adozona.hu
AVI 1996.4.54
AVI 1996.4.54
I. Az önellenőrzési pótlék esedékességet követő, de még az adóhatósági ellenőrzés megkezdését megelőző befizetése esetén az önellenőrzés szabályos, és a késedelem egyedüli szankciója a késedelmi pótlék lehet, adóhiány, illetve adóbírság megállapítására ilyen esetben törvényes lehetőség nincs. II. Az önellenőrzéssel helyesbített adó befizetésének késedelmessége vagy elmulasztása akkor sem érinti az önellenőrzés szabályosságát, ha időközben az adóhatósági ellenőrzés megindul [1990. évi XCI. törvény 42. § (1)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes keresettel támadott határozata adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest, arra hivatkozva, hogy a felperesnek az általános forgalmi adónemben benyújtott önellenőrzése semmis, mivel a felperes az önellenőrzési pótlékot és a helyesbített adót nem fizette meg esedékességkor.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletében elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság a következők sz...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletében elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság a következők szerint találta alaposnak:
A megyei bíróság mindenekelőtt kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy az alperes a fellebbezési eljárásban bemutatott, 1995. március 28-án kelt határozatában a keresettel támadott határozatot a késedelmi pótlék tekintetében módosította, egyebekben az elsőfokú határozat rendelkező részeit helybenhagyta.
Minthogy a felperes a módosító határozatra tekintettel már az elsőfokú eljárásban elállt a késedelmi pótlékot kifogásoló kereseti kérelmétől, és ebben a körben az elsőfokú bíróság a pert meg is szüntette, a megyei bíróság az elsőfokú ítéletet és annak megfelelően az alperes határozatát kizárólag az adóhiány és az adóbírság tekintetében vizsgálta felül.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) az önadózás alapelvéből kiindulva biztosítja az adózó részére azt a lehetőséget, hogy az adóbevallásában elkövetett hibát feltárja, és önellenőrzéssel helyesbítse Erre az esetre ugyan az adózót önellenőrzési pótlék megállapítására és befizetésére kötelezi, mentesíti azonban azon súlyosabb jogkövetkezmények alól, amelyek a hatósági adómegállapítást követik.
Az Art. 42 §-ának (1) bekezdéséből következően az önellenőrzés tehát a bevallás helyesbítése, ebből következően az önellenőrzésre is a bevallásra vonatkozó szabályok irányadóak azzal, hogy az adózó ilyenkor az önellenőrzési pótlék megállapítására és befizetésére is köteles.
Az Art. 42-44. §-ainak, valamint a 71. §-ának rendelkezéseiből következően az adózó csak a szabályos önellenőrzés esetén mentesül a törvényben szabályozott joghátrányok alól, és az önellenőrzés akkor tekintendő szabályosnak, ha az azzal feltárt adót az adózó a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi, és ettől számítva 15 napon belül a helyesbített adót bevallja és az önellenőrzési pótlékot megfizeti.
Nem vitás, hogy az Art. 44. §-a értelmében mind a helyesbített adó, mind az önellenőrzési pótlék a bevallással együtt esedékes.
Ugyanakkor azonban az Art. 42. §-ának (1) bekezdéséből, valamint a 67. §-ának (1) bekezdéséből következően az önellenőrzési pótlék esedékesség utáni, de még az adóhatóság ellenőrzésének megkezdése előtti befizetésének jogkövetkezménye kizárólag a késedelmi pótlék megállapítása lehet. A késedelmes, de az adóhatósági ellenőrzés megkezdését megelőző befizetés tehát az önellenőrzést szabálytalanná nem teszi.
Különösen nem teszi azonban szabálytalanná az önellenőrzést a helyesbített adó késedelmes megfizetése, de annak elmulasztása sem.
Az Art. 87. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis az önellenőrzéssel helyesbített bevallás végrehajtható okirat, az alapján tehát a helyesbített adó behajtható.
Az ekként bevallott, de be nem fizetett helyesbített adó esetén pedig az Art. 97. §-ának b) pontja, valamint a 72. §-ának (2) bekezdése alapján sem adókülönbözet megállapításának, sem adóbírság kiszabásának nincs helye.
A fenti indokok alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatva az alperes határozatát az adóhiány és adóbírság megfizetésére kötelező részében hatályon kívül helyezte. Mellőzte az alperes új eljárásra való kötelezését, tekintettel arra, hogy hivatalból indult eljárásnak a kifejtettek alapján az adóhiány és adóbírság körében helye nincs.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3.Pf.21.616/1995. sz.)