adozona.hu
AVI 1996.8.103
AVI 1996.8.103
A jövedéki bírság megállapítása szempontjából elvont terméknek nem az elkobzott termék minősül (1993. évi LVII. tv 68. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a jegyző által jövedéki engedéllyel rendelkezett dohánygyártmányok, szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazására, az általa egyéni vállalkozóként működtetett P. B. u. 27. sz. alatti II/l. kategóriás, melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletre. Vállalkozását 1995. augusztus 21. napján megszüntette.
A vámhivatal 1995. július 29. napján jövedéki ellenőrzést tartott a felperes p.-i B. u. 27. sz. alatti üzlethelyiségében, ahol 37 doboz zárjegy nélküli cigarettát, 14 üveg zárjegy nélküli kü...
AVI 1996.8.103 A jövedéki bírság megállapítása szempontjából elvont terméknek nem az elkobzott termék minősül (1993. évi LVII. tv 68. §).
A felperes a jegyző által jövedéki engedéllyel rendelkezett dohánygyártmányok, szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazására, az általa egyéni vállalkozóként működtetett P. B. u. 27. sz. alatti II/l. kategóriás, melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletre. Vállalkozását 1995. augusztus 21. napján megszüntette.A vámhivatal 1995. július 29. napján jövedéki ellenőrzést tartott a felperes p.-i B. u. 27. sz. alatti üzlethelyiségében, ahol 37 doboz zárjegy nélküli cigarettát, 14 üveg zárjegy nélküli különféle szeszes italt, 8 üveg "hamis zárjeggyel" ellátott különféle szeszes italt, valamint 2733 üveg különféle sört foglalt le.
Az ellenőrzés nyomán hozott, 1995. szeptember 8. napján kelt határozatával a felperes 3 587 320 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, és elrendelte 37 doboz zárjegy nélküli cigaretta, 14 üveg zárjegy nélküli különféle szeszes ital, 8 üveg hamis zárjeggyel ellátott különféle szeszes ital, valamint 2733 üveg különféle sör elkobzását, és egyben kötelezte, hogy 15 napon belül fizesse be a jövedéki bírságot, késedelem esetére a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki- alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő késedelmi kamat kilátásba helyezésével. A bírságalap kiszámításánál az alperesi vámhivatal figyelembe vette a felperes vendéglátóüzletében, valamint a lakásán fellelt zárjegy nélküli jövedéki termékeket, továbbá a felperes által működése alatt forgalmazott sörmennyiséget, ennek mennyiségét 18 480 darabban határozva meg. A határozat indokaként egyrészt azt hozta fel a vámhivatal, hogy a felperes bár szeszes ital forgalmazására jövedéki engedéllyel rendelkezett, azonban sörre vonatkozó engedéllyel nem, mert ezt külön a jövedéki engedély nem említi. Hivatkozott arra is, hogy okmányszakértői vélemény állapította meg azt, hogy a felperesnél fellelt és lefoglalt 8 darab szeszes italt tartalmazó üveg hamis zárjeggyel volt ellátva.
Felperes a határozat ellen arra hivatkozva fellebbezett, hogy a bírság alapjaként az alperesi határozatban meghatározott 170 Ft-os kiskereskedelmi árral szemben ő 85 Ft-ért árusította a sört, így álláspontja szerint a bírságszámítás alapja is ez lehetett volna, hivatkozott továbbá arra is, hogy ő jövedéki engedéllyel szeszes ital és dohány forgalmazására rendelkezett, és ő arra vonatkozóan, hogy a sörre külön kellett volna jövedéki engedélyt kérjen, felvilágosítást a kérelem benyújtásakor nem kapott. Hivatkozott továbbá arra, hogy a lakásán fellelt jövedéki termékek, valamint az irodában talált jövedéki termékek nem eladási célra, hanem saját fogyasztási céljára szolgáltak, azt a vendéglátóegység megvásárlásakor az előző tulajdonos hagyta rá, saját fogyasztására.
Az alperes az 1995. november 8. napján kelt határozatával a fellebbezést elutasította, és a határozatot helybenhagyta.
Felperes pontosított keresetében alperes határozatának a hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését kérte.
Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Az indokolás rámutat, hogy a JSZT-nek az ellenőrzéskor hatályban volt szövege 55. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az ellenőrzéskor a rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján feltételezhető, hogy a jövedéki alany jogellenes tevékenységet követett el, úgy a jövedéki ellenőrzést végző hatóság a lakáson is végezhet ellenőrzést. Mivel a felperes üzlethelyiségében zárjegy nélküli terméket talált az ellenőrzést végző hatóság, így az ellenőrzés módját a felperes nem kifogásolhatja. A JSZT 70. §-ának (5) bekezdése szerint a jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. E szabály alapján a felperes a méltányosság hiányát alappal nem kifogásolhatja.
A JSZT 66. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék után jövedéki bírságot vet ki. A JSZT 61. § (1) bekezdés b) pontja szerint elvont az a termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak forgalomba, importáltak, illetve, amelynek a beszerzését, értékesítését, vagy szállítását a jövedéki alany, vagy a szállítást végző bármely személy a törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi. A JSZT 67. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján elvont terméknek minősül az is, amelyet a jövedéki alany belföldön értékesít, és amelyet bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba. Mivel a JSZT 9. §-ának (4) bekezdése a törvénnyel bevezetett jövedéki biztosíték nyújtását a tárolásra is kiterjeszti, ezért az elvont termék fogalma alá tartozik a JSZT 67. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával az e szakaszban minősített jövedéki termék is.
A JSZT 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az elvont terméket le kell foglalni, és a 68 § (2) bekezdésének a) pontja szerint el kell kobozni. Ebből az következik, hogy elvont terméknek az elkobzott termék minősül.
A JSZT 69. §-ának (1) bekezdése értelmében az elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata képezi a jövedéki bírság alapját.
Az alperes ezzel szemben a bírság alapját nem a ténylegesen lefoglalt, elvont termékek, hanem a forgalom adatai alapján állapította meg, ezzel megszegte a JSZT 68. §-a (1) bekezdésének b) pontját, (2) bekezdésének a) pontját, 69. §-ának (1) bekezdését. De megszegte az alperes a JSZT 67. §-a (1) bekezdésének f) pontját is, hiszen maga is elismerte, hogy a hamis zárjeggyel rendelkező termékeket a felperes nem neki felróható okból tárolta, és nem hozta forgalomba.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes határozata jogszabályt sért, ezért azt a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján, a JSZT 71. §-ának (4) bekezdésére utalással, hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, valamint mellőzte az alperesnek elsőfokú perköltségben való marasztalását. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, abból azonban helytelen jogi következtetést vont le a jogszabály téves értelmezése folytán.
Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: JSZT) 69. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 68. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt rendelkezésből "az következik, hogy elvont terméknek az elkobzott termék minősül."
Tévesen állapította meg, hogy az alperes megszegte a JSZT 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjában (2) bekezdésének a) pontjában és 69. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, illetve a JSZT 67. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írtakat is.
A JSZT 67. §-ának (1) bekezdése szerint a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a termék, amelyet jövedéki termék előállításához szereztek be és eredetét számlával, vámokmánnyal igazolni nem tudják, az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak forgalomba, importáltak stb. Ezen a jogszabályhelyen a törvényhozó nem említi azt a kritériumot, hogy a termék megtalált, lefoglalt, elkobzott legyen. A JSZT 68. íjában szabályozott eset (az hogy az ellenőrzést végző szervnek a megtalált elvont terméket le kell foglalnia, el kell koboznia), a 67. § által adott definícióhoz képest speciális.
Nem sért tehát az alperes határozata ebben a részében sem jogszabályt, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
(Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.338/1996. sz.)