adozona.hu
AVI 1996.11.134
AVI 1996.11.134
I. Ha az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja, a vámhatóság által jegyzőkönyvbe foglaltakat valódinak kell tekinteni [Pp. 195. § (4) bek.]. II. A bírság kiszabása szempontjából a kiskereskedelmi egységárra ajánlott ár a leggyakrabban érvényesülő szokásos árként elfogadható [1993. évi LVIII. tv. 66. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1994. február 25. napján a rendőrjárőr igazoltatta a személygépkocsival közlekedő felperest, akinél 500 liter tisztaszeszt talált. A felperes az áru származását igazolni nem tudta. A vámhivatal határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, és erre figyelemmel 731 120 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a lefoglalt 500 liter tiszta szesz elkobzását. A vámhatóság a bírság összegének meghatározása során a B.-i Szeszipari Rt. árjegyzéke al...
AVI 1996.11.134 I. Ha az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja, a vámhatóság által jegyzőkönyvbe foglaltakat valódinak kell tekinteni [Pp. 195. § (4) bek.].
II. A bírság kiszabása szempontjából a kiskereskedelmi egységárra ajánlott ár a leggyakrabban érvényesülő szokásos árként elfogadható [1993. évi LVIII. tv. 66. § (1) bek.].
1994. február 25. napján a rendőrjárőr igazoltatta a személygépkocsival közlekedő felperest, akinél 500 liter tisztaszeszt talált. A felperes az áru származását igazolni nem tudta. A vámhivatal határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, és erre figyelemmel 731 120 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a lefoglalt 500 liter tiszta szesz elkobzását. A vámhatóság a bírság összegének meghatározása során a B.-i Szeszipari Rt. árjegyzéke alapján a tisztaszesz egységáraként 913,90 Ft-ot vett figyelembe. A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, illetve a kiszabott bírság mérséklését kérte. Keresetlevelében azt állította, hogy harmadik személy megbízása alapján járt el, így a tisztaszesz vásárlója nem ő, hanem megbízója volt. Kifogásolta a bírság összegét is. Az alperes a felperes keresetének elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes cselekményével jövedéki törvénysértést követett el, így a közigazgatási hatóságok alappal szabtak ki vele szemben jövedéki bírságot és jogszerűen rendelkeztek a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék elkobzásáról. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ugyanakkor az összegszerűség vonatkozásában a közigazgatási határozatok megalapozatlanok, mivel a határozatot hozó szervek csupán egy szeszipari vállalat adatai alapján hozták meg döntésüket.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a perben feltárt adatokat helyesen mérlegelte és helyes az általa megállapított tényállás is. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a közigazgatási szerv határozatát azért minősítette jogszabálysértőnek, mert nem átlagárat vett alapul. Az ítélet szerint ugyanis a gyártók, illetve a forgalmazók az árképzési szabályainak megfelelően a kiskereskedelmi egységárra ajánlott árat képeznek. Ez az ajánlott ár minősül a leggyakrabban érvényesülő szokásos árnak. Erre figyelemmel az alperes által alkalmazott ár nem tekinthető jogszabálysértőnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Rámutatott, hogy a bíróság által megállapított tényállással szemben egy ismeretlen személy megbízásából vállalta 500 liter pálinka Egerbe történő szállítását 15 000 Ft fuvardíj ellenében. A fuvardíj akkor lett volna esedékes, amikor a fuvart teljesítette. A felülvizsgálat szerint a felperes a korábbi nyilatkozatait azért vonta vissza, mert az nem felelt meg a valóságnak, hiszen félt, és ezért különféle históriákat adott elő. Azt, hogy valójában mit szállított, a pénzügyőröktől tudta meg, de utóbb belátja, hogy már az első nyilatkozatában a pálinkát kellett volna említenie.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéleteket hatályában fenntartotta.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül vagy nem az engedélyezett helyen folytat, a törvényben tiltott tevékenységet végez, olyan jövedéki terméket vesz át, vásárol meg, tart birtokában, amelyről tudja, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kell, hogy azt a jövedéki ellenőrzés alól elvonták. A törvény 67. §-ának b) és c) pontja szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül többek között az is, amelynek adózott voltát, származását, forgalomba hozója nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében, továbbá amelyet üzlethelyiségen kívül vagy nem a törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben hoztak forgalomba.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, így a közigazgatási hatóságok jogszerűen szabtak ki vele szemben bírságot, és törvényes lehetőség volt a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék elkobzására. Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a felperes meghallgatásáról készült jegyzőkönyv közokirat, és az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A felperes sem vitatta, hogy a jegyzőkönyv azt tartalmazza, amit ő a közigazgatási szervek részére nyilatkozott. A felperes valójában nem élt azzal a törvényben írt lehetőséggel, amely szerint a közokirattal szemben ellenbizonyításnak van helye. A felülvizsgálati kérelemben sem tudott meggyőző magyarázatot adni arra, hogy miért vonta vissza korábbi vallomásait. A jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti, hogy a felperes tiszta szeszt szállított, és a felperes maga sem állította, hogy a tartályban pálinka lenne. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint, tehát a felperes tudott arról, hogy jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméket szállít.
Arra is helyesen utalt a jogerős ítélet indokolása, hogy a felperes a jövedéki törvény 66. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt jogkövetkezmények hatálya alá tartozik, és a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termék után köteles a bírságot megfizetni. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy a gépkocsijában talált és lefoglalt 500 liter tiszta szeszt jövedéki engedéllyel gyártották, illetve hozták forgalomba, és nem tudta igazolni annak adózott voltát és származását sem. A kiskereskedelmi egységárra ajánlott ár, a leggyakrabban érvényesülő szokásos árnak elfogadható, így a közigazgatási hatóságok által meghatározott ár jogszerű és a döntések megalapozottak.
(Legf. Bír. Kfv.I.27.513/1995. sz.)