adozona.hu
AVI 1996.3.45
AVI 1996.3.45
A vámügyben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata során is csak olyan kifogások hozhatók fel, amelyeket az érdekelt fél az alapeljárásban már érvényesített (Pp. 170. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a bíróságok megalapozatlannak találták a felperes keresetét, amelyben a vámhatóság határozatának megváltoztatását kérte, mert a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapították, hogy a vámhatóság a keresettel támadott határozatában 357 858 Ft értékű vámáru alapulvételével indokoltan rótt ki a felperesre vámot, vámkezelési díjat, statisztikai illetéket, általános forgalmi adót, illetőleg a vámhiány után bírságot.
A bizony...
AVI 1996.3.45 A vámügyben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata során is csak olyan kifogások hozhatók fel, amelyeket az érdekelt fél az alapeljárásban már érvényesített (Pp. 170. §)
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a bíróságok megalapozatlannak találták a felperes keresetét, amelyben a vámhatóság határozatának megváltoztatását kérte, mert a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapították, hogy a vámhatóság a keresettel támadott határozatában 357 858 Ft értékű vámáru alapulvételével indokoltan rótt ki a felperesre vámot, vámkezelési díjat, statisztikai illetéket, általános forgalmi adót, illetőleg a vámhiány után bírságot.A bizonyítás eredményeként megállapítást nyert, hogy a felperes az áru behozatalakor olyan importengedéllyel rendelkezett, amely devizamozgás nélküli barterkereskedelemre vonatkozott, azonban miután a felperes az árut magánjogi megállapodás és nem államközi szerződés keretében hozta be az országba, vámmentességet jogszerűen nem igényelhetett volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Jogszabálysértő lehet a bíróság által megállapított tényállás is, amennyiben az a bizonyítékok téves értékelésén alapul. A felülvizsgálati kérelem - tartalma szerint - valójában a bizonyítékok mérlegelését támadta arra hivatkozva, hogy a felperes által helytelenül kitöltött vámáru-nyilatkozatot az alperesnek kellett volna szankció levonása nélkül revideálnia és kijavítania.
A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati eljárás során a bíróság mérlegelése körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére, azaz a bizonyítékok felülmérlegelésére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen, egymásnak ellentmondó bizonyíték, melyből a bíróság a tényállást megállapította.
A perbeli esetben a jogerős ítélet által megállapított tényállás megfelel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható tényállásnak, a bizonyítékok értékelése megfelelő, ezért a felperes felülvizsgálati kérelme e tekintetben nem megalapozott.
Nem vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a felperesnek az 1957. évi IV. törvény 61. §-ának (3) bekezdésére történt hivatkozását, mert a felülvizsgálati eljárás során kizárólag olyan kifogások hozhatók fel a határozat törvényessége tekintetében, mely kifogásokat az alapeljárás során az érdekelt fél már érvényesítette. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes által hivatkozott egyéves korlátozás kizárólag teljes személy-, illetőleg tényazonosság mellett érvényesülhet
(Legfelsőbb Bíróság Kfv I.25.401/1994. sz.)