adozona.hu
AVI 1996.10.117
AVI 1996.10.117
Azt a tényt, hogy a beszerzés a továbbértékesítés szándékával történt, az adózó köteles bizonyítani vagy legalább valószínűsíteni [1989. évi XL. tv 34. § (3) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmiadó-hiány, személyi jövedelemadó-hiány, kereskedelmiadó-hiány, bírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes jogerős határozatával a felperes fellebbezését elutasította. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint az előzetesen felszámított adó levonására csak a továbbértékesítési cél...
AVI 1996.10.117 Azt a tényt, hogy a beszerzés a továbbértékesítés szándékával történt, az adózó köteles bizonyítani vagy legalább valószínűsíteni [1989. évi XL. tv 34. § (3) bek. c) pont].
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmiadó-hiány, személyi jövedelemadó-hiány, kereskedelmiadó-hiány, bírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes jogerős határozatával a felperes fellebbezését elutasította. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint az előzetesen felszámított adó levonására csak a továbbértékesítési céllal beszerzett gépkocsi tekintetében van lehetőség. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek legalább valószínűsítenie kellett volna azt az állítását, hogy a beszerzés továbbértékesítés szándékával történt. Tény, hogy a felperes a tulajdonjog megszerzése után a gépkocsikat bérbe adta, így a továbbértékesítés szándéka nem állapítható meg.A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Rámutatott, hogy a vállalkozás azért jött létre, hogy gépkocsikat vásároljanak és értékesítsenek. A hatályos törvény nem pontosította a továbbértékesítési céllal történő beszerzés bizonyítási formáját. Egy év alatt 169 db gépkocsiból 116 db eladásra vagy lízingbe adásra került, és ez a felperes álláspontja szerint azt igazolja, hogy az értékesítésre irányuló cél, szándék és akarat megállapítható. A felperes sérelmezte, hogy az adóhatóság, illetve a bíróság nem vette figyelembe az R. Kft-től vásárolt gépkocsik tényleges darabszámát.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 34. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó személygépkocsi beszerzése esetén, kivéve, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történik. A (4) bekezdés szerint a (3) bekezdés c) pontjának alkalmazásában továbbértékesítési célnak számít az is, ha az adóalany a személygépkocsit határozott időre szóló bérletre vagy részletvételre adja azzal a kikötéssel, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártakor megszerzi.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a felperes tevékenységi köre termelőeszköz-kölcsönzésre, lízingre, fogyasztásicikk-kölcsönzésre és más szolgáltatásokra is kiterjed. Mivel a felperes a gépkocsik egy részét bérbe adta, a bizonyítási eljárás során tisztázni kellett, hogy valamennyi személygépkocsi-beszerzés esetén jogosult volt-e az előzetesen felszámított adó levonására a felperes.
Helyesen mutatott rá a megyei bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperesnek legalább valószínűsítenie kellett volna azt, hogy a beszerzés továbbértékesítés szándékával történt. Ezt a szándékot a felperes nem tudta bizonyítani a bérbe adott személygépkocsik vonatkozásában, különös tekintettel arra is, hogy tevékenységi köre a bérbe adásra is kiterjedt.
A Legfelsőbb Bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy az áfa-törvény alapján csak a továbbértékesítési céllal történő beszerzés esetén van jogszerű lehetőség az előzetesen felszámított adó elvonására. Az elsőfokú bíróság ítélete is utal arra, hogy a továbbértékesítési célnak a könyvelésben is tükröződnie kell, és ezt a szándékot elsődlegesen a szerződések tartalmával lehet igazolni.
(Legfelsőbb bíróság Kfv.I.27.262/1995. sz.)