adozona.hu
AVI 1996.11.135
AVI 1996.11.135
A vámhatóság jogosult a határozatát kiegészíteni, ha az ügyfél által közölt adatok hiányosak [1957. évi IV. tv. 48. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kérte a vámhivataltól a külkereskedelmi áruforgalom szabályai szerint különböző tételszám alatti vámáruk vámraktáron kívüli raktározásának engedélyezését. A vámáruk vámvizsgálatát a vámhivataltól a felperes 1993. augusztus 12-én kéne. Az elsőfokú közigazgatási szerv a belföldi forgalom számára a benyújtott Vám 91. árunyilatkozaton a vámkezelést 1993. augusztus hó 16. napján elvégezte.
A vámáruk egy részére vonatkozóan 296 napban tüntette fel a költségtérítésre kötelezett napok szá...
AVI 1996.11.135 A vámhatóság jogosult a határozatát kiegészíteni, ha az ügyfél által közölt adatok hiányosak [1957. évi IV. tv. 48. § (2) bek.].
A felperes kérte a vámhivataltól a külkereskedelmi áruforgalom szabályai szerint különböző tételszám alatti vámáruk vámraktáron kívüli raktározásának engedélyezését. A vámáruk vámvizsgálatát a vámhivataltól a felperes 1993. augusztus 12-én kéne. Az elsőfokú közigazgatási szerv a belföldi forgalom számára a benyújtott Vám 91. árunyilatkozaton a vámkezelést 1993. augusztus hó 16. napján elvégezte.A vámáruk egy részére vonatkozóan 296 napban tüntette fel a költségtérítésre kötelezett napok számát, a vámáruk meghatározott másik részére pedig 286 napban állapította meg a költségtérítésre kötelezett napokat. A vámáruk egy további részére vonatkozóan nem került sor költségtérítés felszámolására, miután az azokra vonatkozó árunyilatkozatok 450-es rovatába nem került adat.
A vámkezelésre vonatkozó határozat kézhezvételét követően 1994. november hó l-jén az elsőfokú közigazgatási szerv 1 122 000 Ft különbözetként felmerülő költségtérítés megfizetésére kötelezte a felperest azzal az indokkal, hogy a korábban megállapított költségtérítés számítási hiba folytán nem megfelelően került megállapításra, másrészt eredeti határozatát ki kellett egészíteni, tekintettel arra, hogy meghatározott tételek esetében nem került sor a költségtérítés felszámítására a hiányos árunyilatkozat következtében.
A kötelezett eredményes fellebbezése folytán az elsőfokú közigazgatási szerv megismételt eljárásában határozatával a felperes részére 978 000 Ft különbözetként felmerülő költségtérítés megfizetésének kötelezettségét állapította meg.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú közigazgatási szerv határozata ellen. A másodfokú közigazgatási szerv az elsőfokú közigazgatási határozatot megváltoztatva a költségtérítés teljes összegét 3 600 946 Ft-ban állapította meg.
A felperes keresetet nyújtott be a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata érdekében. Keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy az elsőfokú közigazgatási határozat módosítására a határozat közlésétől számított egy év eltelte után került sor és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértett a határozat módosításával az alperes.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes, illetőleg az elsőfokú közigazgatási szerv számítási hiba esetén a szükséghez képest kijavíthatja határozatát, illetőleg határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésről nem határozott.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen és kérte annak felülvizsgálatát. A másodfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 48. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint helyesen járt el az alperes határozata kijavítása, illetőleg kiegészítése során. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat pedig nem sértett, a felperesnek nem keletkezett alanyi jogosultsága, illetőleg jóhiszeműen szerzett joga a vámfizetési kötelezettség alóli mentesülésre.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, kérte a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és a közigazgatási határozatban megállapított 978 000 Ft költségtérítés alóli mentesítését. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a vámhatóságnak a költségtérítést a vámmal együtt kellett volna kiszabnia, miután ezt elmulasztotta, érdemi kérdésben mulasztott, ezért csak módosító határozattal változtathatta meg alaphatározatát. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes előadta, hogy a vámfizetésről rendelkező közigazgatási határozatban foglaltaknak maradéktalanul eleget tett. Mivel a határozatot végrehajtotta, ezért a közigazgatási szerv csak módosító határozattal állapíthatott meg további kötelezettségét a felperes számára. A módosító határozat pedig az Áe. 61. §-ának (3) bekezdése szerint egy ízben és a határozat közlésétől számított egy éven belül lett volna kiadható.
Az alperes ellenkérelmet terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy nem módosította határozatát. Az eredeti határozatban megállapított kötelezettség változatlan, mivel egyrészt számítási hiba került kijavításra, másrészt az eredeti határozatot kiegészítette, mert nem rendelkezett olyan kérdésről, a. költségtérítésről, amelyet az ügy érdemi eldöntése során rendeznie kellett volna.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a 39/1976. (XI. 10.) PM-KKM együttes rendelet 105. §-ának (1) bekezdése szerint a vámkezeléskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költséget a vámmal együtt, illetőleg a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni. A 105. § (10) bekezdése szerint a külkereskedelmi áruforgalomban behozott, vámraktáron kívül raktározott vámáruk után az első beraktározást követően 15. - belföldi tértiáru esetén 30. - naptól a vámkedvezményes eljárás, a behozatali előjegyzés, vagy a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából tartott vámvizsgálat napjáig napi 1000 Ft költségtérítést kell fizetni.
Fent idézett jogszabályok tehát megállapítják a felperes fizetési kötelezettségét. A felperes által tett vámáru-nyilatkozat hiányos adatszolgáltatása folytán nem volt alkalmas a vámeljárásban a kötelezettségek teljes körű megállapítására, így az alperes határozata nem ért ki minden, a jogszabályban előírt érdemi kérdésre, ezért az kiegészítésre szorult.
Az Áe. 42. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv az ügy érdemében eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. Az alperes sérelmezett határozata a vámeljárás során nem döntött minden kérdésben, így a költségtérítés kérdésében sem döntött teljeskörűen hiszen meghatározott vámáruk körére a költségtérítést nem állapította meg annak ellenére, hogy annak megfizetésére a felperes köteles.
Az Áe. 48. §-ának (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv hivatalból a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. Az alperes a perbeli határozatát kiegészítette és nem módosította, hiszen olyan kérdésben döntött, amelyben korábban még nem határozott és az ügy érdeméhez tartozott, a kiegészítés pedig az alaphatározat egyéb rendelkezéseit nem érintette.
Az Áe. 48. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a határozat kiegészítésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.
Jelen perben azt kellett az eljáró bíróságoknak megállapítani, hogy a kiegészítésre szoruló alperesi alaphatározattal szerzett-e az ügyfél jogot arra, hogy a törvényben meghatározott fizetési kötelezettsége alól mentesüljön.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes által benyújtott vámáru-nyilatkozat abban a körben, ahol az alperesi alaphatározat kiegészítésre szorult, hiányos adatokat tartalmazott, nem biztosította az eljáró alperesi hatóságok részére, hogy az ügy eldöntéséhez tartozó és az ügyfél által szolgáltatandó valamennyi adat rendelkezésre álljon.
Az Áe. 2. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfelet a közigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és jogorvoslat joga. Köteles viszont legjobb tudomása szerint jóhiszeműen közreműködni. E rendelkezésekből egyenesen következik, hogy a jóhiszemű joggyakorlás feltétele az, hogy a jogot megállapító közigazgatási eljárásban a fél a rendelkezésére álló minden adatot pontosan biztosítson az eljáró közigazgatási szerveknek, ebben az esetben gyakorolja jogait jóhiszeműen és alapozhatja meg azt a helyzetet, hogy a 48. § (4) bekezdése kizárja a 48. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést, amely a közigazgatási szerv számára a kiegészítés lehetőségét biztosítja.
Jelen eljárásban a közigazgatási szerv az ügyfél számára jogszabályban megállapított kötelezettséget közölt, amely kötelezettség teljesítésére az ügyfél a jogszabály erejénél fogva köteles. A kötelezettség nevesítése történik meg a közigazgatási határozatban. Ebből következik, hogy az ügyfélnek jóhiszemű joggyakorlása a kötelezettség hibás megállapításából nem származik. E hibát a közigazgatási szervnek a kijavítás és kiegészítés eszközével kell korrigálnia.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.251/1996. sz.)