adozona.hu
AVI 1997.1.13
AVI 1997.1.13
Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt szabály csak akkor alkalmazható, ha a hatóság késedelmes ügyintézése folytán a kötelezettet kár éri [1990. évi XCIII. tv 68. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperesi közigazgatási szerveket új eljárásra kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a tulajdonát képező B. G. u. 40. szám alatti ingatlant 1991. április 15-én kelt adásvételi szerződéssel 8 100 000 Ft-ért elidegenítette. Ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a felperes a B. Ö. u. 10/1. szám alatti társasházi öröklakást és garázst 8 000 000 Ft v...
AVI 1997.1.13 Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt szabály csak akkor alkalmazható, ha a hatóság késedelmes ügyintézése folytán a kötelezettet kár éri [1990. évi XCIII. tv 68. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperesi közigazgatási szerveket új eljárásra kötelezte.Az ítéleti tényállás szerint a felperes a tulajdonát képező B. G. u. 40. szám alatti ingatlant 1991. április 15-én kelt adásvételi szerződéssel 8 100 000 Ft-ért elidegenítette. Ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a felperes a B. Ö. u. 10/1. szám alatti társasházi öröklakást és garázst 8 000 000 Ft vételárért. A felperes a szerződést a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál 1991. április 22-én benyújtotta.
A Fővárosi Kerületek Földhivatala 1993. augusztus 30-án kelt határozatával a felperes tulajdonjogát ezen ingatlanra bejegyezte, a szerződést a Fővárosi Illetékhivatalhoz 1993. szeptember 6-án megküldte.
A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyással 170 000 Ft vagyonátruházási és eljárási illeték fizetésére kötelezte a felperest.
A felperes jogorvoslati kérelmében a cserepótló kedvezmény alkalmazását, valamint a földhivatal késedelme miatt illetékalap csökkentést kért.
A Fővárosi Illetékhivatal 1994. június 13-án kelt határozatával a fizetési meghagyást saját hatáskörben módosítva az úgynevezett cserepótló kedvezményre figyelemmel a felperest terhelő illeték összegét 24 000 Ft-ban állapította meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - megváltoztatását és a hivatal késedelme folytán további illetékmérséklést kért.
Az alperes a kereset benyújtását követően korábbi határozatát visszavonva 1995. január 14-én kelt határozatával összegszerűségében az elsőfokú határozatot ismét helybenhagyta, indokolásában úgy módosította, hogy a felperes által vett lakás és garázs értékét a szerződésen szereplő 7 700 000 és 300 000 Ft forgalmi értéken elfogadta, a cserepótló kedvezményt alkalmazta a további mérséklést azonban elutasította.
A felperes erre az utóbbi határozatra is tekintettel keresetét úgy tartotta fenn, hogy valamennyi határozat felülvizsgálatával az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 68. §-ának (1) bekezdésében írt számítási mód alkalmazásával további illetékmérséklést kért.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az Itv. 3. §-ának (3) bekezdése, 68. §-ának (1) bekezdése és a 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján azt állapította meg, hogy az illetékhatóság helytelenül járt el akkor, amikor az adásvételi szerződések kötését követő mintegy két év elteltével mind az eladott, mind a vett lakás kiszabáskori forgalmi értékét a vételárak figyelembevételével állapította meg. A kétéves forgalmi változásokat figyelembe kellett volna venni összehasonlító adatok alapján.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ennek során mindkét "kedvezményt" együttesen alkalmazni lehet. Az alperesi szervek azonban nem így jártak el.
Az elsőfokú bíróság ezért a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte, mivel a közigazgatási hatóságok hatáskörét nem vehette át.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezett.
A felperes fellebbezésében az új eljárás elrendelése helyett az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a fizetendő illetéket tovább mérsékelje a bíróság.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes keresetében és fellebbezésében is az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésben írt számítási mód alkalmazásával is fizetendő illeték mérséklését kérte.
A másodfokú bíróság annyiban ért egyet a felperes fellebbezésében foglaltakkal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. A Pp. 215. §-ában írt tilalom a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított bírósági eljárás során is érvényesül. Önmagában az a tény, hogy a felperes az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte, nem jelentheti azt, hogy a határozatokat szélesebb körben, "hivatalból" vizsgálja felül a bíróság olyan vonatkozásban is, melyet a felperes keresetében nem kért.
A felperes keresetében hangsúlyozta, nem vitatja, hogy az illetékkiszabási hatóság az eljárás során elfogadta mind az eladott, mind a vásárolt ingatlanok szerződésben feltüntetett forgalmi értékét. A bíróság ezért ítéletével legfeljebb az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt számítási mód alkalmazása érdekében rendelkezhetett volna a hatályon kívül helyezéséről.
Ezért a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy megillette-e a felperest további illetékmérséklés az Itv. 68. §-ának (2) bekezdés szerint.
Az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a földhivatal a hozzáérkezett vagyonszerzési ügy iratait az illetékhivatalnak illetékkiszabásra továbbítja.
A 68. § (2) bekezdése úgy szól, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv bármilyen intézkedése, mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő három hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a késedelmi pótléknak megfelelő mértékben legfeljebb azonban 50%-kal mérsékli.
A (2) bekezdésben írt mérséklési lehetőséget kizárólag az (1) bekezdésben megfogalmazott esetekben kell alkalmazni, ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben az illetékkiszabási hatóság a szerződési vételárakat elfogadva forgalmi értékként állapította meg, illetékalapként ez a számítási mód nem alkalmazható. Az illetékfizetésre kötelezett vagyonszerző ugyanis az Itv. 69. §-a szerint megjelölt és bejelentett forgalmi érték után mindenképpen köteles illeték fizetésére. Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdésében írt szabály csak akkor alkalmazható, ha a hatóságok késedelmes ügyintézése folytán a kötelezettet kár éri, az idő múlása ugyanis a forgalmi érték növekedésével járhat.
A perbeli esetben azonban a hatóság nem az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint járt el, hiszen nem az iratok hozzá való megérkezésekor (1993) irányadó forgalmi értékből kiindulva határozta meg a fizetendő illetéket, hanem a szerződéskori (1991) értékből indult ki. Az Itv. 68. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának hiányában viszont a 68. § (2) bekezdése alkalmazásra sem kerülhetett sor.
(Fővárosi Bíróság 56.Pf.33.544/1995. sz.)