adozona.hu
AVI 1996.7.97
AVI 1996.7.97
Csak a gazdálkodó szerv szervezeti átalakulásában bekövetkező vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [1990. évi XCIII. tv 26. § (1) bek. h) pont).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Mgtsz 1993. augusztus 27-én megtartott közgyűlésén 5/1993. számú határozatával elhatározta, hogy a szövetkezet felé fennálló hitelállományának kiváltásának céljából szorgalmazza a területen 3 kft. megállapítását, K., T.-falu, valamint Z. székhellyel. Rögzítésre került az is, hogy a megalakuló kft-ben a szövetkezet tagként vesz részt, és a kft-k tulajdonába adja apportként a meghatározott gépeket, a hízómarha-, és növendékmarha-állományt, és esetlegesen más szükséges vagyontárgyakat.
Azt...
AVI 1996.7.97 Csak a gazdálkodó szerv szervezeti átalakulásában bekövetkező vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [1990. évi XCIII. tv 26. § (1) bek. h) pont).
A K. Mgtsz 1993. augusztus 27-én megtartott közgyűlésén 5/1993. számú határozatával elhatározta, hogy a szövetkezet felé fennálló hitelállományának kiváltásának céljából szorgalmazza a területen 3 kft. megállapítását, K., T.-falu, valamint Z. székhellyel. Rögzítésre került az is, hogy a megalakuló kft-ben a szövetkezet tagként vesz részt, és a kft-k tulajdonába adja apportként a meghatározott gépeket, a hízómarha-, és növendékmarha-állományt, és esetlegesen más szükséges vagyontárgyakat.Azt is elhatározták, hogy a megalakuló kft-k sikeres reorganizációs hitelpályázata esetén eladja a szövetkezet a működéséhez szükséges ingatlanokat, az átadáskor könyv szerinti értéke 30%-áért. Eladja továbbá a Z. tehenészetet, illetve tehénállományát 15 000 000 Ft értékben. Egyben felhatalmazza az igazgatóságot a közgyűlés, hogy szükség szerint más ingatlanokat és gépeket is értékesítsenek a kft-k részére. Ezt követően a felperesi kft-k 1993. szeptember 8-án kelt társasági szerződéssel megalakultak, a B. Cégbíróság 1993. október 6-án kelt végzéseivel elrendelte a cégek bejegyzését a cégjegyzékbe.
A reorganizációs hitelpályázatok megnyerése után a felperesi gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek a K. Mgtsz-szel
1994. május 11-én kelt adásvételi szerződéssel az L r. felperes megvásárolta a K. Mgtsz-től a t.-i 129/2. hrsz. alatt nyilvántartott ipartelepet, továbbá a t.-i 129/3. hrsz. alatt nyilvántartott hízómarha-telepet az azon lévő épületekkel és építményekkel együtt mindösszesen 8 410 000 Ft vételárért.
A III. r. felperes ugyancsak 1994. május 11-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a k.-i mgtsz-től a k.-i 358/1, 358/2, 367/6. hrsz. alatt nyilvántartott központi központműhely elnevezésű ingatlant, az azon lévő építményeket és épületeket, továbbá a k.-i 167/1. hrsz. alatt nyilvántartott szárító és magtár megjelölésű ingatlant, az ahhoz tartozó épületekkel, építményekkel, gépekkel és berendezésekkel, továbbá a b.-i 13/1. hrsz.-on major megjelölésű marhatelepet az azon lévő épületekkel és építményekkel, valamint a v.-i 16/1. hrsz.-on telephely megjelölésű javítóműhelyt az azon lévő épületekkel és építményekkel mindösszesen 23 609 000 Ft vételárért.
A szerződő felek az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a vevők a vételárat a reorganizációs hitelből fizették meg, így a módosított 1990. évi XCIII. tv 26. §-ának h) pontja alapján a vételár tárgya illetékmentes. Az Sz.-i Földhivatal a felperesek tulajdonjogát a fenti szerzések alapján vétel jogcímén bejegyezte.
Ezt követően a polgármesteri hivatal megyei illetékhivatala az L r. felperes által vásárolt ingatlan forgalmi értékét 12 855 000 Ft-ban állapította meg, ennek megfelelően a határozattal a felperes terhére l 030 400 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, a II. r. felperes által vásárolt ingatlan forgalmi értékét 10 600 000 Ft-ban állapította meg, s ennek megfelelően a határozatával a II. r. felperes terhére 850 000 visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, a III. r. felperes által vásárolt ingatlan forgalmi értékét 30 000 000 Ft-ban állapította meg, s ennek megfelelően a határozatával a III. r. felperes terhére 2 402 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával a felperesi fellebbezéseket elutasította, és az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az 1990. évi XCIII. tv 26. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett illetékmentesség a felpereseket nem illeti meg, tekintettel arra, hogy az ingatlanok tulajdonjogát vétel jogcímén szerezték.
A felperesek az alperesi határozat ellen keresetet terjesztettek elő, a bíróság a pereket a Pp. 149. §-ának (2) bekezdése alapján egyesítette, tekintettel arra, hogy a perek tárgya egymással összefügg.
A felperesek kereseti kérelmükben az alperesi határozat megváltoztatását kérték, annak megállapítása mellett, hogy illetékfizetési kötelezettség őket nem terheli. Hivatkoztak arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv 26. §-a (1) bekezdésének h) pontja a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól mentesíti a szerződő felet, ha az a vagyonát a gazdálkodó szervezet szervezeti átalakulása folytán szerezte meg. Márpedig álláspontjuk szerint a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a felperesi gazdasági társaságok az eladó, mint gazdálkodó szervezet szervezeti átalakítása folytán jöttek lére, így jogszerűen megilleti őket az 1990. évi XCIII. tv 26. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott illetékmentesség.
Az alperesi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult a közigazgatási határozatban foglaltakkal egyezően.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasított.
A bíróságnak a perbeli esetben jogkérdésben kellett állást foglalnia, arról kellett döntenie, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv 26. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott illetékmentesség a felpereseket megilleti-e. A hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gazdálkodó szerv szervezeti átalakulásában bekövetkezett vagyonszerzés, ideértve a szövetkezetek egyesítésével, szövetkezet szétválásával, a szövetkezeti tagságai részének más szövetkezetbe beolvadásával összefüggő vagyonszerzést is.
A bíróságnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a felperesek által történt vagyonszerzés a k.-i mgtsz átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés volt-e vagy sem.
A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá, vagy résztársasággá történő átalakulásának módjáról a szövetkezetről szóló 1992. évi I. tv ad iránymutatást. Ez a jogszabály határozza meg pontosan, hogy a szövetkezet átalakulása során milyen eljárási módot köteles követni. Márpedig a csatolt társasági szerződésekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperesi gazdasági társaságok nem a k.-i mgtsz átalakulása folytán keletkeztek, a felperesi gazdasági társaságok az 1988. évi VI. tv alapján jöttek létre, ezekben a gazdasági társaságokban a k.-i mgtsz tagként vett részt. Márpedig a bíróság megítélése szerint a felperes által hivatkozott jogszabályhely a gazdálkodó szerv szervezeti átalakulásában bekövetkező vagyonszerzését támogatja illetékmentességgel. A perbeli esetben a k.-i mgtsz szervezeti átalakulásáról nem beszélhetünk, így ekként bekövetkezett vagyonszerzésről sincs szó.
A becsatolt okiratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperesi gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek a k.-i mgtsz-szel, s a földhivatal is ezen a jogcímen jegyezte be a tulajdonosváltozást így tehát a felperesek kötelesek az Itv. 18. §-ában meghatározott visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint teljes mértékben téves az a fellebbezési hivatkozás, hogy 182/1993. (XII. 30.) Korm. sz. rendelet 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapozná meg az Étv. 26. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak alkalmazásának a lehetőségét. Az illetéktörvény hivatkozott rendelkezése teljes mértékben egyértelmű, a felperesek által a fellebbezésben megjelölt Korm. sz. rendelet pedig az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály, amelynek hivatkozott rendelkezése szerint a felperesek kamattámogatásban részesülhettek, de ez nem jelenti az illetéktörvény kiterjesztő értelmezésének a lehetőségét.
(Baranya Megyei Bíróság 2.Pf.20.126/1996. sz.)