adozona.hu
AVI 1996.11.127
AVI 1996.11.127
Az áfa-levonáshoz szükséges előzetes adóhatósági hozzájárulást meg kell adni, ha az adóalany a hitelezői igényt határidőn túl nyújtotta ugyan be, de a felszámoló a követelést besorolta [1972. évi LXXIV. tv. 68. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperes kérelmét - amely az E. C. Kft.-vel szemben fennálló 1 500 000 Ft behajthatatlan követelésére jutó 300 000 Ft általános forgalmi adó levonásához való előzetes adóhatósági hozzájárulás megadására irányult - határozatával elutasította.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1994. december 19. napján kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát. Megállapította, hogy a felperes nem tett eleget az általános forgalmi adóról sz...
AVI 1996.11.127 Az áfa-levonáshoz szükséges előzetes adóhatósági hozzájárulást meg kell adni, ha az adóalany a hitelezői igényt határidőn túl nyújtotta ugyan be, de a felszámoló a követelést besorolta [1972. évi LXXIV. tv. 68. § (2) bek.].
Az elsőfokú adóhatóság a felperes kérelmét - amely az E. C. Kft.-vel szemben fennálló 1 500 000 Ft behajthatatlan követelésére jutó 300 000 Ft általános forgalmi adó levonásához való előzetes adóhatósági hozzájárulás megadására irányult - határozatával elutasította.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1994. december 19. napján kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát. Megállapította, hogy a felperes nem tett eleget az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 68. §-ának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes megtett minden szükséges intézkedést a követelése behajtására: a hitelezői követelés 30 napon túli bejelentése nem minősíthető feltétlen elutasítási oknak az adóalany áfa-törvény 68. §-ára alapozott kérelmének elbírálásakor.
A megyei bíróság - az alperes fellebbezése folytán - ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes nem teljesítette az áfa-törvény 68. §-ának (2) bekezdésében foglalt egyik feltételt, mert a bejelentkezés határidejének elmulasztásával nem tett meg minden szükséges intézkedést követelésének behajtására. A késedelmes bejelentés intézkedés, esetleg szükséges intézkedés is, de a törvény fokozott elvárásának nem felel meg. Az együttes feltétel egyikének hiányát megállapítva így helyesen döntött az alperes, amikor az adó összegének csökkentése iránti felperesi igényt elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott annak megállapításával, hogy nem tett eleget az áfa-törvény 68. §-ának (2) bekezdésében írt feltételeknek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indokolás szerint az áfa-törvény 68. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság az előzetes hozzájárulást akkor adja meg, ha az adóalany igazolja, hogy megtett minden szükséges intézkedést a követelése behajtására, továbbá az érvényesíteni kívánt követelése az annak alapjául szolgáló bizonyítékok ellenére valószínűsíthetően nem nyert kielégítést.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes megtett-e minden szükséges intézkedést követelése behajtására.
A rendelkezésre álló periratokból megállapítható, hogy a felszámoló 1994. szeptember 29-i keltezéssel azt közölte a felperessel, hogy a határidőn túl benyújtott hitelezői igényt nyilvántartásba vette és az 1991. évi IL. törvény 57. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint "f" kategóriába sorolta. A fentiekből következően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes megtett minden szükséges intézkedést a követelése behajtására, mert a határidőn túli bejelentése ellenére a felszámoló a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó egyéb követelések közé sorolta hitelezői követelését. Ugyanazt az eredményt érte el tehát, mintha igénybejelentésének 30 napon belül tett volna eleget, késedelmének semmilyen hátrányos következménye nem lett. Nincs jelentősége ezért a felperes késedelmének, részéről az volt a szükséges intézkedés, hogy követelése bejelentését a felszámoló nyilvántartásba vegye.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az áfa-törvény 68. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak teljesítését kizárólag az adóalany intézkedései által kiváltott joghatás alapján lehet vizsgálni. A perbeli esetben a határidőn túli intézkedés nem rontotta a felperes hitelezői esélyeit, bejelentése az elmulasztott határidő ellenére ugyanarra az eredményre vezetett, így jogszabályban meghatározott - szükséges - intézkedést nem mulasztott.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében nem osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III. 27.229/1996. sz.)