adozona.hu
AVI 1996.7.94
AVI 1996.7.94
A vámbiztosítékként nyújtott készfizető kezességre vonatkozó szerződést önmagában nem teszi semmissé az, hogy a címzett nem létező gazdasági társaság [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. rend. 6. § (1), (2), (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy a perbeli áru után vámbiztosítékot kellett nyújtani. Az adott esetben a vámbiztosíték a felperes készfizető kezessége volt. A felperes rendelkezett a kezességi nyilatkozathoz szükséges engedéllyel és a kezesi nyilatkozata az előírásoknak megfelelt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása értelmében nem fogadható el a felperes azon álláspontja, hogy miután az áru címzettje egy nem létező társaság, ezért a készf...
AVI 1996.7.94 A vámbiztosítékként nyújtott készfizető kezességre vonatkozó szerződést önmagában nem teszi semmissé az, hogy a címzett nem létező gazdasági társaság [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. rend. 6. § (1), (2), (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy a perbeli áru után vámbiztosítékot kellett nyújtani. Az adott esetben a vámbiztosíték a felperes készfizető kezessége volt. A felperes rendelkezett a kezességi nyilatkozathoz szükséges engedéllyel és a kezesi nyilatkozata az előírásoknak megfelelt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása értelmében nem fogadható el a felperes azon álláspontja, hogy miután az áru címzettje egy nem létező társaság, ezért a készfizetési kezesi nyilatkozata semmisnek tekintendő. A felperes ellenszolgáltatás ellenében nyújtott kezességet, így e tevékenység természetes eleme a kockázat az elsőfokú bíróság álláspontja szerint. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett nem lelhető fel, úgy a tartozásáért a készfizető kezes köteles helytállni.Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás utalt arra, hogy a vámbiztosítékként szolgáló készfizető kezesség célja, hogy a vámbevételek az állami költségvetésbe befolyjanak. A készfizető kezesi nyilatkozat aláírásával közigazgatási jogviszony jött létre a felperes és a vámszervek között, különös tekintettel arra is, hogy a készfizető kezes a vámárut terhelő vámtartozásáért egyetemleges felelősséggel tartozik. Az ítélet értelmében a kezesi szerződés érvényességére vagy érvénytelenségére a Ptk. rendelkezései nem irányadóak.
Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és indítványozta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem utal a Ptk. 272. és 273. §-ában írt szabályokra, amelyekből felperesi álláspont szerint az következik, hogy a kezesség legjellemzőbb tulajdonsága a járulékosság, amely abban is megnyilvánul, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. Mivel a címzett kft. nem létezik, felperesi vélemény szerint a szerződés semmisnek tekintendő. A felülvizsgálati kérelem értelmében a vámhatóság akkor járt volna el helyesen, ha nyomozást rendel el az ügyben, és annak befejezéseként határozattal állapítja meg a jogellenes forgalomba hozatal tényét. A felperes is helyesli azt a törekvést, hogy az állami bevételek beszedését biztosítani kell, azonban ez a felülvizsgálati kérelem szerint nem jelentheti azt, hogy a vám- és pénzügyőrség hivatali kötelezettségének ne tegyen eleget. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a közvetlenül felügyelet alatt nem tartott vámáru után járó vám és vámmal együtt fizetendő adó, illetékek és díjak együttes összegének erejéig vámbiztosítékot kell nyújtani. A (2) bekezdés szerint vámbiztosíték készpénz vagy a harmadik személy készfizető kezessége lehet. A (4) bekezdése alapján külkereskedelmi áruforgalomban kezességi nyilatkozat csak pénzintézettől, illetve az országos parancsnokság általános engedélyével rendelkező személytől fogadható el. Az (5) bekezdés részletezi a kezességi nyilatkozat tartalmi elemeit.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperes készfizető kezességgel kapcsolatos álláspontja helytelen. Az a tény, hogy a címzett nem létező gazdasági társaság, a készfizető kezességre vonatkozó szerződést önmagában nem teszi semmisség. A felperes a készfizető kezesség vállalásakor vállalta az ezzel járó kockázatot is, ezért készfizető kezesként köteles helytállni. A készfizető kezesség fennáll akkor is, ha a címzett nem létező cég, mivel a vámbiztosítékként nyújtandó készfizető kezességre vonatkozó szabályok eltérnek a Ptk. kezességre vonatkozó rendelkezéseitől. A vámbiztosítékként nyújtandó készfizető kezesség tényleges célja a vám és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek megfizetése az állam részére.
Helyesen utalt a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a készfizető kezesi nyilatkozat aláírásával érvényes közigazgatási jogviszony jött létre a felperes és a vámszervek között. A felperes által adott készfizető kezesi nyilatkozat a jogszabály idézett rendelkezéseinek megfelelt, így azt érvényesnek tekinteni. Valóban a készfizető kezes kockázatának körébe tartozik, ha a vámáru címzettje nem létező társaság. E tény konzekvenciáit nyilvánvalóan nem viselheti a vámhatóság, és ismételten utalni kell arra, hogy a jogintézmény tényleges célja, hogy a vám az állami költségvetésbe minden körülmények között befolyjon.
A felülvizsgálati kérelem Polgári Törvénykönyvre alapított jogi érvei tehát nem foghatnak helyt, így nincs ok a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére.
(Legf. Bír. Kfv. I. 27.470/1995. sz.)