adozona.hu
AVI 1996.6.78
AVI 1996.6.78
Ha az adózó az állóeszközt nem a jogszabályban meghatározott célra használta, az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie [1988. évi IX. tv 15. § (1) bek. g) pont; 39/1987. (X. 12.) MT r. 11. § (2) bek. a), pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság 1991. és 1992. évekre a költségvetési kapcsolatokra kiterjedő ellenőrzést végzett, majd 1993. május 28-án kelt határozatával a felperes terhére 1991. évre 20 618 000 Ft adóhiánynak minősülő vállalkozási nyereségadó-különbözetet állapított meg és a felperest ezen adóhiány, valamint 10 309 000 Ft bírság és 10 208 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felperes 20 618 000 Ft vállalkozási nyereségadó-kedvezményt jogosulatlanul ve...
AVI 1996.6.78 Ha az adózó az állóeszközt nem a jogszabályban meghatározott célra használta, az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie [1988. évi IX. tv 15. § (1) bek. g) pont; 39/1987. (X. 12.) MT r. 11. § (2) bek. a), pont].
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság 1991. és 1992. évekre a költségvetési kapcsolatokra kiterjedő ellenőrzést végzett, majd 1993. május 28-án kelt határozatával a felperes terhére 1991. évre 20 618 000 Ft adóhiánynak minősülő vállalkozási nyereségadó-különbözetet állapított meg és a felperest ezen adóhiány, valamint 10 309 000 Ft bírság és 10 208 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felperes 20 618 000 Ft vállalkozási nyereségadó-kedvezményt jogosulatlanul vett igénybe, amikor az általa megvásárolt cukorcsomagoló gépet az 1991. május 24-én kelt szerződés alapján az Sz. Cukorgyár részére lízingbe adta, majd pedig a gép aktivált értékének 20%-át nyereségadó-kedvezményként igénybe vette, holott a kedvezmény igénybevételére jogosító tevékenységet nem végzett.A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes 1993. július 15-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálat keretében történő hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy az adóhiányt az alperes az irányadó jogszabályi rendelkezések helytelen értelmezésével állapította meg, mert - adott esetben - a jogalkotó által adókedvezménnyel biztosított cél megvalósult, a felperesi beruházásban aktivált géppel ténylegesen az adókedvezményben részesített termelő tevékenység folyt. Sérelmezte a felperes azt is, hogy az alperes részéről a maximális mértékű bírság és késedelmi pótlék megállapítására került sor, az alperes nem tett eleget a méltányos eljárás követelményének.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettek szerint az alperes jogszerűen eljárva hozta meg határozatát, mert a felperes az adókedvezmény igénybevételére nem volt jogosult, ugyanis a jogalkotó csak egyes konkrét tevékenységeket végző adóalanyokat kívánt adókedvezményben részesíteni beruházásaik esetén. A felperes pedig a beszerzett gépet nem a kedvezményre alapot adó tevékenységi körben hasznosította, hanem lízingbe adta a lízingbevevőnek, aki a tényleges hasznosítást végezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a keresetnek helyt adó másodfokú határozat hozatalát kérve.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését részben megalapozottnak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperesi határozat adóbírságra és késedelmi pótlékra vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új eljárásra kötelezte.
A másodfokú ítéletben foglaltak szerint az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem a 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 1. számú mellékletének 1/B pontjába meghatározott célra hasznosította az általa aktivált állóeszközt, mert a csomagológépet nem az élelmiszeriparban hasznosította, hanem lízingbe adás útján. Erre figyelemmel pedig az igénybe vett adókedvezményt vissza kell téríteni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogalkotó csak azt kívánta adókedvezménnyel támogatni, aki a beruházást maga hasznosítja. Az adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében a másodfokú bíróság az alperesi határozat jogszabálysértő voltát megállapíthatónak találta, mert a határozat a mérsékléshez szükséges tényállási elemeket nem tartalmazza, a hatóság a mérlegelés indokait nem rögzítette.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatása és az alperesi határozat teljes egészében történő hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az adókedvezménnyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket helytelenül értelmezte, és így anyagi jogi kérdésekben helytelen következtetésre jutott. Ugyancsak helytelenül járt el, amikor az adókedvezmény igénybevételének és visszafizetésének rendjéről szóló jogszabályokat nem bontotta külön, ezért figyelmen kívül hagyta, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházó az esetben is, ha a beruházást nem maga hasznosítja. A felperes véleménye szerint a 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 11. §-a (2) bekezdése a) pontjának szövegezéséből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az igénybe vett adókedvezményt elveszti az, aki nem maga hasznosítja az állóeszközt a jogszabályban meghatározott célra, mert a jogszabály nem köti ki, hogy a hasznosításnak a beruházó által történő használatban és hasznok szedésében kell kimerülnie. Mint tulajdonos azt jogszerűen átengedhette adott esetben a lízingbevevőnek. Állította a felperes, hogy a másodfokú bíróság által is alkalmazott 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 11. §-ának (2) bekezdése alkotmányellenes, mert az állami pénzügyekről szóló törvény nem hatalmazhatta fel a kormányt arra, hogy az igénybe vett adókedvezmény elvesztésének feltételeit minisztertanácsi rendeletben határozza meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét pedig hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül.
Ezen jogszabályi rendelkezésre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak a másodfokú ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem állt módjában felülvizsgálni.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság az 1991. évben hatályban volt alábbi jogszabályi rendelkezésekre volt figyelemmel:
A vállalkozási nyereségadóról szóló - többször módosított - 1988. évi IX. törvény 15. §-a (1) bekezdésének g) pontja kimondta, hogy a 9. számú mellékletben meghatározott mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg az egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beruházást megvalósító adóalanyt. Ezzel összhangban a 9. számú melléklet 8. pontja úgy rendelkezett, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenységhez kötődő beruházások adókedvezményeként az adóalany a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági termelési célt, valamint az élelmiszer-ipari tevékenység csomagolásfejlesztési és technológiai tárolási célt szolgáló beruházásaihoz a tényleges bekerülési költség 20%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe. Kimondta a törvény 29. §-ának h) pontjában azt is, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházó (aki a beruházást aktiválni fogja).
A mezőgazdasági tevékenységek egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló, a 115/1990. (XII. 25.) Korm. rendelettel módosított 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetni, ha a gazdálkodó a 20%-os adókedvezménnyel, illetve 50%-os hitelkamat-kedvezménnyel megvalósított állóeszközt nem az 1. számú mellékletben meghatározott célra hasznosítja.
Ezen jogszabályi rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogyaz alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, mely szerint a beruházást aktiváló felperes a lízingbe adott géppel adókedvezményre jogosító termelő tevékenységet nem folytatott, az állóeszközt nem a 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 1. számú mellékletében meghatározott célra hasznosította. Ez esetben pedig az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie, az alperes tehát jogszerűen kötelezte őt a 20 618 000 Ft adóhiánynak minősülő vállalkozási nyereségadó-különbözet megfizetésére.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság hatásköre alkotmányjogi panasz elbírálására nem terjed ki, így jogszabálysértés hiányában - a fent kifejtettekre is figyelemmel - a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek nem adhatott helyt, a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.654/1995. sz.)