AVI 1996.4.60

A személyes illetékmentességet élvező felet még pervesztessége esetén sem lehet illetékfizetésre kötelezni [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) p., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A per adatai szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága 1994. április 27-én kelt határozatával megállapította, hogy a felperes terhére 1993. június, július és december hóra 4 565 000 Ft általános forgalmiadó-különbözet mutatkozik, amelyből 2 405 000 Ft adóhiánynak minősül és jogkövetkezményeként 1 202 000 Ft adóbírság, továbbá 67 0000 Ft késedelmi pótlék előírására került sor.
Fellebbezés folytán az alperes 1994. július 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozato...

AVI 1996.4.60 A személyes illetékmentességet élvező felet még pervesztessége esetén sem lehet illetékfizetésre kötelezni [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) p., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §].
A per adatai szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága 1994. április 27-én kelt határozatával megállapította, hogy a felperes terhére 1993. június, július és december hóra 4 565 000 Ft általános forgalmiadó-különbözet mutatkozik, amelyből 2 405 000 Ft adóhiánynak minősül és jogkövetkezményeként 1 202 000 Ft adóbírság, továbbá 67 0000 Ft késedelmi pótlék előírására került sor.
Fellebbezés folytán az alperes 1994. július 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az 1994. augusztus 10-én előterjesztett keresetében a határozat felülvizsgálatát kérte.
A városi bíróság 1994. december 15-én kelt ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Egyben megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli.
Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság 1995. március 16-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Egyben kötelezte a felperest, hogy az illetékhivatal külön felhívására fizessen meg az államnak 288 600 Ft kereseti és fellebbezési illetéket.
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján 1995. március 31-én felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. E kérelmét az 1995. december 5-én érkezett beadványában módosította. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium vezetői megállapodással rendezték a perbeli jogvitát. Ezért a felülvizsgálati kérelemben az 1. és 2. pont alattiakat a Pp. 273. §-ának (5) bekezdése alapján visszavonta. Így csak az illeték fizetésére való kötelezés miatt kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, mert e tekintetben az ítélet jogszabálysértő.
Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy költségvetési szervként az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül. Ennek ellenére a másodfokú bíróság 288 600 Ft kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott, a felperes illetékfizetési kötelezettségével kapcsolatos részét hatályon kívül helyezte és akként rendelkezett, hogy a lerótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az indokolás rámutat, hogy a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - mint költségvetési szerv - teljes személyes illetékmentességben részesül, ugyanis az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után befizetésre nem volt kötelezett. Az illetékmentesség e feltételének meglétéről - a hivatkozott törvényhely (3) bekezdésében foglaltak szerint - nyilatkozott. E nyilatkozat megtalálható a keresetlevél utolsó bekezdésében.
Az Itv. 4. §-a alapján az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. A felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a és az Itv. 4. §-a értelmében a pervesztesség ellenére sem lehetett volna a felperest illetékfizetésre kötelezni, mert a 13. § alapján meg nem térülő költséget az államnak kell viselnie.
Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor ítéletében kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése és az IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott, a felperes illetékfizetési kötelezettségével kapcsolatos részét hatályon kívül helyezte és akként rendelkezett, hogy a le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
A már hivatkozott Itv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az IM rendelet 14. §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket is az állam viseli.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.375/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.