adozona.hu
AVI 1996.12.145
AVI 1996.12.145
A termékimportot terhelő, a vámhatóság által határozattal megállapított adót az adóhatóság részére történő megfizetést követő naptól jogosult az adózó előzetesen felszámított adóként elszámolni [1989. évi XL. tv 24. § a) pont, 36. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága 1993. évben az 1991. adóévre vonatkozóan ellenőrzést végzett a felperesnél. A vizsgálat megállapításaira figyelemmel az elsőfokú adóhatóság a felperest 49 171 000 forint megfizetésére kötelezte.
Az alperes a felperes fellebbezésének részben helyt adott és határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta.
A tényleges fizetési kötelezettséget 48 165 000 forintban határozta meg, ebből 6 103 000 forint az adókülönbözet, (ványa, áfa, müfa) 37 304 000 forint az adó...
AVI 1996.12.145 A termékimportot terhelő, a vámhatóság által határozattal megállapított adót az adóhatóság részére történő megfizetést követő naptól jogosult az adózó előzetesen felszámított adóként elszámolni [1989. évi XL. tv 24. § a) pont, 36. § (1) bek. a) pont].
Az APEH megyei igazgatósága 1993. évben az 1991. adóévre vonatkozóan ellenőrzést végzett a felperesnél. A vizsgálat megállapításaira figyelemmel az elsőfokú adóhatóság a felperest 49 171 000 forint megfizetésére kötelezte.Az alperes a felperes fellebbezésének részben helyt adott és határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta.
A tényleges fizetési kötelezettséget 48 165 000 forintban határozta meg, ebből 6 103 000 forint az adókülönbözet, (ványa, áfa, müfa) 37 304 000 forint az adóbírság, és 4 758 000 forint a késedelmi pótlék.
A felperes keresetében rámutatott, hogy a jogerős határozat az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó tekintetében jogsértő, mivel az adóhatóságok tévesen értelmezik az importot terhelő általános forgalmi adó megfizetésével, levonásával, illetve a fogyasztási adó visszaigénylésével kapcsolatos jogszabályokat.
Az elsőfokú bíróság a felpereseknek az általános forgalmi adónem felülvizsgálata tárgyában előterjesztett keresetét elutasította, míg a fogyasztási adónem vonatkozásában a pert megszüntette.
Az indokolás rámutat, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban a fogyasztási adónemben megállapított fizetési kötelezettséget nem vitatta, ezért a bíróság e körben a kereseti kérelmet nem bírálta el.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint téves az a felperesi álláspont, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvényben a termékimport általános forgalmi adója megfizetésének esedékességére az általánostól eltérő szabályozás érvényesülne.
Az indokolás értelmében a termékimport után kivetett, a tárgyhóban pénzügyileg rendezett adó összegének visszaigénylésére csak a következő hónap 20. napjától van jogszerű lehetőség.
A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
A felperes álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság törvényes rendelkezés hiányában tagadta meg a közigazgatási határozat fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezésének bírósági felülvizsgálatát.
A felülvizsgálati kérelem alapján csak tévedéssel lehet olyan következtetést levonni, hogy azok az elsőfokú közigazgatási határozatok, amelyek több rendelkezést tartalmaznak, de nem feltétlen valamennyi rendelkezés ellen történik fellebbezés, a másodfokú közigazgatási szerv határozata - a fellebbezéssel nem támadott rész vonatkozásában -bíróság előtt nem vizsgálható felül.
A felperes szerint a fellebbezés jogalapja ilyenkor az, hogy a másodfokú közigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott kötelező felülvizsgálati hatáskörét jogellenesen nem gyakorolta, holott erre az ügyfél - a közigazgatási eljárásban a fellebbezési kérelem kötetlensége miatt - joggal számíthatott.
A felülvizsgálati kérelem alapján az eljárt bíróságoknak az importot terhelő forgalmi adóval kapcsolatos jogértelmezése sem felel meg a jogszabályoknak. Az áfa-törvény speciális szabályozásának az az indoka, hogy termékimport esetén az áfát a felperes nyomban befizeti, ezért nincs indok arra, hogy az általános szabályok szerint történjen meg a visszaigénylés.
Az alperes ellenkérelmében indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes határozatát az áfa-nemről szóló rendelkezés tekintetében hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Egyebekben a per főtárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint helyesen utal a jogerős ítélet indokolása arra, hogy az 1957. évi IV. törvény 72. §-ából következően a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata akkor kezdeményezhető, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt.
A felperes az elsőfokú határozat fogyasztási adónemben megállapított fizetési kötelezettségét fellebbezéssel nem támadta, tehát a fellebbezés jogát ebben a vonatkozásban nem merítette ki. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontjára - jogszerűen szüntette meg.
A felperes általános forgalmi adóval kapcsolatos felülvizsgálati kérelme ugyanakkor alapos.
Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében általános forgalmiadó-köteles a termékimport.
A 32. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az adóalany az értékesítésre irányuló tevékenysége körében az általa fizetendő adóból - mint a beszerzéseit terhelő adót - az importált termék vagy szolgáltatás után kifizetett adó összegét levonhatja.
Az áfa-törvény 65. §-ának (3) bekezdése, illetve 36. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a termékimport esetén az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg és az adóalany az importot terhelő adót az adóhatóság (Vám- és Pénzügyőrség) által kivetett adó megfizetését követő naptól kezdődően jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni.
A törvény 64. §-a értelmében az adózással kapcsolatos eljárás során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az áfa-törvény 24. §-ának a) pontja és a 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a felperes jogszerűen járt el akkor, amikor 1991 májusától 1992 februárjáig a termékimportot terhelő általános forgalmi adónak a vámhatóság által határozattal megállapított általános forgalmi adó megfizetését követő naptól előzetesen felszámított adóként történő elszámolását elvégezte. A törvény idézett rendelkezése alapján nyilvánvaló, hogy a forgalmi adó elszámolása a vámhatóság által kivetett termékimportot terhelő forgalmi adónak a megfizetését követő naptól esedékes.
Az adózás rendjéről szóló d=1109 ssz=1452>1990. évi XCI. törvény 2. számú melléklete I/2/a pontjában írt elszámolási szabály csak abban az esetben irányadó, ha más törvények eltérő rendelkezést nem tartalmaznak. Erre utal az adózás rendjéről szóló törvény 27. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés is, amely szerint az adót az Art. mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség) kell megfizetni.
A konkrét ügyben a termékimportot terhelő általános forgalmi adó megfizetésére a vámhatóság határozata alapján került sor, így a felperes az általános forgalmi adót az Art. 27. §-ának (1) bekezdése alapján nem az Art. mellékletében meghatározott időpontban volt jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni. Az elszámolás jogszerű időpontja az áfa-törvény 24. §-ának a) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettség teljesítését követően nyílt meg.
Helyesen utal a felperes a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy az eltérő szabályozásra az áfa-törvényben azért került sor, mert termékimport esetén a fél az áfát nyomban befizeti és valóban nincs indok arra, hogy a visszaigénylés az Art-ben szabályozott általános rendelkezések szerint történjen meg. A termékimportot terhelő általános forgalmi adó elszámolásáról az áfa-törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy azt elszámolni a termékimportot terhelő áfa tényleges megfizetését követő naptól lehet. Helyesen utalt tehát a felülvizsgálati kérelem az áfa-törvény 65. §-ának (3) bekezdésére, amely alapján a termékimportot terhelő, a vámhatóság által határozattal megállapított adó esetén lehetőség van az áfa-törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontjának idézett rendelkezésére tekintettel az állami adóhatóság részére történő megfizetést követő naptól az előzetesen felszámított adóként történő elszámolásra. Ilyen körülmények között a felperes a termékimportot terhelő áfát - az áfa-törvény felhatalmazása alapján - az áfa-elszámolásban a tárgyhóban is beállíthatta, hiszen a vámhatóság által kivetett általános forgalmi adót korábban már megfizette.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. 1.27.943/1995. sz.)