adozona.hu
AVI 1997.1.14
AVI 1997.1.14
Az adásvételi szerződést megkötő társaság folyamatban lévő cégbírósági bejegyzése nem minősül olyan hatósági jóváhagyásnak, amely miatt a társaság a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fizetendő mulasztási bírság alól mentesülne (1990. évi XCIII. tv 82. §, 91. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kft. gazdasági társaság az 1992. november 17. napján kelt társasági szerződéssel alakult. A felperes 1992. november 18. napján ingatlan adásvételi szerződést kötött a V. T. Rt. eladóval, a természetben Bp. P. u. 22. sz. alatti ingatlan tulajdonjogának megszerzése végett.
A felperes a társasági szerződést a Fővárosi Bírósághoz mint cégbírósághoz benyújtotta, míg az adásvételi szerződést a tulajdonjog bejegyzése iránt a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál az 1993. február 3. napján k...
AVI 1997.1.14 Az adásvételi szerződést megkötő társaság folyamatban lévő cégbírósági bejegyzése nem minősül olyan hatósági jóváhagyásnak, amely miatt a társaság a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fizetendő mulasztási bírság alól mentesülne (1990. évi XCIII. tv 82. §, 91. §).
A felperes kft. gazdasági társaság az 1992. november 17. napján kelt társasági szerződéssel alakult. A felperes 1992. november 18. napján ingatlan adásvételi szerződést kötött a V. T. Rt. eladóval, a természetben Bp. P. u. 22. sz. alatti ingatlan tulajdonjogának megszerzése végett.A felperes a társasági szerződést a Fővárosi Bírósághoz mint cégbírósághoz benyújtotta, míg az adásvételi szerződést a tulajdonjog bejegyzése iránt a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál az 1993. február 3. napján kelt és február 11. napján érkezett kérelemmel terjesztette elő.
A Fővárosi Kerületek Földhivatala a felperest az 1993. február 18. napján kelt határozatával hiánypótlásra, többek között a cégbírósági bejegyző végzés csatolására hívta fel.
A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság az 1993. március 30. napján kelt végzésével a felperesi társaságot a cégnyilvántartásba bejegyezte. A felperes a földhivatalnál e hiányt is pótolta, a földhivatal a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte, majd az adásvételi szerződést a Fővárosi Illetékhivatalnak megküldte.
A Fővárosi Illetékhivatal a hozzá 1993. november 11. napján érkezett határozatával (fizetési meghagyás) l 454 000 Ft tulajdonszerzési (és bejegyzési) illetéket és 290 620 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Az alperes az 1994. augusztus 1. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatnak az illetékkiszabásra vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, míg a bírságot 72 655 Ft-ra mérsékelte.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, a bírság mellőzését kérte, többek között arra is hivatkozással, hogy az adásvételi szerződés érvényességéhez harmadik személy, hatóság, a cégbíróság "hozzájárulása", a felperesnek a cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges volt, illetve, ha a bejegyzés elmarad, tulajdonosokká a kft. tagjai mint természetes személyek váltak volna, tekintetben pedig devizahatósági (PK Rt.) hozzájárulás vált volna szükségessé a szerződés érvényességi kellékeként.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a cégbírósági bejegyzés hatósági hozzájárulásnak nem tekinthető, határozata jogszerű volt, mert a perbeli szerződést a keltétől számított 30 napon túl nyújtották be a földhivatalhoz.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy a felperes a tulajdonszerzési illetéket, annak mértékét nem vitatta, és keresetében a mulasztási bírság számításával (összegével) kapcsolatos kifogással sem élt, kifejezetten a bírság kiszabását sérelmezte.
Az 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 82. §-a szerint a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken túl, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni.
Az Itv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik.
A perbeli szerződés érvényességéhez, "hatályához" hatósági jóváhagyásra (engedélyre, hozzájárulásra, jóváhagyásra) szükség nem volt, a szerződés érvényessége más, harmadik személy beleegyezésétől sem függött. Nem tekinthető az adásvételi szerződés tekintetében hatósági jóváhagyásnak, vagy harmadik személy beleegyezésének a cégbíróságnak a felperes nyilvántartásba vételére vonatkozó végzés, de ténylegesen a kft-hez való hozzájárulásnak, jóváhagyásnak sem, mert a gazdasági társaság nem a hatóságnak egyébként sem tekinthető cégbírósági bejegyzéssel "jön létre", hanem a felek szerződési akaratából, a társasági szerződés aláírásával. A cégbírósági, cégnyilvántartási bejegyzés más célt szolgál.
Ilyen körülmények között a felperes azon hivatkozása, hogy a kft-nek a cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt, "hozzájárulás" hiányában a vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó kötelezettsége nem állott fenn, alaptalan.
Az Itv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Az Itv. 69. §-a értelmében is az ügyletet a fizetésre kötelezett köteles bejelenteni. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog (tulajdonjog) bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Ezzel valósul meg az illetékfizetési kötelezettség bejelentése is.
Mivel a fent kifejtettek értelmében a perbeli adásvételi szerződéshez, érvényességéhez sem harmadik személy beleegyezésére, sem hatósági jóváhagyásra szükség nem volt, azt 1992. december 18. napjáig a földhivatalhoz be kellett volna jelenteni. Ehhez képest a kérelem, bejelentés 1993. február 11. napján történt - a február 3. napján kelt kérelemmel.
A MÉM r. 73. §-ának (2) bekezdése, továbbá a késedelemhez fűződő joghátrányt (mulasztási bírság) tartalmazza is.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A fellebbezésben írtakra figyelemmel kiemelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott ítéletében az Itv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogának a megszerzését tartalmazó szerződést a földhivatalhoz be kell jelenteni az ingatlan-nyilvántartást követő illetékkiszabásra. Ha az illetékkifizetésre kötelezett a bejelentési kötelezettségének 30 napon túl tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
A felperesnek az 1992. november 18-án megkötött adásvételi szerződést tehát 1992. december 18. napjáig be kellett volna jelentenie a földhivatalhoz.
A másodfokú bíróság sem osztotta a felperes jogi álláspontját. A megkötött adásvételi szerződés érvényes volt, a felperesi társaság cégbírósági nyilvántartásba vétele nem minősül olyan hatósági jóváhagyásnak, amely a szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges lenne. A bejelentési kötelezettség a felperest a szerződés létrejöttének tényénél fogva terhelte. Annak eldöntése, hogy valamely szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas-e, földhivatali eljárásra tartozó kérdés, a felperes bejelentési kötelezettségét nem érinti. Utóbb a földhivatal valóban hiánypótlásra hívta fel a felperest és ennek keretében történt meg a cégbírósági bejegyzésre vonatkozó végzés becsatolása. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés azonban az eredeti, 1992. november 18-án megkötött adásvételi szerződés alapján történt meg.
A felperes szerződés benyújtásának késedelmével mulasztást követett el, ezért a mulasztási bírság kiszabása jogszerű volt.
(Legfelsőbb Bíróság 58.Kf.33.543/1995. sz.)