adozona.hu
AVI 1996.6.80
AVI 1996.6.80
Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1990. évi XCI. tv 74. § (9) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság 1993. március 22-én, augusztus 23-án és szeptember 21-én végzett nyugtaadási ellenőrzést a felperes által üzemeltetett étteremben. A március 22-ei ellenőrzéskor a felperes nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, míg a másik két ellenőrzés alkalmával a felperes nyugtaadási kötelezettségének eleget tett. A jegyzőkönyvek rögzítették, hogy a felperes típusjóváhagyott pénztárgéppel rendelkezik, amelynek kezelése előírásszerű.
Az APEH megyei igazgatósága 1993. november 18-án i...
Az APEH megyei igazgatósága 1993. november 18-án ismételten ellenőrizte a nyugtaadási kötelezettség teljesítését és az ellenőrzés során olyan nyugtát kapott, amelynek fejrésze hiányzott, a gép az adózó nevét, címét és adószámát nem nyomtatta rá a nyugtaszalagra. Ugyanakkor a vásárolt tételek a nyugtán szerepeltek.
Az APEH megyei igazgatósága 1993. december 16-án kelt határozatában a felperest 35 000 Ft mulasztási bírsággal sújtott, hivatkozással arra, hogy a nyugtaadási kötelezettségének formailag ugyan eleget tett, de az általa kibocsátott nyugta nem felel meg az áfa-törvényben előírt tartalmi követelményeknek, mert nem tartalmazta az adózó nevét, címét, adószámát.
A fellebbezés folytán eljárt APEH hatósági főosztály megyei hatósági osztálya 1994. február 14-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperesek a kereset elutasítására tettek indítványt.
A bíróság által meghallgatott N. István eseti szakértő elmondta, hogy valószínűsíthetően a nyugta levágásánál keletkező vékony nyugtaszalagcsík kerülhetett az írófej alá, ezért a nyugta fejrészét a gép erre nyomtathatta a nyugta helyett. Elmondta továbbá, hogy a beütött tétel ugyanakkor a gép memóriájába teljes bizonyossággal bekerült, és az aznapi forgalom összesített adatai hét évre visszamenőleg -tehát ma is - visszakereshetők.
A városi bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte.
Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja szerint mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása, a nyugta kibocsátásának felmentés hiányában történő elmulasztása esetén.
A 74. § (9) bekezdése kimondja, hogy nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A mulasztási bírság a 73. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával mérsékelhető.
Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontja szerint e törvény alkalmazásában nyugta: az MSZ 16133-90. számú szabvány szerinti nyugtatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyugta sorszáma,
b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító,
c) a nyugta kibocsátásának kelte,
d) fizetendő összeg.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 86. íjának (1) bekezdése szerint az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatot a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
Az Art. fent idézett 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja szerint mulasztási bírságot akkor lehet kiszabni, ha az adózó elmulasztja a nyugta kibocsátását. Az adóhatóság álláspontja szerint ez a tényállás valósul meg abban az esetben is, ha a kötelezően előírt adatokat a kibocsátott nyugta nem tartalmazza teljes körűen. A felperes ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nyugta kibocsátása a hiányos adattartalom ellenére megtörtént.
A bíróság álláspontja szerint a mulasztási bírság kiszabását megalapozó törvényi tényállás nem valósult meg. A nyugtaadás funkciója ugyanis az, hogy a bevételek nyilvántartásra kerüljenek, és így kizárható legyen a bevétel eltitkolása. A nyilvántartásba vétel természetesen akkor ellenőrizhető, ha arról a vásárló is kap egy nyugtapéldányt. Ebben az esetben ez is megtörtént. A nyugta fejrészének hiánya a szakértő valószínűsítése szerint átmeneti műszaki hiba, tehát olyan körülmény, amelyet a felperes eljárása nem befolyásolhatott. Ezért összességében a bíróság álláspontja szerint a felperes úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, vele szemben mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
A bíróság megjegyezte, hogy a nyugta időközbeni elhalványulása ebben az eljárásban nem értékelhető, legfeljebb az iratmegőrzési kötelezettség körében vizsgálható.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, és érdemben helyes döntést hozott.
A másodfokú bíróság egyetértett azzal az alperesi állásponttal, hogy amennyiben a bizonylat az adózó adóigazgatási azonosítására vonatkozó adatokat nem tartalmazza, úgy a kibocsátott bizonylat nem tekinthető nyugtának, így emiatt megállapítható a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása. Az említett adatok nélkül ugyanis a bizonylat nem felel meg az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontjában foglalt fogalomnak (adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat).
Az elsőfokú bíróság azonban az eseti szakértő véleményét és a perben rendelkezésre álló egyéb adatokat együttesen értékelve okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a perbeli esetben mulasztási bírság kiszabásának nem volt helye.
A nyugtaadásra szolgáló pénztárgépet az ellenőrzési jegyzőkönyv szerint 1992. július 9-én helyezték üzembe. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek szerint a mulasztási bírság kiszabását maga után vonó 1993. november 18-i ellenőrzést megelőzően az adóhatóság 1993. augusztus 23-án és szeptember 21-én is ellenőrizte a nyugtaadási kötelezettség teljesítését az alperes által vezetett vendéglátó-egységben, s mindkét esetben gépi nyugtát kaptak az ellenőrök, a nyugta tartalma miatt kifogást nem emeltek. Helytálló erre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a nyugta fejrészének hiányát a pénztárgép átmeneti műszaki hibája, tehát olyan körülmény okozta, amelyet a felperes (illetve alkalmazottja) eljárása nem befolyásolhatott. Ebből következően a felperes úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így az Art. 74. §-ának (9) bekezdése értelmében nincs helye mulasztási bírság kiszabásának. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az adott helyzetben általában elvárható eljárást az sem kérdőjelezi meg, hogy a nyugtát az ellenőröknek átadó alkalmazott az átadáskor nem észlelte, hogy a bizonylatról a kifogásolt adatok hiányoznak.
(Zala Megyei Bíróság 3.Kpf.21.409/1995. sz.)