adozona.hu
AVI 1996.10.114
AVI 1996.10.114
A jövedelem adómentes voltának vizsgálatakor tisztázni kell, hogy az adózó részére az alapítvány által juttatott összeg valójában milyen célt szolgált [1991. évi XC. tv 7. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi beavatkozóhoz benyújtott kérelem alapján a XVI. r. felperes 505 000 Ft alapítványi juttatásban részesült. A XVI. r. felperes a beavatkozótól kapott juttatást az 1992. évi adóbevallásban nem szerepeltette, és adóbefizetésére sem került sor. Az elsőfokú adóhatóság a XVI. r. felperest személyi jövedelemadó-hiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság az alapítványi juttatást adóköteles jövedelemnek minősítette, ezért álláspontja szerint a felpereseknek ...
AVI 1996.10.114 A jövedelem adómentes voltának vizsgálatakor tisztázni kell, hogy az adózó részére az alapítvány által juttatott összeg valójában milyen célt szolgált [1991. évi XC. tv 7. § (1) bek.].
A felperesi beavatkozóhoz benyújtott kérelem alapján a XVI. r. felperes 505 000 Ft alapítványi juttatásban részesült. A XVI. r. felperes a beavatkozótól kapott juttatást az 1992. évi adóbevallásban nem szerepeltette, és adóbefizetésére sem került sor. Az elsőfokú adóhatóság a XVI. r. felperest személyi jövedelemadó-hiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság az alapítványi juttatást adóköteles jövedelemnek minősítette, ezért álláspontja szerint a felpereseknek a juttatást be kellett volna vallaniuk és adófizetésre lettek volna kötelesek. A határozat ellen a felperesek fellebbeztek, azonban az alperes az elsőfokú adóhatóság döntését helybenhagyta. A felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérték. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a környezetszennyező gépkocsik forgalomból történő kivonása környezetvédelmi célokat szolgál, ezért a felperesek esetében a juttatás nem minősül a jogszabályban írt valamely betegség megelőzését szolgáló juttatásnak. A felperesi beavatkozó által adott összegek tehát nem egészségügyi célt szolgáltak, így adómentesség megállapítására nem kerülhetett sor. A döntés ellen több felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság részítéletével egy felperes vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ezen felperes keresete tárgyában a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, míg az elsőfokú bíróság ítéletét valamennyi többi felperes, így a XVI. r. felperes vonatkozásában is helybenhagyta. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben kiegészítve rámutatott, hogy a betegségnek konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározott cél megvalósuljon. A konkrét esetben a beszerzett szakvélemény alapján ez nem állapítható meg, de még tágabb értelmében sem lehet kimondani, hogy egy Trabant típusú gépkocsi forgalomból történő kivonása egészségügyi célt szolgálna. A megyei bíróság megítélése szerint ennek legfeljebb környezetvédelmi célja lehetett. Az indokolás arra is felhívja a figyelmet, hogy az alperes nem követett el jogszabálysértést akkor, amikor határozatában késedelmi pótlékkal és adóbírsággal is sújtotta a felpereseket, és az elsőfokú ítélet ezzel kapcsolatos megállapításai is helyesek.A jogerős ítélet ellen a XVI. r. felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A XVI. r. felperes megítélése szerint mind az adóhatósági, mind a bírósági döntések törvénysértőek és megalapozatlanok. A felülvizsgálati kérelem értelmében téves következtetést vont le a másodfokú bíróság a szakértői véleményekből azzal, hogy a kétütemű járművek kivonását, illetve káros hatásának megszüntetését az emberi környezetre közömbös ténynek tekinti. A szakértői vélemények a káros mérgező, rákkeltő stb. hatások ismertetésén túl csupán azt állapították meg a felülvizsgálati kérelem szerint, hogy egy db gépkocsi kivonásának hatása nem mérhető, de 100 kétütemű működésének megszüntetése már igen. Az E. 2000. Alapítvány éppen ilyen számú gépjárművet vonatott ki véglegesen a forgalomból, ezért a felperes álláspontja szerint az alapítványi kifizetések ténylegesen egészségügyi célt szolgáltak. A felülvizsgálati kérelem törvénysértőnek minősíti az adóbírság kiszabására vonatkozó adóhatósági rendelkezéseket is. Kifogásolja a XVI. r. felperes az alperes tájékoztatási kötelezettségének folyamatos elmulasztását, feltehetően azért, hogy tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot szedhessen be. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a részítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az 1991. évi XC. törvény 7. §-a (1) bekezdésének 30. pontja értelmében adómentes a magánszemélynek az alapítványból történő bármilyen kifizetés, ha az megfelel a kormányrendeletben meghatározott céloknak.
Az 1/1989. (I. 1.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól minden alapítványból és kötelezettségvállalás keretében szociális egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy művelődési célra, illetve diák- vagy szabadidősport szervezésére juttatott, illetve a 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott célokra, az említett rendelet hatálya alá eső személyek részére kifizetett összeg. A rendelet értelmében egészségügyi cél az, amely valamely betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve a magánszemély habilitációjára, illetőleg rehabilitációjára irányul.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperesi beavatkozó által adott juttatás környezetvédelmi célokat szolgált, hiszen a környezetszennyező gépkocsik kivonása a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és károsodások egyes okait szüntette meg. A felperesek részére biztosított juttatás tehát nem egészségügyi célt szolgált, hiszen a közvetlen cél nem valamely konkrét betegség megelőzése, illetve gyógyítása volt.
A bizonyítási eljárás során beszerzett szakvélemények alapján nem állapítható meg, hogy egy Trabant gépkocsi forgalomból történő kivonása közvetlenül egészségügyi célt szolgálna, hiszen ilyen hatás egyáltalán nem mutatható ki. A szakvélemény szerint egy-egy területen a kétütemű gépkocsiállománynak mintegy felét kellene kivonni a forgalomból ahhoz, hogy hosszabb időszakon át végzett nagyobb népességcsoportra kiterjedő vizsgálattal változást lehessen észlelni. A jogszabály ugyanakkor az adómentesség feltételeként az igazolható egészségügyi célt határozta meg, amely csak akkor állapítható meg, ha a juttatás az érintett személy tekintetében a betegség megelőzését, gyógyítását, a habilitációt, illetve a rehabilitációt szolgálja.
Nem jogsértő az alperes adóbírságra és késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezése sem. Az adóbírság mérséklésének és a késedelmi pótlék elengedésének törvényben írt feltételei nem állnak fenn, és az APEH állásfoglalása sem bír jelentőséggel az ügy érdemi elbírálása szempontjából.
A XVI. r. felperes a felülvizsgálati kérelemben nem tudott olyan jogszabálysértést felhozni, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá tette volna. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan felülvizsgálati kereknél elutasította, és a jogerős részítéletet a Pp. 275/A. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I.27.040/1996. sz.)