sz.)