adozona.hu
AVI 1996.6.82
AVI 1996.6.82
I. Nem támadható a jogerős ítélet eredményesen akkor, ha a felülvizsgálati kérelemben a bizonyítékok okszerű mérlegelését vitatják [Pp. 270. § (1) bek.]. II. A perben az elsőfokú vámhatóság nem szerepelhet alperesként [Pp. 327. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes által eredetileg fagyállóként behozott "OCOT 8" elnevezésű folyadékot szakértői vélemény szerint a vámhatóságok faecetnek minősítették, és az eredetileg fagyállóra megállapított vámtarifát emiatt a felperesre terhesebben módosították. A felperes a közigazgatási határozatot keresettel támadta. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás alapján megállapította, hogy a közigazgatási határozat megalapozott és törvényes, a ...
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megsértette a Pp. 3. §-át, továbbá 163. §-át, így a bíróság felperes terhére megalapozatlan ítéletet hozott.
A II. r. alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Jogszabálysértőnek tekinthető a megalapozatlan ítélet is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetve okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás, ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata eredményes nem lehet, felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Az ügy tényállását tekintve a közigazgatási eljárásban hozott vámhatározatot megerősítette a bírósági eljárás során kirendelt szakértő véleménye, minden további bizonyítás felvétele indokolatlan lett volna, hiszen a felperes már az elsőfokú eljárás során sem tudott olyan anyagot produkálni tényállításának igazolására, amelynek eredetiségéhez ne fért volna kétség. Az eljárt bíróságok mérlegelése tehát a rendelkezésre álló és a kiegészített bizonyítékok alapján nem volt logikátlan, illetőleg iratellenes, az ítéleteikben a bizonyítékok mikénti értékelését kellően indokolták.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, hogy az elsőfokú vámszerv a Pp. 327. §-a (2) bekezdésének egyértelmű rendelkezése ellenére alperesként szerepel a perben, ez azonban a perben hozott ítélet érdemi helytállóságát nem érinti és a felülvizsgálati eljárás során ennek a kérelem tartalmára tekintettel relevanciája sem volt.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.283/1995. sz.)