adozona.hu
AVI 1996.6.73
AVI 1996.6.73
A szellemi tevékenységből származó jövedelem esetén igénybe vehető kedvezmény csak akkor illeti meg az adózót, ha a jövedelem vállalkozáson kívüli tevékenységből származik [1991. évi XC. tv 34. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága III. ellenőrzési osztálya 1994. március 7. napján kelt határozatában a felperesnél 1990-1991-1992. évekre megtartott adóellenőrzés megállapításai alapján felperes terhére 1992. évben 16 000 Ft áfa-, valamint 25 600 Ft személyi jövedelemadó-hiányt állapított meg.
Ezen felül kiszabott a felperes terhére 20 800 Ft bírságot, valamint 16 440 Ft késedelmi pótlékot.
Az alperesi határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt.
A fellebbezés...
AVI 1996.6.73 A szellemi tevékenységből származó jövedelem esetén igénybe vehető kedvezmény csak akkor illeti meg az adózót, ha a jövedelem vállalkozáson kívüli tevékenységből származik [1991. évi XC. tv 34. § (5) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága III. ellenőrzési osztálya 1994. március 7. napján kelt határozatában a felperesnél 1990-1991-1992. évekre megtartott adóellenőrzés megállapításai alapján felperes terhére 1992. évben 16 000 Ft áfa-, valamint 25 600 Ft személyi jövedelemadó-hiányt állapított meg.Ezen felül kiszabott a felperes terhére 20 800 Ft bírságot, valamint 16 440 Ft késedelmi pótlékot.
Az alperesi határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt.
A fellebbezésében a felperes előadta, hogy az ellenőrzött években és jelenleg is az Ny. E. Kft-nél áll főállású munkaviszonyban. 1990-ben kezdte kiegészítő tevékenységét egyéni vállalkozásban tervezőként.
1992-ben a V. Bt. tagjaként - külön szerződés alapján - mint magánszemély, elvégzett egy munkát, amelyért 80 000 Ft-ot kapott. Az összeget, mint szellemi tevékenységből származó jövedelmet az szja-tv 34. §-ának (5) bekezdése alapján az összjövedelméből levonta. Az elsőfokú hatóság a munka szellemi tevékenység meghatározását nem vitatta.
A 34. § (8) bekezdése kimondja, hogy társas vállalkozás tagjaként az (5) bekezdés szerint kell eljárni. Az (5) bekezdésben említett jövedelme nem a személyes közreműködői kötelezettségek körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján attól a társas vállalkozástól származik, amelynek tagja.
A felperes a V. Bt-nek kültagja volt és a társaság költségeit nem számolta el, tehát a felperes álláspontja szerint a törvény rendelkezése alapján jogosan vonta le összjövedelméből ezt a tételt. Vállalkozásában sem a bevételt, sem a költségeket nem szerepeltette.
Az alperes 1994. május 2. napján kelt határozatában az elsőfokú hatóság határozatát akként változtatta meg, hogy fizetési kötelezettségként előírt 20 800 Ft adóbírságot, 15 449 Ft késedelmi pótlékot törölte, míg a határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
Az alperes a határozatát azzal indokolta, hogy az 1991. évi XC. tv (szja-tv) 3. §-ának 30. pontja értelmében szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként találmány értékesítéséből, szerzői jogvédelem alá tartozó alkotásából, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet, feltéve, hogy ez a jövedelem nem tartozik a 15-19. § hatálya alá, vagyis az nem egyéni vállalkozásból származó jövedelem. Az iratokból tényként állapítható meg, hogy a felperesi adózó a vizsgált időszakban tervezői tevékenységet egyéni vállalkozóként végezte. A V. Bt.-vel kötött szerződésben is olyan szolgáltatásra vállalt kötelezettséget, amely egyéni vállalkozásának tevékenységi körébe tartozik, azaz tervezésre.
Ezért a társaság által a szerződés alapján kifizetett összeg egyéni vállalkozásból és nem szellemi tevékenységből származó jövedelemnek minősül, annak ellenére sem, hogy a szolgáltatás jellegét tekintve szellemi munkáról van szó. A felperes által hivatkozott szja-tv 34. §-ának (5) bekezdése a szellemi, azaz a munkaviszonyon, illetve vállalkozáson kívül végzett tevékenységből származó jövedelem esetében biztosítja az összjövedelem-csökkentés lehetőségét.
Ezzel összefüggésben e lehetőség a szja-tv 34. §-ának (8) bekezdése alapján a társas vállalkozás tagját külön szerződés alapján kapott jövedelme tekintetében akkor illeti meg, ha az szellemi, azaz vállalkozáson kívüli tevékenységből származik.
A felperesi adózó vállalkozói engedéllyel rendelkező szellemi tevékenységet folytató magánszemély. Az általa elvégzett valamennyi tervezési munka tekintetében egyéni vállalkozónak kell tekinteni, hiszen vállalkozói engedélyét magántervezési munkák elvégzésére váltotta ki.
Ennél fogva az szja-tv 34. §-ának (5) és (8) bekezdése tervezési munkákból származó jövedelmei elszámolásakor, bevallásakor nem alkalmazhatók, mivel azokra az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A felperes az alperesi határozat ellen törvényes határidőn belül keresettel élt.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
Ellenkérelmében az első- és másodfokú határozat indokolásait megismételve kérte a felperes keresetének elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Helyesen értelmezte a bíróság megítélése szerinti az alperes az szja-tv 34. §-a (5) bekezdésének rendelkezését, miszerint a törvény a kedvezményeket a magánszemély részére biztosítja. Ugyanezen törvényhely (8) bekezdése a társas vállalkozás tagjai esetében is biztosítja ezt a kedvezményt, ha az (5) bekezdésben említett jövedelme nem a személyes közreműködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján attól a társas vállalkozástól származik, amelynek tagja, feltéve, hogy a társas vállalkozás a tagnak a bevétele elérése érdekében felmerült költségeit nem számolja el.
A perben nem volt vitás az, hogy a felperes a vizsgált időszakban szellemi tevékenység folytatására (tervezés) vállalkozói engedéllyel rendelkezett, ezért a bíróság megítélése szerint a kedvezmény a felperest, mint vállalkozót nem illeti meg.
Abban az esetben illetné meg a kedvezmény, ha a vizsgált időszakban szellemi tevékenység folytatására (tervezésre) vállalkozói engedéllyel a felperes nem rendelkezett volna.
Helyesen utalt az alperes az szja-tv 3. §-ának 30. pontjára, miszerint a szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként találmány értékesítésből, szerzői jogvédelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet, feltéve, hogy ez a jövedelem nem tartozik a 15-19. § hatálya alá, vagyis az nem egyéni vállalkozásból származó jövedelem.
A törvény az adózó tevékenységének olyan megbontására, amelyre a felperes utal, nem ad lehetőséget, miszerint az egyéni vállalkozó döntse el azt, hogy mikor folytat szellemi tevékenységet egyéni vállalkozásban és mikor tagsági viszony keretén belül.
(Tatabányai Városi Bíróság 20.P21.555/1994. sz.)