adozona.hu
AVI 1996.10.120
AVI 1996.10.120
I. A hiányos tartalmú bizonylat nyugtának nem tekinthető, az ilyen bizonylat átadásával tehát az adózó nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének [1990. évi XCI. törvény 74. § (12) bekezdés, 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének 20. pont). II. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása önmagában alapot ad a mulasztási bírság kiszabására, függetlenül attól, hogy a mulasztás mögött áll-e adóeltitkolási szándék, vagy sem. A célzat meglétének vagy hiányának értékelésére kizárólag a bírság mértékének
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága VI. ellenőrzési osztálya 1994. május 31-én felperes telephelyén nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó helyszíni ellenőrzést tartott.
Azt állapította meg, hogy a felperes nyugtaadási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, a próbavásárlás ellenértékéről kinyomtatott blokkon a felperes neve, címe nem szerepel.
Emiatt az első fokú adóhatóság határozatában a felperes terhére 30 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki és kötelezte ennek megfizetésére....
AVI 1996.10.120 I. A hiányos tartalmú bizonylat nyugtának nem tekinthető, az ilyen bizonylat átadásával tehát az adózó nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének [1990. évi XCI. törvény 74. § (12) bekezdés, 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének 20. pont).
II. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása önmagában alapot ad a mulasztási bírság kiszabására, függetlenül attól, hogy a mulasztás mögött áll-e adóeltitkolási szándék, vagy sem.
A célzat meglétének vagy hiányának értékelésére kizárólag a bírság mértékének megállapításánál van lehetőség [Art. 74. § (9) bekezdés, 73. § (1) bekezdés].
Az APEH megyei igazgatósága VI. ellenőrzési osztálya 1994. május 31-én felperes telephelyén nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó helyszíni ellenőrzést tartott.Azt állapította meg, hogy a felperes nyugtaadási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, a próbavásárlás ellenértékéről kinyomtatott blokkon a felperes neve, címe nem szerepel.
Emiatt az első fokú adóhatóság határozatában a felperes terhére 30 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki és kötelezte ennek megfizetésére.
A felperes e határozat ellen fellebbezett, azonban az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes e határozat ellen nyújtotta be keresetét, amelyben kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperesnek új eljárás lefolytatására való kötelezését.
Arra hivatkozott a felperes, hogy a mulasztási bírság a törvény szóhasználatában csak abban az esetben szabható ki, ha a nyugtaadás egyáltalán nem történt meg, illetve ha azon nem a tényleges ellenérték szerepel.
Hivatkozott az áfa-törvény 74. §-ának (12) bekezdésében írtakra.
Az alperes írásbeli ellenkérelmében fenntartotta a határozatban foglaltakat, megjegyezte, hogy az adóhatóság megbízottai eljárásuk során azt ellenőrzik, hogy a vállalkozók a rájuk vonatkozó adójogszabályokat betartják-e. Amennyiben valamilyen mulasztást vagy jogszabálysértést nem fedeznek fel, ez nem jogosítja fel az adózót arra, hogy jogsértő magatartást folytasson.
A bíróság a perbeli ügyben az adóhatóság által kibocsátott határozatot vizsgálja, azt, hogy az eljárás megfelelt-e a jogszabályoknak.
Hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontjában írtakra, amely felsorolja, hogy a nyugtának legalább milyen adatokat kell tartalmaznia.
A felperes által az értékesítésről kiállított bizonylaton a nyugta kibocsátójának neve helyett a telephely szerepelt, amely nem elegendő ahhoz, hogy nyugtának minősüljön.
Az alperesi álláspont szerint helyesen alkalmazta az 1990. évi XCI. tv. 74. §-ának (12) bekezdését, hiszen a felperes által az értékesítésről kiállított bizonylat nem volt nyugta. Tévesnek minősítette a felperesnek a 6/1993. (II. 9.) PM rendelet 3. §-ának b) pontjára történő hivatkozását. Ez a jogszabály a nyugtaadás technikai feltételéről rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság állásfoglalása szerint felperes keresete alaptalan.
A megtartott tárgyaláson a peres felek képviselői az írásbeli nyilatkozataikban foglaltakat tartották fent változatlanul, a felperesi képviselő azt hangsúlyozta, hogy a felperes nem követett el mulasztást az ellenőrzéskor kiadott nyugta esetében.
Az adózás rendjéről szóló, 1990. évi XCI. tv. 74. §-ának (12) bekezdése szerint ugyanis az adózó terhére csak akkor lehet mulasztási bírságot megállapítani, ha nyugtakiállítási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát nem a tényleges ellenértékről állítja ki.
A perbeli ügyben nem ez történt, a felperes kiállította a nyugtát, és az a tényleges értéket tartalmazta.
Azt nem vitatta a jelen lévő felperes sem, hogy a kibocsátott bizonylat nem tartalmazta az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontjában felsorolt valamennyi tartalmi kelléket. A hiányzó adatokat néhány napon belül azonban pótolta, s a pénztárgép már a jogszabályi feltételeknek megfelelően működik a továbbiakban.
A szerződéses üzemeltetés során használt pénztárgép működött az ellenőrzés időpontjában; nem tudta felperes, hogy milyen adatokat kell pontosan tartalmaznia a kibocsátott bizonylatnak. Véleménye szerint a beüzemelőnek kellene erre a figyelmet felhívni.
Az alperesi képviselő pedig azt adta elő, hogy a felperes nem nyugtát bocsátott ki, hiszen az általa kibocsátott bizonylat nem felelt meg az áfa-törvényben szabályozottaknak. Ezért nem nyugta a kiállított bizonylat.
A felperes egyéni vállalkozó, neve, lakcíme van és adószáma, így azonosítható pontosan. Az általa kibocsátott bizonylaton pedig a telephely, az étterem szerepelt. Ez pedig nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. 13. §-ának 20. pontja szerint nyugta: az MSZ 16133-90. sz. szabvány szerinti nyugtatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a nyugta sorszáma, a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító, a nyugta kibocsátásának kelte, a fizetendő összeg.
A próbavásárláskor kiállított, kinyomtatott gépi blokkon pedig nem szerepelt az adózó felperes neve és címe; tehát az általa kiállított bizonylat nem felelt meg a nyugta törvényi kellékeinek. Ebben rejlik mulasztása, amely okot adott az alperesnek arra, hogy a mulasztási bírságot megállapítsa.
A fentebb már hivatkozott Art. 74. §-ának (12) bekezdésében írtak szerint, ha az adózó a nyugtakiállítási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság az első alkalommal 100 000 Ft-ig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
A felülvizsgálat során a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nem sértett jogszabályt határozata meghozatalánál, a bírság kiszabásánál, összegének megállapításánál, emiatt utasította el felperes keresetét.
Csupán a fellebbezésében foglaltakra tekintettel mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy az 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (12) bekezdésének, valamint az 1992. évi LXXIV. törvény 13. §-a (1) bekezdése 20. pontjának egybevetéséből következően a hiányos tartalmú bizonylat nyugtának nem tekinthető, következésképpen az ilyen bizonylat átadásával az adózó nyugtaadási kötelezettségének nem tesz eleget. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása pedig önmagában alapot ad a mulasztási bírság kiszabására, függetlenül attól, hogy a mulasztás mögött állt-e adóeltitkolási szándék avagy sem.
A célzat meglétének vagy hiányának értékelésére kizárólag a bírság mértékének megállapításánál van lehetőség, e körben pedig az alperes határozata a mérlegelés szempontjai között a felperes terhére értékelt ilyen szempontot nem is tartalmaz (Art. 74. § (9) bekezdés).
Alaptalanul hivatkozik a felperes továbbá fellebbezésében arra, hogy korábbi ellenőrzések során az alperes a nyugta akkor is hiányzó ugyanezen adatait nem kifogásolta. A korábbi vizsgálatok eredménye a perbeli keresettel támadott határozat törvényessége szempontjából teljesen közömbös, csupán megjegyzi a megyei bíróság, hogy abban az esetben, ha a korábbi ellenőrzések során is valóban hiányos nyugtát szolgáltatott a felperes, és ezt az alperes nem észlelte, e körben az alperest terheli intézkedési mulasztás, amely azonban nyilvánvalóan nem szolgálhat a jelen eljárásban a felperes javára.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3. Pf. 20.125/1995. sz.)