adozona.hu
AVI 1996.9.112
AVI 1996.9.112
Az adózó köteles igazolni annak megtörténtét, hogy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett [1990. évi XCI. tv 15. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995 elejétől tevékenységét többek között a M.-L. E. sétány 5. szám alatti telephelyén gyakorolta.
E változás megtörténtéről 1995. június 6. napján értesült az adóhatóság, akkor, amikor felperesnél leltáregyeztetési bejelentési, változásbejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítésére vonatkozó ellenőrzést folytatott le.
Az ellenőrzés megállapításait az ugyanaznap felvett jegyzőkönyv rögzítette. A jegyzőkönyv 6. pontjában a felperes képviselője észrevételezte, hogy az üzle...
E változás megtörténtéről 1995. június 6. napján értesült az adóhatóság, akkor, amikor felperesnél leltáregyeztetési bejelentési, változásbejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítésére vonatkozó ellenőrzést folytatott le.
Az ellenőrzés megállapításait az ugyanaznap felvett jegyzőkönyv rögzítette. A jegyzőkönyv 6. pontjában a felperes képviselője észrevételezte, hogy az üzlet bejelentése megtörtént. Ezt okirati úton tudja bizonyítani.
A közigazgatási iratokhoz csatolta az 1993. március 30. napján kiállított adatmódosító lapot, valamint egy postai feladóvevény-másolatot.
Az APEH megyei igazgatósága határozatával felperest 30 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta azzal az indoklással, hogy változásbejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az általa csatolt okiratok az adatlap adóhatósági átvételét nem bizonyítják.
E határozat ellen felperes fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy az APEH nem változásbejelentési kötelezettség teljesítését vizsgálta, hanem pénzügyi vizsgálatot tartott nála. így az adatlapot, valamint a postai feladóvevényt sem csatolta a jegyzőkönyvhöz. Egyébként az a rendelkezésére áll.
A fellebbezés alapján az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Indokolásában rámutatott arra, hogy az Art. vonatkozó rendelkezései szerint az adózó az adókötelezettséget érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon köteles tájékoztatni az adóhatóságot.
Az új telephely létesítése pedig ilyen változásnak minősül.
A felperes e változás bejelentését elmulasztotta megtenni, arról az adóhatóság csak az ellenőrzéskor értesült. Mivel felperes megfelelő módon nem tudta igazolni, hogy az adatlapon a bejelentési kötelezettségét teljesítette, így az elsőfokú határozat mindenben megfelel a jogszabályi követelményeknek.
A felperes törvényes határidőn belül az alperes határozatát keresettel támadta, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését megismételve fellebbezési indokait.
Az alperes érdemi ellenkérelmében határozatát jogszerűnek tartva a kereset elutasítását kérte, felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes által csatolt okiratok nem alkalmasak állítása alátámasztására. Egyebekben határozati indokait fenntartotta.
A bíróság ítéletével arról döntött, hogy alperes határozata megfelel-e a törvényesség követelményeinek, azzal kapcsolatosan érdemi döntésre kiható jogszabálysértés megállapítható-e.
A bíróság a jelen per keretében azt vizsgálta, hogy a felperes eleget tett-e új telephelye megfelelő módon történő bejelentésének az alperes elsőfokú hatóság felé. Vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló adatmódosító lap, illetőleg postai feladóvevény igazolja-e a bejelentés megtörténtét.
A módosított 1990. évi XCI. törvény 15. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
Adókötelezettséget érintő változásnak minősül a tevékenység megkezdésekor bejelentett adatokban történő változás, ideértve az új telephely létesítését is [15. § (2) bek.]
Nem vitatható, hogy a felperes által a közigazgatási iratokhoz 1995. június 9. napján csatolt adatmódosító lap az az okirat, amelyen a telephely változását be kell jelenteni. Ezen az adatlapon túl azonban, hogy azt felperes kitöltötte, semmiféle alperesi átvételt igazoló dátum vagy szöveg nincsen.
A felperesi fellebbezéshez csatolt postai feladóvevényből mindössze az tűnik ki, hogy felperes az APEH megyei igazgatóságához ajánlott küldeményt juttatott el.
A bíróság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a felperesnek szükségeltetett igazolnia azt a tényt, hogy az adatmódosító lapot akár személyesen, akár postai úton, a jogszabályban megjelölt határidőben eljuttatta az alpereshez. Amennyiben az új telephely megnyitásának időpontja nem tisztázott, ennek legalább is március 30-i megtörténtét igazolnia kellett volna.
Sem a közigazgatási iratoknál fellelhető adatlap, sem a postai feladóvevény ennek igazolására nem alkalmas.
Az 1996. március 28. napján megtartott tárgyaláson a felperesi képviselő előadta, hogy az adóhatósággal napi kapcsolatban álltak, és több tucat levelet adtak postára mindennap, többek között az APEH megyei igazgatósága felé is.
Az alperes képviselője ezzel szemben azt állította ugyanezen tárgyaláson, hogy csak egy alkalommal, május 18. napján érkezett az ügyvédi irodától az APEH felé küldemény, de az sem a jelen per alapját képező üggyel kapcsolatosan. Ebből megállapítható tehát, hogy bármennyire is napi kapcsolata volt a felperes jogi képviselőjének az adóhatósággal, a kérdéses időszakban csak egyszer jelentett postai utat.
Annak jelen perben nincs jelentősége, hogy az adóhatóság esetleg a kézből átvett küldemények átvételét megfelelő módon nem igazolja le, hiszen itt a felperes állítása szerint postai úton történt az adatlap megküldése.
A felperes semmiféle okirati bizonyítékkal nem tudta alátámasztani, hogy bejelentési kötelezettségének megfelelő módon eleget tett, ezért jogszerűnek tekinthető az adóhatóság eljárása.
Annak jelentősége nincs, hogy az APEH eredetileg milyen célból folytatott ellenőrzést felperesnél, hiszen maga a tény szankcionálandó és az sem lényeges, hogy az elévülési határidőn belül ennek feltárására mikor, miként került sor.
Az Art. 74. §-ának (9) bekezdése szerint, aki a bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elmulasztja, 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A bírság összegének meghatározásakor az alperesnek széles mérlegelési jogköre van, amellyel ő élt is.
Nem vitatható, hogy a felperesi kft. régóta végzi tevékenységét társas vállalkozásként, így a jogszabályi kötelezettségeit is módjában volt megismerni.
Arra is felhívta a bíróság a figyelmet, hogy a képviseletét ügyvédi iroda látta el, aki a jogszabály ismeretének hiányára nem hivatkozhat.
Összegezve megállapítható, hogy a bírság jogszerűen került kiszabásra és annak összegének megállapításakor is megfelelően járt el alperes, mérlegelve a fennálló körülményeket, tényeket, bizonyítékokat. Helyesen utalt arra, hogy a 100 000 Ft-os bírságmaximumhoz képest a 30 000 Ft-os bírság eltúlzottnak nem tekinthető, a mulasztás súlyával arányban áll.
A bíróság az alperes határozata körében jogszabálysértést nem észlelt, a keresetet elutasította.
(Miskolc Városi Bíróság 36.P.27.071/1995. sz.)