adozona.hu
AVI 1996.6.83
AVI 1996.6.83
A jövedéki terméket származási igazolás nélkül birtokában tartó személy a jövedéki törvény hatálya alá tartozik [1993. évi LVIII. tv 4. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal az 1994. március 17-én kelt határozatával, (kiegészített határozatával) megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 1 535 200 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, a birtokában levő 1010 liter tiszta szeszt lefoglalta és annak elkobzását rendelte el.
A határozat indoklásában foglaltak szerinti a jövedéki alanynak minősülő felperes 1994. március 14-én úgy szállította a tulajdonát képező kisteher-gépkocsiban a 1010 liter tiszta szeszt, hogy ann...
A határozat indoklásában foglaltak szerinti a jövedéki alanynak minősülő felperes 1994. március 14-én úgy szállította a tulajdonát képező kisteher-gépkocsiban a 1010 liter tiszta szeszt, hogy annak származását, adózott voltát igazolni nem tudta, szállítási bizonylattal nem rendelkezett.
Az alperes 1994. május 6-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálat keretében történő megváltoztatását, a jövedéki bírság kiszabásának mellőzését, a foglalás feloldását és az alperes költségekben való marasztalását kérte. Állította, hogy az alperes határozata törvénysértő, mert nem került bizonyításra, hogy a szeszt a felperes engedély nélkül forgalomba hozta volna. Ilyen feltétel fennálltának hiányában pedig a szesz adózott voltát a felperesnek igazolnia nem kellett, ezért az nem minősíthető jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek, bírság kiszabásának és elkobzásnak helye nincs.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatva a felperessel szemben kiszabott jövedéki bírság összegét 50 000 Ft-ra mérsékelte, egyben az elkobzást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltak szerint iratellenes és jogszabálysértő a felperes terhére róni és tényállásként megállapítani a szesz megvásárlását és forgalomba hozatalát, így - törvényi tényállás hiányában - a felperes által szállított szesz nem minősül elvont jövedéki terméknek, ezért a felperessel szemben a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jvt.) 69. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján csak 50 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki, elkobzásnak azonban nincs helye.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bírság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes által a kiegészített alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetésre jutott amikor úgy találta, hogy a rendelkezésre álló adatok a tényállás tisztázásához nem elegendők. Az ítélet ugyanis nem tartalmazza, hogy a határozat meghozatalához szükséges körben mennyiben tisztázatlan a közigazgatási határozat. Ugyanakkor a jövedéki engedéllyel rendelkező felperesnek tudnia kellett, hogy a birtokába került jövedéki terméket a jövedéki ellenőrzés alól feltehetően elvonták, ennek ellenére származási bizonyítvány nélkül szállításra átvette, ugyanakkor a szesz adózott voltát, származását bizonyítani nem tudta. A bírság kiszabására, az elkobzás elrendelésére tehát jogszerűen került sor.
A másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet hatályában való fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérve. Állítása szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a megállapított tényállásból arra, hogy törvényi tényállás hiányában a Jvt. 67. §-ának b) pontja szerint a felperes által szállított szesz nem minősül a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek, így a jogkövetkezmények sem alkalmazhatók.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a Jvt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint a törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül a finomított szesz.
A Jvt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozik az is, aki olyan jövedéki terméket vesz át, vásárol meg, tart birtokban, amelyről tudja, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kell, hogy azt a jövedéki ellenőrzés alól elvonták.
Ezen törvényi rendelkezésekre figyelemmel az 1010 liter tiszta szeszt mindenféle okirat vagy származási igazolás nélkül birtokában tartó felperes a törvény hatálya alá tartozik, a jövedéki tevékenység alanyának minősül.
A felperes birtokában az ellenőrzéskor talált jövedéki termék a gyártási folyamat utáni raktározásból kikerült, így forgalomba hozott jövedéki terméknek minősül, melynek adózott voltát a Jvt. 67. §-ának b) pontjában foglaltak szerint a felperes bizonyítani nem tudta, ezért az elvont jövedéki terméknek minősül, utána a vámhivatal a Jvt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint jövedéki bírságot vet ki.
A megtalált, elvont terméket a vámhivatalnak el kell koboznia [Jvt. 68. § (1) bekezdés] és annak megsemmisítését el kell rendelnie. [Jvt. 68. § (4) bek.].
A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy az alperes határozata nem sértette meg a Jvt. rendelkezéseit amikor helybenhagyta a felperest jövedéki bírsággal sújtó és a lefoglalt tiszta szesz elkobzását elrendelő kiegészített elsőfokú határozatot, ugyanakkor helyesen járt el a másodfokú bíróság is, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett alaptalan keresetet elutasította.
(Legf. Bír. Kfv.II.27.904/1995. sz.)