adozona.hu
AVI 1996.7.91
AVI 1996.7.91
Az adóhatóság köteles a jegyzőkönyvben a tényállás megállapítása szempontjából lényeges körülményeket rögzíteni. Ennek elmaradása esetén szankció alkalmazására nincs jogszerű lehetőség [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993 óta zöldségkereskedést vezető egyéni vállalkozó. Kereskedelmi tevékenységét részben piacon történő szabadtéri árusítással, illetve az Sz. K. u. 23. sz. alatt bérelt üzlethelyiségben folytatja.
A felperesnél az APEH igazgatósága, mint elsőfokú adóhatóság 1995. június 27-én próbavásárlás keretében nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte. A revizorok a próbavásárlást a megjelölt napon 8 óra 53 perckor folytatták le. Az üzletben a kiszolgálást a felperes alkalmazottja ...
AVI 1996.7.91 Az adóhatóság köteles a jegyzőkönyvben a tényállás megállapítása szempontjából lényeges körülményeket rögzíteni. Ennek elmaradása esetén szankció alkalmazására nincs jogszerű lehetőség [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
A felperes 1993 óta zöldségkereskedést vezető egyéni vállalkozó. Kereskedelmi tevékenységét részben piacon történő szabadtéri árusítással, illetve az Sz. K. u. 23. sz. alatt bérelt üzlethelyiségben folytatja.A felperesnél az APEH igazgatósága, mint elsőfokú adóhatóság 1995. június 27-én próbavásárlás keretében nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte. A revizorok a próbavásárlást a megjelölt napon 8 óra 53 perckor folytatták le. Az üzletben a kiszolgálást a felperes alkalmazottja végezte, aki a vásárolt 100 Ft-os tételről kézi nyugtát állított ki és azt adta át az ellenőröknek. A revizorok a próbavásárlásról felvett jegyzőkönyvben rögzítették a pénztárgéppel teljesíthető nyugtaadási kötelezettség elmaradását megállapítva ezzel felperes mulasztását. A jegyzőkönyvben alkalmazotti észrevétel rögzítésre nem került, az aláírás után a jegyzőkönyv egy példányát felperes alkalmazottja, Sz. Pálné átvette.
A jegyzőkönyvre a felperes észrevételt nem tett, ezt követően került kiadásra a 170 000 Ft mulasztási bírságot megállapító határozat. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a felperes az ellenőrzés során a nyugtaadási kötelezettségét nem teljesítette, mert azon adóalanyok körébe tartozik, akik nyugtaadási kötelezettségüknek a 6/1993. (II. 9.) PM sz. rendelet rendelkezése szerint csak a pénztárgéppel tehetnek eleget. A bírság mértékének megállapításánál súlyosító körülményként értékelendő az, hogy a felperes harmadik alkalommal szegte meg ez irányú kötelezettségét annak ellenére, hogy ez az egyik legsúlyosabb mulasztás, mivel a nyugta fontos alapbizonylat, a fizetendő adó megállapításának alapjául szolgál. Súlyosító tényezőként minősül az, hogy az üzletben pénztárgép nem volt, a nyugtaadás feltételei hiányoztak.
A fenti számú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt előadva, hogy az üzletben pénztárgépet működtet, amely a próbavásárlás idején meghibásodása következtében a szervizbe került beszállításra.
Az alperesi másodfokú adóhatóság a fellebbezést elutasítva az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozatban kifejtésre került, hogy a felperes kifogása, miszerint az alkalmazott azért kézi nyugtával teljesítette a nyugtaadást, mert a pénztárgép meghibásodott, elfogadni nem lehet, mivel az alkalmazott úgy írta alá a jegyzőkönyvet, hogy nem élt az észrevételezési jogosultságával. Az adózó sem észrevételezte a jegyzőkönyvi megállapításokat, mivel a próbavásárláskor jelen sem volt és észrevételezésre biztosított 8 napos határidőn belül sem élt ezzel a jogával.
A felperes keresetében törvénysértőnek tartotta a mulasztási bírság kiszabását, előadva, hogy alkalmazottja nyugtaadási kötelezettségét azért kézi nyugta adásával teljesítette, mert az ellenőrzés napjának reggelén a pénztárgép meghibásodott, melyet azonnal az L Kft. helyi szervizébe szállított, ahol a javítást rögtön el is végezték.
Állítása szerint az üzletben jelen lévő alkalmazott hivatkozott arra, hogy a pénztárgépet reggel el kellett vinni a szervizbe és az javítás alatt áll. A felperes állítása szerint jogszabálysértést nem követett el, mivel a 6/1993. (II. 9.) PM sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénztárgép meghibásodását azonnal bejelentette, annak tényét a gépnaplóban rögzítette. A pénztárgép kijavításáig az áfa-tv szerinti nyugtával teljesítette nyugtaadási kötelezettségét, ezért mulasztási bírság kiszabása mulasztás hiányában törvénysértő.
Az alperes ellenkérelmében a határozatának törvényességét fenntartva kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratanyagból, illetve a revizorok nyilatkozatából megállapítható, hogy az ellenőrzés nem a felperes által előadottak szerint történt. Az alkalmazott az ellenőrzéskor nem közölte az ellenőrökkel, hogy a gép rossz, ezért arra utólag már nem hivatkozhat.
Azt, hogy az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv a valós tényállást tartalmazza, bizonyítja a fellebbezési eljárás során beszerzett revizori nyilatkozat is, miszerint a pénztárgép meghibásodása az ellenőrzés időtartama alatt szóba sem került, az alkalmazott kérdésre azt nyilatkozta, hogy a felperes a pénztárgépet a szarvasi piac területén lévő árusító helyére vitte használat céljából. Az a tény, miszerint az eljáró alkalmazott a revizorok részére a próbavásárláskor kézi nyugtát adott annak ellenére, hogy az üzletben a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel kell teljesíteni, bizonyított, ezért a felperes az áfa-tv 74. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott 6/1993. (II. 9.) PM sz. rendelet melléklete szerinti kötelezettségét megszegve a mulasztási bírság megfizetésére köteles.
A bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte.
Az indokolás szerint az eljáró revizorok az ellenőrzéskor megsértették az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv (továbbiakban: Art.) 51. §-ának (4) bekezdésében
előírt kötelezettségüket azáltal, hogy a jegyzőkönyvben nem került rögzítésre a tényállás megállapítása szempontjából az a lényeges körülmény, hogy az üzletben a felperes üzemeltet-e pénztárgépet és ha igen, a próbavásárláskor az milyen okból nincs a helyén. A bíróság álláspontja szerint ezt a hiányt a revizorok utólagos - alperes által beszerzett - nyilatkozataik, illetve a tárgyaláson tett tanúvallomásaik sem pótolhatják. Abban az esetben, ha a revizorok állításaiknak megfelelően a kiszolgálást végző alkalmazottat az ellenőrzéskor nyilatkoztatták arra nézve, hogy miért nem pénztárgéppel tett eleget nyugtaadási kötelezettségének, az alkalmazottnak a feltett kérdésre adott válaszát a jegyzőkönyvben mindenképpen rögzíteniük kellett volna annak érdekében, hogy a mulasztás tényét a jegyzőkönyv egyértelműen tanúsíthassa. Amennyiben erre a felvett jegyzőkönyv nem alkalmas, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása nem kétséget kizáró módon bizonyított, szankció alkalmazására sem kerülhet sor.
A tanúként kihallgatott Sz. Pálné alkalmazott tanúvallomásában előadta, hogy az üzlet nyitásakor pénztárgépet használt, amely rövid idő belül használhatatlanná vált, mivel egy szódásüveg felrobbanása miatt a pénztárgépbe víz került. A felperes a pénztárgépet a gépnaplóval együtt a közeli I. Kft. szervizbe szállította javítás végett. Ezen állítások valóságát bizonyította a felperes által becsatolt gépnaplóba eszközölt bejegyzés is, melyet a javítást végző L. P. Erzsébet tanúvallomása is és a szerviz által kiállított megrendelőlap tartalma is megerősített.
A felperes továbbá annak igazolására, hogy a próbavásárlás napján a nyitást követően a pénztárgépet használta, az elszállítás előtt de. 7. óra 46 perckor elvégzett "X" zárásról készült blokkal igazolta.
A felperes azon állítását, miszerint a hibásodást követően a pénztárgépet azonnal a szervizbe szállította, M. József és L. P. Erzsébet tanúvallomásai kétséget kizáró módon bizonyították.
Tévesen hivatkozik az alperes arra, hogy a tanúvallomások alapján arra lehet következtetni, hogy a pénztárgép a próbavásárlás idején üzemképes volt, a felperesnek a pénztárgéppel 8 óra 45 percre vissza kellett volna érkeznie üzletébe, mivel a 6/1993. (II. 9.) PM sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése nem írja elő, ha a javítás meghatározott időnél többet vesz igénybe, akkor az adóalany ezt követően kézi nyugtával már nem tehet eleget nyugtakibocsátási kötelezettségének. A jogszabály továbbá nem szab határidőt arra nézve sem, hogy a gépet a javítást követően hány órán belül kell üzembe helyezni. A bíróság álláspontja szerint a javítást követően a pénztárgép üzembe helyezésének a lehető legrövidebb időn belül meg kell történnie.
A fenti kötelezettség elmulasztása a felperes esetében nem állapítható meg, mindössze azért, mert a javítás és a be- és kiszállítás utólag vélelmezett időintervalluma, valamint a próbavásárlás időpontja között 5-10 perc eltérés mutatkozik. Az alperes a perben ezt a felperesi álláspontot lényegében nem vitatta, megállapítása szerint a felperes mulasztást követett el, hogy az ellenőrzéskor, illetve az észrevételre nyitva álló határidőben a gép meghibásodását az adóhatóság felé nem jelezte, erre már csak fellebbezésében hivatkozott. A jegyzőkönyv azonban nem alkalmas annak tanúsítására, hogy a felperesi alkalmazott az ellenőrzéskor észrevételezte-e a gép meghibásodását, mivel a pénztárgéppel kapcsolatosan semmilyen megállapítás a revizorok által nem került rögzítésre.
Abban az esetben is, ha az alkalmazott a pénztárgépnek javításra történő elszállítását nem közölte a revizorokkal, az még nem mentesíti az adóhatóságot a tényállás szempontjából lényeges körülmények felderítése alól, s a jegyzőkönyv felvételénél az államigazgatásról szóló módosított 1957. évi IV. tv 17. §-ának (2) bekezdésében írtak betartása alól. Az Áe.</a> felhívott szakasza ugyanis kimondja, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell többek között az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
A bíróság osztotta a felperesi álláspontot a tekintetben, hogy a revizorok az Art. 51. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül hagyták, amikor a jegyzőkönyvben nem rögzítették azt, hogy a pénztárgép a próbavásárláskor miért nincs az üzletben annak ellenére, hogy ez a tényállás szempontjából a legfontosabb körülmény volt.
Az alperes ezek után eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy a nyugtaadási kötelezettség felperes részéről elmaradt, mivel a pénztárgépet a piaci árusításához használta. Azt a tényt, hogy a felperes üzletében pénztárgépet működtetett a próbavásárlás napján, M. József tanúvallomása igazolta, aki látta, hogy a felperes az üzletéből hozta ki a pénztárgépet, amely hibás volt, így kérésére ő szállította el a felperest az I. Kft. szervizbe.
A 6/1993. (II. 9.) PM sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint a pénztárgép meghibásodását az üzembe helyező szerviznek azonnal be kell jelenteni és annak tényét a gépnaplóban rögzíteni. A meghibásodást követően a kijavításig, illetve áramszünet esetén az áfáról szóló törvény szerinti nyugtával kell a nyugtaadási kötelezettséget teljesítem.
A fenti tényállás alapján megállapítható, hogy a felperes a fenti rendelkezéseknek eleget tett és a kézi nyugta kibocsátásával az áfa-tv 70. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Mindezek alapján a bíróság úgy találta, hogy a felperes bizonyítottan mulasztást nem követett el, ezért alperes részéről a mulasztási bírság törvénysértően került kiszabásra.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P.20.110/1996. sz.)